Hírlevél feliratkozás
Kolozsi Ádám
2023. február 14. 09:49 Világ

Nagyon drágán megfizettek a törökök a semmibe vett építési szabályokért

A múlt hétfői földrengésben jelentős részben összedőlt Antiochia, mai török nevén Antakya az ókor egyik különösen fontos városa volt: nem véletlenül ismert a kereszténység egyik bölcsőjeként, Pál apostol is innen, a Földközi-tengeri kikötőből indult három térítőútjára. A 7,5-ös erősségű hétfői földmozgás nem az első volt a város történetében: Krisztus után 115-ben a földrengés és az azt követő cunami 250 ezer emberéletet követelt, és körülbelül ugyanennyi áldozata volt négy évszázaddal később az 525-ös földrengésnek is.

A múlt heti földrengésnek a hivatalos adatok szerint 36 ezer áldozata van idáig. Rengeteg azonban az eltűnt. Abban, hogy a fagyos időben egy hét elteltével is sok túlélőt találnak, már nem lehet reménykedni, így ez a szám az ENSZ becslése szerint a duplájára is nőhet.

A mostani rengés súlyos károkat okozott az antakyai ortodox Szent Pál székesegyházban is, de összesen 1200 épület dőlt össze a városban. Köztük olyan újonnan épült házak is is, mint a 2012-ben átadott, Renaissance Residence névre keresztelt apartman komplexum. Ennek tervezőjét az elsők között tartóztatták le; Mehmet Yasar Coskun a feleségével együtt éppen Montenegróba készült távozni, amikor az isztambuli repülőtéren elfogták őket a rendőrök.

Ebből gyorsan nemzetközi hír lett, de azóta már 113 építési vállalkozó és építtető ellen adtak ki letartóztatási parancsot Törökországban. Az ügyészség szerint legalábbis részben ők a felelősek az épületek összedőléséért.

Miért van a hasonló erejű földrengéseknek nagyságrendekkel kevesebb áldozata Japánban vagy Chilében, ahol a földrengésbiztos építkezés alapkövetelmény? – kérdezik most részben szeizmológusok, részben ellenzéki politikusok Törökországban, és a közkézen forgó válasz szerint a fő ok a gyenge kivitelezésben, kispórolt anyagokban, megbundázott közbeszerzésekben és a csak papíron létező jogszabályokban rejlik.

A május 14-i választásokra készülő Erdoğan török elnök és pártja, a kormánykoalíciót vezető AKP ezt az elemi közfelháborodást az építtetők felé igyekszik átcsatornázni, a vizsgálatokat 150 helyi ügyészség irányítja. Emögött politikai motiváció is sejthető, hiszen a választásokat minden bizonnyal a katasztrófakezeléssel kapcsolatos viták fogják meghatározni. Kemal Kılıçdaroğlu, az ellenzék legnagyobb pártjának vezetője már élesen bírálta a kormány válságra adott válaszát, azt állítva, hogy a pusztítás Erdoğan és az építőiparban dolgozó szövetségesei nyerészkedésének eredménye.

A társadalmi felháborodás a legsúlyosabban érintett, egyébként konzervatív bástyának számító tartományokban igazán nagy. Amikor az ország közlekedési minisztere a szintén súlyos károkat elszenvedett Adıyamanba látogatott, dühös tömeg fogadta, a kormányzónak pedig az emberek azt kiabálták: „Hol a segítség?” és „Adıyaman egyedül van”. Ebben a kurd többségű városban 2018-ban 67 százalék szavazott Erdoğanra.

Sokan a lassú segítségért kárhoztatják az államot. Igaz, ezt a katasztrófa mérete és olyan objektív körülmények is hátráltatták, mint a hatalmas dugó, amit az okozott, hogy az érintett megyékben egyik irányba a fedél nélkül maradt menekülők, a másikba a humanitárius segítség konvojai lepték el az utakat.

Törökországnak a most legsúlyosabban érintett része, Kahramanmaraş és Gaziantep környéke idáig nem számított földrengésszempontból kiemelten veszélyes régiónak, de a vádak szerint az ekkora pusztítás megelőzhető lett volna, ha a kormány nem költi más célokra az elvileg a hasonló katasztrófákra való felkészülésre elkülönített különadókból befolyt összegeket.

A kritikusok szerint nemcsak az építtetők áldozták fel a biztonságot a gyorsaság és az alacsonyabb költségek kedvéért, de az építési hatóságok is felelősek: sok sérült épületben hiányoztak a statikailag szükséges acéltartó elemek, és nem volt elegendő beton, ami felett a hatóságok a nagy infrastruktúra boomban hajlamosak voltak szemet hunyni.

Az ilyen pusztítások egyik oka a felügyelet hiánya, mivel az építési folyamat a tőkefelhalmozás eszközévé vált

– állt bele nyilvánosan is a kritikákba Tezcan Karakus Candan, az ankarai építészkamara vezetője.

A kormány még néhány nappal a földrengés előtt is azt tervezte sajtóhírek szerint, hogy ismét „építési amnesztiát” ad a biztonsági előírásokat megszegő építtetőknek. Erre a katasztrófa miatt már nem kerülhetett sor, de az elmúlt években több hasonló amnesztia történt. Török jogvédők egyelőre bizonyítatlan állítása szerint azonban ennél több is történt: a vád szerint a hatóságok a földrengés után azért bontották le egy építési hatósági hivatal veszélyesnek ítélt épületét, hogy eltüntessék a problematikus aktákat.

Erdoğan azt ígéri,hogy minden összeomlott vagy helyreállíthatatlan épületet újraépítenek egyetlen éven belül. Ennek költségei azonban grandiózusak lesznek, az a 100 milliárd török líra (5,3 milliárd dollár), amit a katasztrófaelhárítás keretében első körben ide csoportosítottak, csak néhány százalékát teszi ki várhatóan a teljes összegnek.

A Barclays bankház szerint túl korai még pénzügyileg számszerűsíteni a katasztrófa mértékét, de a Turkonfed üzleti csoport már készített egy előzetes kárbecslést. Eszerint csak a lakóépületekben 70,8 milliárd dollárnyi kár keletkezett, összességében pedig a kalkulációjuk szerint a földrengés 84 milliárd dolláros veszteséget fog okozni az ország gazdaságának. Ez a török GDP több mint tíz százalékát jelenti. A hivatalos állami előrejelzések ennél jóval alacsonyabb, 3,5 százalékos veszteséggel számolnak, míg a Bloomberg Economics első számításai szerint a katasztrófával kapcsolatos és újjáépítési költségek a GDP 5,5 százalékát tehetik ki.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÉvtizedek óta nem volt ekkora földrengés Európa közelébenA térségben ekkora rengésnek a lehetőségéről sem tudott idáig senki.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA földrengés után még ágyúzta is a szír hadsereg az egyik érintett várostHelyszíni beszámolók szerint a pusztító hétfői földrengés után pár órával a szír kormányhadsereg tüzérségi tűz alá vette a lázadók ellenőrzése alatt álló észak-szíriai Marea városát.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ építőanyag építőipar földrengés természeti katasztrófa Törökország Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Torontáli Zoltán
2024. április 13. 04:34 Élet, Világ

Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?

Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.

Hajdu Miklós
2024. április 8. 04:34 Vállalat, Világ

Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak

A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.

Schaffhauser Tibor
2024. április 1. 04:36 Világ

Villantania kell valamit az EU-nak, mielőtt más országokat is rávenne az erősebb klímavédelemre

Egyre fontosabb a zöld diplomácia szerepe, de elegendők lesznek-e az EU által tervezett intézkedések a globális klímavédelmi törekvések felfuttatására?

Fontos

Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik

Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.

Bucsky Péter
2024. április 12. 04:34 Adat, Közélet

Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés

A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.

Kiss Péter
2024. április 11. 04:34 Pénz

A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni

Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.