Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2021. november 25. 14:08 Világ

Ha kell, hagymát és kenyeret esznek, de első a gazdasági szabadságharc

Olyan félelmetes sebességgel zuhant kedden a török líra a dollárhoz képest, hogy az isztambuli bazárban lévő árfolyamjelzők közül némelyik nem tudta tartani a tempót, a nem megfelelően feltüntetett árfolyam pedig vitákhoz vezetett a pénzváltók és ügyfeleik között.

Az árfolyammozgás tényleg kifejezetten extrém volt, hiszen egy napon belül már 2-3 százalékos elmozdulás is soknak számít, kedden viszont bizonyos időszakban a líra 18 százalékos gyengülésben volt a dollárral szemben. Azóta megnyugodtak egy kissé a kedélyek, de csak viszonylagosan. Noha a líra évek óta folyamatosan gyengül, de a 10 líra/dolláros árfolyam így is lélektani határnak számított a múlt hétig. Kedden 13,2 körül tetőzött az árfolyam, míg most 12 körül kereskednek a török devizával a nemzetközi piacon.

Hosszabb időtávon még drámaibb a török fizetőeszköz értékvesztése, hiszen tíz évvel ezelőtt nagyjából 1,8 körül volt a keresztárfolyam. Ez a forint és az euró viszonyára lefordítva azt jelentené, hogy

a napra pontosan tíz évvel ezelőtti 314 forint/euró árfolyam most nem 367 lenne, hanem közel 2100.

A líra keddi árfolyam-mélypontja pedig több mint 2300-as forint/euró árfolyamnak felelne meg.

Az utóbbi hetekben az összes feltörekvő (azaz nem fejlett) piaci deviza gyengült, de a török líra pályája teljesen extrém. A nagyon durva leértékelődés leginkább annak tudható be, hogy a Recep Tayyip Erdogan török elnök által kinevezett jegybanki döntéshozók sorozatban csökkentik a jegybanki alapkamatot, ami pont az ellentéte annak, amit a hasonló helyzetben lévő intézmények tenni szoktak.

A török elnök régóta hangoztatja magáról, hogy a magas kamatok ellensége, mert azok szerinte nem szorítják le az inflációt, csak szükségtelenül fékezik a gazdasági növekedést. A héten ehhez azt is hozzátette, hogy nem baj, ha leértékelődik a líra, mert ez segíti az exportra termelő vállalatokat.

Az Erdogan-féle gazdaságpolitika nagyon tömören úgy foglalható össze, hogy a növekedést kell ösztönözni, tekintet nélkül a mellékhatásokra. Az utóbbiak közé tartozik a 20 százalék körüli infláció, amely a következő időszakban valószínűleg még magasabb lesz, hiszen a leértékelődő líra megdrágítja az importot, miközben például az energiahordozók és az élelmiszerek enélkül is egyre többe kerülnek nemcsak Törökországban, hanem világszerte.

Ráadásul a török vállalatok korábban sok dollárhitelt vettek fel, és ilyen extrém árfolyammozgás mellett veszélybe kerülhet a fizetőképességük, különösen azoknak, amelyek csak kisebb részben szerzik bevételüket exportból. Mivel a lírában tartott pénzügyi megtakarítások elértéktelednek, egy bankpánik sem zárható ki, amikor megrohanják az emberek a pénzintézeteket. Igaz, a Wall Street Journal cikkében megszólaltatott elemzők szerint most a török bankrendszer stabilabb, mint 2018-ban, amikor Erdogan először kezdett kísérletezni unortodox gazdaságpolitikájával, ami már akkor is komoly líragyengülést okozott.

A török elnök mindenesetre ragaszkodik unortodox megközelítéséhez, és a kitartás szükségességéről beszélnek más kormánypárti politikusok is. A kormánypárt egyik parlamenti képviselője, Ugur Aydemir például úgy fogalmazott,

lehet, hogy kenyeret és hagymát kell ennünk napokig, hetekig, de nem kötünk kompromisszumot a biztonságunkkal kapcsolatban.

A kicsit fura megfogalmazás valószínűleg arra utal, hogy szerinte a külföldi spekulánsok szándékosan gyengítik a török devizát, de a támadásuk visszaverése után majd minden rendbe jön. Persze őt valószínűleg sokkal kevésbé fenyegeti a hagymaevés, mint a török társadalom jóval szegényebb (tíz)milliót – nem véletlen, hogy a kormánypárt és Erdogan népszerűsége évek óta trendszerűen csökken.

Ha valakit mélyebben is érdekelnek a török gazdaságpolitika furcsa kanyarjai, érdemes elolvasnia a Holdblog tegnapi és mai cikkét, valamint Zsiday Viktor befektetési szakember tegnap esti írását, amely ugyan nagyrészt Magyarországról szól, de az is kiderül belőle, milyen hibákat követnek el visszatérően a növekedést mindenáron hajszoló kormányok a fejlődő országokban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkErdogan éppen most mutatja be, hogyan okoz gazdasági tragédiát a túlpörgetett illiberalizmusA gazdaságban is végzetes lehet, ha minden hatalom egy ember kezében koncentrálódik.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA forint könyörtelenül mutatja meg, hogy minden reményünk ellenére sem lettünk fejlett ország370 forint felett az euró, és benne vagyunk az inflációs spirálban, minden más fejlődő országgal együtt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA NER keleti nyitásának egykori sztárjai egyáltalán nem szárnyalnak, inkább bukdácsolnakA számok nem támasztják alá, hogy a 2010-es évek elején nagyra értékelt országok óriásit fejlődtek volna.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ Erdogan infláció kamatcsökkentés líra Törökország Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Torontáli Zoltán
2024. április 13. 04:34 Élet, Világ

Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?

Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.

Hajdu Miklós
2024. április 8. 04:34 Vállalat, Világ

Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak

A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.

Schaffhauser Tibor
2024. április 1. 04:36 Világ

Villantania kell valamit az EU-nak, mielőtt más országokat is rávenne az erősebb klímavédelemre

Egyre fontosabb a zöld diplomácia szerepe, de elegendők lesznek-e az EU által tervezett intézkedések a globális klímavédelmi törekvések felfuttatására?

Fontos

Lukács András
2024. április 17. 04:34 Élet

A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat

A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.

Avatar
2024. április 16. 04:36 Közélet

Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?

Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.

Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik

Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.