Két hét múlva választások lesznek Törökországban, amelyek során kiderülhet, hogy mennyire kezdte ki Recep Tayyip Erdoğan népszerűségét az általa űzött rendkívüli gazdaságpolitika, illetve annak drámai következményei. Az infláció tavaly októberben 85 százalék fölött tetőzött, és manapság egy amerikai dollárért több mint tízszer annyi török lírát kell adni a devizapiacon, mint 2012 elején – a húsz éve hatalmon lévő elnök nem mostanában kezdte a török jegybank függetlenségét is megtörő monetáris élénkítést, és az összeomlást mindeddig sikerült elkerülnie, de az unortodox politika az újabb és újabb fordulatai ellenére falakba ütközhet.

Erdoğan elsősorban a hitelezést és az exportot igyekezte serkenteni a rendhagyó intézkedéseivel, amelyek részeként például 2021 vége óta 19-ről 8,5 százalékra mérséklődött az irányadó kamat a világszerte felerősödött infláció ellenére. (A török elnök szerint ugyanis a magas kamatok okozzák az inflációt, ami teljesen ellentétes a közgazdaságtan általánosan elfogadott álláspontjával.) Ezzel párhuzamosan a kormány kárpótolni kezdte a lírabetéteseket a más devizákhoz képest hátrányos hozamok miatt, amivel a török valuta összeomlását mindeddig sikerült elkerülni. Ám az adókedvezményekkel is kecsegtető program a líra gyengülésével egyre nagyobb teher a költségvetés számára, továbbá, amennyiben megszűnik, várhatóan sokan szabadulni igyekeznek majd a török fizetőeszköztől, ami újabb löketet adna az elértéktelenedésének.

A védett betétek vonzereje ráadásul a líra leértékelődésével egyre csökken, így a jegybank továbblépett, és felszólította a hitelintézeteket a dollárvásárlásaik korlátozására a Bloomberg értesülései szerint. Az érintetteknek egyelőre csak informálisan bejelentett intézkedés keretében intézményenként eltérő napi váltási limiteket írt elő a bank, és a túllépésükért sem járnak egységes büntetések. Mindenesetre a bankok megnövelték a devizák vételi és eladási árfolyamai közötti rést, és 

a devizakereskedők - masszív négykerekű széfeket őrök kíséretében hordozva - egyre inkább az isztambuli Nagy Bazár pénzváltóiban vásárolnak

több mint öt százalékos felár mellett valutát, vagyis fizikailag létező külföldi pénzeket.

A középkorig visszanyúló múltú piacon a devizatranzakciók legálisak és nagyrészt nem regisztráltak, ami megnehezíti a napi forgalom becslését, mindenesetre nagyrészt kialakultak a hivatalossal párhuzamos árfolyamok. A pénzváltók szerint az üzlet virágzik, főként a kemény valuta iránt érdeklődő vállalati ügyfeleknek köszönhetően, akik közé tartozik az állami energiaimportőr BOTAS is, a legnagyobb devizavásárlóként. (Ami olyan, mintha idehaza az MVM alkalmazottai a Váci utcában vagy a Nagykörúton próbálnának eurót, dollárt, esetleg rubelt felhajtani.)

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„Bármit is csinálsz, próbáld elkerülni, hogy török lírát kelljen venned. Még a feta sajt is jobb befektetés!"Az isztambuli bazársor már nem csak a turistáknak vonzó: hol a jegybank munkatársai, hol a legnagyobb állami energiakereskedő alkalmazottai bukkannak fel. Ugyanazt keresik.

Erdoğan választási esélyeit a gazdasági helyzettel elégedetlen közvélemény mellett a több mint ötvenezer áldozattal járó földrengéshullám következményei is tépázzák. Az ellenzék közös elnökjelöltje, Kemal Kılıçdaroğlu több mint négy százalékpontos előnyt élvez a választók körében az Economist által idézett közvélemény-kutatási adatok szerint, de ezt a következő hetekben még lefaraghatja a sajtó jelentős részét és az állami intézményrendszert irányító Erdoğan. A 69 éves elnök kedd este rosszul lett egy élő tévéműsorban, ami után fel kellett függesztenie a személyes részvételével zajló kampányt, de szombaton már ismét megjelent egy nyilvános rendezvényen.

A populista elnök kampányolhat a bizarr gazdaságpolitika mellett bekövetkezett érdemi növekedéssel, 2022-ben ugyanis lassuló ütemben, de összességében 5,6 százalékkal bővült a GDP (összehasonlításképp Magyarországon 4,6 százalék volt a növekedés tavaly, igaz, a török statisztikai hivatal közléseit fenntartások övezik). Akadnak presztízsberuházások is, mint például az első török fejlesztésű és gyártású elektromos autót gyártó TOGG életre hívása, habár a népautónak szánt márka típusai korántsem lesznek széles rétegek számára megfizethetők – ellentétben a várakozásokkal.

Az elmúlt három hónapban a kormány ráadásul 55 százalékkal megemelte a minimálbért, több mint kétszeresére emelte az alapnyugdíjat, és törökök millióit tette jogosulttá a korkedvezményes nyugdíjba vonulásra. Az alacsony kamatoknak révén a hitelek olcsók, a fogyasztás pedig magas, igaz, ez annak is köszönhető, hogy sokan gyorsan igyekeznek szabadulni az elértéktelenedő lírájuktól. A kampányban továbbá Erdoğan újabb konfrontációt vállalhat Görögországgal szemben a tengeri határok miatt.

Kılıçdaroğlu az ortodox pénzpolitikához való visszatérést és a jegybanki függetlenség helyreállítását ígéri, amit azonban rövid távon fájó lépések nélkül nem lehet megtenni. Erdoğan pedig kifogyhat a mozgástérből, ugyanis bár az export valóban rekordszintre futott fel, az import is a csúcson van, jóval meghaladva a kivitelt, a folyó fizetési mérleg tehát jókora hiányt mutat. A piac mindenesetre a líra további leértékelődésére számít a választásokat követően, bármi is legyen azok eredménye.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz árfolyam ismeretlen mélységekben, az infláció 80 százalék, hogyan tarthat ki mégis Törökország?Az érthetetlen monetáris politika súlyos károkat okoz, de a magánszektor dinamizmusa és az erős export miatt még talpon van a török gazdaság.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHa kell, hagymát és kenyeret esznek, de első a gazdasági szabadságharcFélelmetes sebességgel gyengül a török líra ezen a héten Erdogan unortodox gazdaságpolitikája miatt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkDubajba menekült török maffiózó a Youtube-on borította az asztalt ErdoganraRitkán látni olyat, hogy egy nagy ország politikai és alvilági elitje egyaránt lélegzetét visszafojtva várja egy vlog legújabb részeit. Törökországban ez megy május óta, Erdogannak is van félnivalója.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ Erdogan infláció recep tayyip erdogan Törökország Olvasson tovább a kategóriában