Hírlevél feliratkozás
Kolozsi Ádám
2023. február 6. 12:25 Világ

Évtizedek óta nem volt ekkora földrengés Európa közelében

Bár nagy földrengések időről-időre történnek Törökországban, a hétfő hajnali 7,8-as magnitúdójú rengés kiemelkedően erős és pusztító volt, különösen, hogy ez a Gaziantep környéki régiói idáig nem számított különösebben veszélyes területnek. Hasonló erejű földrengésre Európában és a Földközi-tenger térségében csak több évtizedente kerül sor.

Az első beszámolók 7,4-es magnitúdóról szóltak, de a rengés hivatalos értéke a Richter-skálán most már 7,8. Ez nem elhanyagolható különbség, hiszen a Richter-skála logaritmikus, a hetes és nyolcas érték között 32-szeres a különbség.

2023-ban még világszinten sem volt ilyen erős földrengés, Európa közelében pedig egészen ritkák az ilyen erejű mozgások. 7,8-as földrengés 1955-ben, Andalúziában volt utoljára a kontinensen, és hasonló erejű, de a mélyebb fészek miatt kevésbé pusztító volt az 1940-es bukaresti. A tudományos mérések kezdete óta a legerősebb török földrengés az 1999-es izmiti volt, de az is gyengébb volt a mostaninál. A Márvány-tenger közelében akkor több mint 17 ezren meghaltak, 50 ezren megsérültek, és félmillióan váltak otthontalanná.

A most hétfő hajnalban, helyi idő szerint negyed ötkor bekövetkező földrengés tehát ennél is erősebb, és a rengés fészke alig 15 kilométerre volt a földfelszíntől.

“Ez kifejezetten sekélynek számít, ami nagyon nagy felszíni megrázást jelent, de általában viszonylag kis területen igazán pusztító” – mondta a G7-nek Timár Gábor egyetemi tanár, az ELTE Geofizikai és Űrtudományi tanszék vezetője. Ha ilyen erejű a földrengés, maga az epicentrum sem pontszerű valójában, feltételezhetően egy 100-120 kilométer hosszú, 25 kilométer széles sáv egyszerre mozdult meg.

A térségben ekkora rengésnek a lehetőségéről sem tudott idáig senki

– fogalmaz Timár Gábor. Gaziantep térségében 6,7-es volt a legnagyobb rengés a mérések kezdete óta, a történelmi leírásokból ismert nagy 1822-es földrengés is valószínűsíthetően csak hetes körüli volt.

A hétfői földrengést követően a pár órán belül szokás szerint érkező utórengések is pusztítóak, volt közöttük 6,7-es is. Az egyik utórengésben, már a reggeli órákban, egy hatemeletes lakóház omlott össze Gaziantepben:

A késő délelőtt frissített hivatalos török közlések már 912 halálos áldozatról tudnak, ennyien haltak meg a török részen. De súlyos károk voltak Szíriában is, ahol reggel hétig 320 halálos áldozatról számoltak be. Rengetegen lehetnek még a romok alatt, félő, hogy a végső halálozási adat a mostani 1200 többszöröse lesz.

Az epicentrum Kahramanmaraş térségében volt, ez az önmagában is félmilliós település a kétmilliós, Budapestnél nagyobb Gazianteptől északra található. A pusztítások mértékére jellemző, hogy a még hettita alapokon, jelentős részben a rómaiak által épített masszív erőd is súlyos károkat szenvedett. Egyes részek szinte a földdel váltak egyenlővé, lakóházak Malatyától Urfán át a kurd “főváros” Diyarbakirig és a szíriai Aleppóig omlottak össze.

“Ez a legnagyobb földrengés, amit valaha detektáltunk a központ történetében” – nyilatkozta Rael Ahmed, a szíriai országos földrengésközpont vezetője.

Tektonikailag három kőzetlemez találkozik a térségben: a Törökország nagy részét magában foglaló anatóliai, az arábiai és az afrikai. Az első adatok szerint nagyjából oldalirányú elmozdulás történhetett a törésvonalak mentén, nagyjából a Földközi-tenger csücskétől Gaziantepig. Máskor a legerősebb földrengések jellemzően a nagy alábukó zónáknál, például Japán, Chile vagy Indonézia térségében történnek. A mostani rengés ereje ezért is olyan szokatlan.

Ekkora amplitúdónál a betonstruktúrák is össze tudnak dőlni. Hogy milyen szokatlan erejű rengésről van szó, azt az is mutatja, hogy történelmi helyek omlottak össze. A gaziantepi erőd mellett történelmi bazárok is súlyosan megsérültek, ami arra utal, hogy az építésük óta valószínűleg nem érte ekkora erőhatás őket

– érzékelteti a hétfői földrengés történelmi súlyát Timár Gábor.

Erdogan török elnök még a korai órákban bejelentette, hogy minden mentőalakulatot a helyszínre vezényeltek, a Vörös Félhold humanitárius szervezet is részt vesz a mentésekben, ők egész Törökországban véradásra is felszólítottak. Törökország négyes vészhelyzeti fokozatot jelentett be, ez azt jelenti, hogy nemzetközi humanitárius segítséget is kérnek a mentéshez.

Gaziantep környéke etnikailag nagyjából a török – kurd választóvonalnál van, de rengeteg itt a szíriai háború után Törökországba került menekült is. A határ túloldala, ahol szintén nagyon súlyos károk vannak, bizonytalan státuszú: egyes részek ténylegesen a török hadsereg ellenőrzése alatt állnak, mások az Aszad-ellenes szír lázadók kezén vannak, Aleppót pedig a háborúban lőtték rommá.

A szíriai lázadók humanitárius szervezete, a Fehérsisakosok is azonnali segítséget kért:

Segítségre van szükségünk. Szükségünk van a nemzetközi közösségre, hogy tegyen valamit. Északnyugat-Szíria most katasztrófa sújtotta terület. Mindenkitől segítségre van szükségünk, hogy megmentsük az embereket

– kérte Iszmail Al Abdullah szóvivő.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ földrengés szíria természeti katasztrófa Törökország Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Mészáros R. Tamás
2024. július 25. 05:15 Világ

Kifürkészhetetlen, hogy milyen gazdaságpolitika jön, ha Trump nyer

Egyszerre védené a „dolgozó emberek", a hazai ipar és a milliárdos befektetők érdekeit, újabb vámháborút ígér, ami az exportfüggő Magyarországnak is fájhat.

Hajdu Miklós
2024. július 24. 17:39 Világ

A Lukoil-blokád csak újabb ürügy az ukrajnai magyar vétóra, meddig mehet ez?

A fegyverszállításokat ugyan nem tudja blokkolni Magyarország, de a támogatások kifizetését igen, és minden jel szerint meg is teszi, amíg lehet.

Jandó Zoltán
2024. július 22. 16:23 Adat, Világ

Mennyi esélye van Kamala Harrisnek legyőzni Trumpot?

A fogadóirodák oddsai alapján 38 százalék, de az elmúlt hetekben már minden felmérés azt mutatta, hogy több, mint a regnáló elnöknek.

Fontos

Bucsky Péter
2024. július 25. 18:19 Élet, Pénz

Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál

Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.

Jandó Zoltán
2024. július 24. 05:46 Adat

Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma

Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.

Torontáli Zoltán
2024. július 23. 15:58 Adat, Vállalat

A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban

Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.