Hírlevél feliratkozás
Kolozsi Ádám
2023. február 6. 12:25 Világ

Évtizedek óta nem volt ekkora földrengés Európa közelében

Bár nagy földrengések időről-időre történnek Törökországban, a hétfő hajnali 7,8-as magnitúdójú rengés kiemelkedően erős és pusztító volt, különösen, hogy ez a Gaziantep környéki régiói idáig nem számított különösebben veszélyes területnek. Hasonló erejű földrengésre Európában és a Földközi-tenger térségében csak több évtizedente kerül sor.

Az első beszámolók 7,4-es magnitúdóról szóltak, de a rengés hivatalos értéke a Richter-skálán most már 7,8. Ez nem elhanyagolható különbség, hiszen a Richter-skála logaritmikus, a hetes és nyolcas érték között 32-szeres a különbség.

2023-ban még világszinten sem volt ilyen erős földrengés, Európa közelében pedig egészen ritkák az ilyen erejű mozgások. 7,8-as földrengés 1955-ben, Andalúziában volt utoljára a kontinensen, és hasonló erejű, de a mélyebb fészek miatt kevésbé pusztító volt az 1940-es bukaresti. A tudományos mérések kezdete óta a legerősebb török földrengés az 1999-es izmiti volt, de az is gyengébb volt a mostaninál. A Márvány-tenger közelében akkor több mint 17 ezren meghaltak, 50 ezren megsérültek, és félmillióan váltak otthontalanná.

A most hétfő hajnalban, helyi idő szerint negyed ötkor bekövetkező földrengés tehát ennél is erősebb, és a rengés fészke alig 15 kilométerre volt a földfelszíntől.

“Ez kifejezetten sekélynek számít, ami nagyon nagy felszíni megrázást jelent, de általában viszonylag kis területen igazán pusztító” – mondta a G7-nek Timár Gábor egyetemi tanár, az ELTE Geofizikai és Űrtudományi tanszék vezetője. Ha ilyen erejű a földrengés, maga az epicentrum sem pontszerű valójában, feltételezhetően egy 100-120 kilométer hosszú, 25 kilométer széles sáv egyszerre mozdult meg.

A térségben ekkora rengésnek a lehetőségéről sem tudott idáig senki

– fogalmaz Timár Gábor. Gaziantep térségében 6,7-es volt a legnagyobb rengés a mérések kezdete óta, a történelmi leírásokból ismert nagy 1822-es földrengés is valószínűsíthetően csak hetes körüli volt.

A hétfői földrengést követően a pár órán belül szokás szerint érkező utórengések is pusztítóak, volt közöttük 6,7-es is. Az egyik utórengésben, már a reggeli órákban, egy hatemeletes lakóház omlott össze Gaziantepben:

A késő délelőtt frissített hivatalos török közlések már 912 halálos áldozatról tudnak, ennyien haltak meg a török részen. De súlyos károk voltak Szíriában is, ahol reggel hétig 320 halálos áldozatról számoltak be. Rengetegen lehetnek még a romok alatt, félő, hogy a végső halálozási adat a mostani 1200 többszöröse lesz.

Az epicentrum Kahramanmaraş térségében volt, ez az önmagában is félmilliós település a kétmilliós, Budapestnél nagyobb Gazianteptől északra található. A pusztítások mértékére jellemző, hogy a még hettita alapokon, jelentős részben a rómaiak által épített masszív erőd is súlyos károkat szenvedett. Egyes részek szinte a földdel váltak egyenlővé, lakóházak Malatyától Urfán át a kurd “főváros” Diyarbakirig és a szíriai Aleppóig omlottak össze.

“Ez a legnagyobb földrengés, amit valaha detektáltunk a központ történetében” – nyilatkozta Rael Ahmed, a szíriai országos földrengésközpont vezetője.

Tektonikailag három kőzetlemez találkozik a térségben: a Törökország nagy részét magában foglaló anatóliai, az arábiai és az afrikai. Az első adatok szerint nagyjából oldalirányú elmozdulás történhetett a törésvonalak mentén, nagyjából a Földközi-tenger csücskétől Gaziantepig. Máskor a legerősebb földrengések jellemzően a nagy alábukó zónáknál, például Japán, Chile vagy Indonézia térségében történnek. A mostani rengés ereje ezért is olyan szokatlan.

Ekkora amplitúdónál a betonstruktúrák is össze tudnak dőlni. Hogy milyen szokatlan erejű rengésről van szó, azt az is mutatja, hogy történelmi helyek omlottak össze. A gaziantepi erőd mellett történelmi bazárok is súlyosan megsérültek, ami arra utal, hogy az építésük óta valószínűleg nem érte ekkora erőhatás őket

– érzékelteti a hétfői földrengés történelmi súlyát Timár Gábor.

Erdogan török elnök még a korai órákban bejelentette, hogy minden mentőalakulatot a helyszínre vezényeltek, a Vörös Félhold humanitárius szervezet is részt vesz a mentésekben, ők egész Törökországban véradásra is felszólítottak. Törökország négyes vészhelyzeti fokozatot jelentett be, ez azt jelenti, hogy nemzetközi humanitárius segítséget is kérnek a mentéshez.

Gaziantep környéke etnikailag nagyjából a török – kurd választóvonalnál van, de rengeteg itt a szíriai háború után Törökországba került menekült is. A határ túloldala, ahol szintén nagyon súlyos károk vannak, bizonytalan státuszú: egyes részek ténylegesen a török hadsereg ellenőrzése alatt állnak, mások az Aszad-ellenes szír lázadók kezén vannak, Aleppót pedig a háborúban lőtték rommá.

A szíriai lázadók humanitárius szervezete, a Fehérsisakosok is azonnali segítséget kért:

Segítségre van szükségünk. Szükségünk van a nemzetközi közösségre, hogy tegyen valamit. Északnyugat-Szíria most katasztrófa sújtotta terület. Mindenkitől segítségre van szükségünk, hogy megmentsük az embereket

– kérte Iszmail Al Abdullah szóvivő.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ földrengés szíria természeti katasztrófa Törökország Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Torontáli Zoltán
2024. április 13. 04:34 Élet, Világ

Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?

Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.

Hajdu Miklós
2024. április 8. 04:34 Vállalat, Világ

Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak

A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.

Schaffhauser Tibor
2024. április 1. 04:36 Világ

Villantania kell valamit az EU-nak, mielőtt más országokat is rávenne az erősebb klímavédelemre

Egyre fontosabb a zöld diplomácia szerepe, de elegendők lesznek-e az EU által tervezett intézkedések a globális klímavédelmi törekvések felfuttatására?

Fontos

Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik

Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.

Bucsky Péter
2024. április 12. 04:34 Adat, Közélet

Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés

A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.

Kiss Péter
2024. április 11. 04:34 Pénz

A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni

Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.