Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2021. november 25. 14:08 Világ

Ha kell, hagymát és kenyeret esznek, de első a gazdasági szabadságharc

Olyan félelmetes sebességgel zuhant kedden a török líra a dollárhoz képest, hogy az isztambuli bazárban lévő árfolyamjelzők közül némelyik nem tudta tartani a tempót, a nem megfelelően feltüntetett árfolyam pedig vitákhoz vezetett a pénzváltók és ügyfeleik között.

Az árfolyammozgás tényleg kifejezetten extrém volt, hiszen egy napon belül már 2-3 százalékos elmozdulás is soknak számít, kedden viszont bizonyos időszakban a líra 18 százalékos gyengülésben volt a dollárral szemben. Azóta megnyugodtak egy kissé a kedélyek, de csak viszonylagosan. Noha a líra évek óta folyamatosan gyengül, de a 10 líra/dolláros árfolyam így is lélektani határnak számított a múlt hétig. Kedden 13,2 körül tetőzött az árfolyam, míg most 12 körül kereskednek a török devizával a nemzetközi piacon.

Hosszabb időtávon még drámaibb a török fizetőeszköz értékvesztése, hiszen tíz évvel ezelőtt nagyjából 1,8 körül volt a keresztárfolyam. Ez a forint és az euró viszonyára lefordítva azt jelentené, hogy

a napra pontosan tíz évvel ezelőtti 314 forint/euró árfolyam most nem 367 lenne, hanem közel 2100.

A líra keddi árfolyam-mélypontja pedig több mint 2300-as forint/euró árfolyamnak felelne meg.

Az utóbbi hetekben az összes feltörekvő (azaz nem fejlett) piaci deviza gyengült, de a török líra pályája teljesen extrém. A nagyon durva leértékelődés leginkább annak tudható be, hogy a Recep Tayyip Erdogan török elnök által kinevezett jegybanki döntéshozók sorozatban csökkentik a jegybanki alapkamatot, ami pont az ellentéte annak, amit a hasonló helyzetben lévő intézmények tenni szoktak.

A török elnök régóta hangoztatja magáról, hogy a magas kamatok ellensége, mert azok szerinte nem szorítják le az inflációt, csak szükségtelenül fékezik a gazdasági növekedést. A héten ehhez azt is hozzátette, hogy nem baj, ha leértékelődik a líra, mert ez segíti az exportra termelő vállalatokat.

Az Erdogan-féle gazdaságpolitika nagyon tömören úgy foglalható össze, hogy a növekedést kell ösztönözni, tekintet nélkül a mellékhatásokra. Az utóbbiak közé tartozik a 20 százalék körüli infláció, amely a következő időszakban valószínűleg még magasabb lesz, hiszen a leértékelődő líra megdrágítja az importot, miközben például az energiahordozók és az élelmiszerek enélkül is egyre többe kerülnek nemcsak Törökországban, hanem világszerte.

Ráadásul a török vállalatok korábban sok dollárhitelt vettek fel, és ilyen extrém árfolyammozgás mellett veszélybe kerülhet a fizetőképességük, különösen azoknak, amelyek csak kisebb részben szerzik bevételüket exportból. Mivel a lírában tartott pénzügyi megtakarítások elértéktelednek, egy bankpánik sem zárható ki, amikor megrohanják az emberek a pénzintézeteket. Igaz, a Wall Street Journal cikkében megszólaltatott elemzők szerint most a török bankrendszer stabilabb, mint 2018-ban, amikor Erdogan először kezdett kísérletezni unortodox gazdaságpolitikájával, ami már akkor is komoly líragyengülést okozott.

A török elnök mindenesetre ragaszkodik unortodox megközelítéséhez, és a kitartás szükségességéről beszélnek más kormánypárti politikusok is. A kormánypárt egyik parlamenti képviselője, Ugur Aydemir például úgy fogalmazott,

lehet, hogy kenyeret és hagymát kell ennünk napokig, hetekig, de nem kötünk kompromisszumot a biztonságunkkal kapcsolatban.

A kicsit fura megfogalmazás valószínűleg arra utal, hogy szerinte a külföldi spekulánsok szándékosan gyengítik a török devizát, de a támadásuk visszaverése után majd minden rendbe jön. Persze őt valószínűleg sokkal kevésbé fenyegeti a hagymaevés, mint a török társadalom jóval szegényebb (tíz)milliót – nem véletlen, hogy a kormánypárt és Erdogan népszerűsége évek óta trendszerűen csökken.

Ha valakit mélyebben is érdekelnek a török gazdaságpolitika furcsa kanyarjai, érdemes elolvasnia a Holdblog tegnapi és mai cikkét, valamint Zsiday Viktor befektetési szakember tegnap esti írását, amely ugyan nagyrészt Magyarországról szól, de az is kiderül belőle, milyen hibákat követnek el visszatérően a növekedést mindenáron hajszoló kormányok a fejlődő országokban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkErdogan éppen most mutatja be, hogyan okoz gazdasági tragédiát a túlpörgetett illiberalizmusA gazdaságban is végzetes lehet, ha minden hatalom egy ember kezében koncentrálódik.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA forint könyörtelenül mutatja meg, hogy minden reményünk ellenére sem lettünk fejlett ország370 forint felett az euró, és benne vagyunk az inflációs spirálban, minden más fejlődő országgal együtt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA NER keleti nyitásának egykori sztárjai egyáltalán nem szárnyalnak, inkább bukdácsolnakA számok nem támasztják alá, hogy a 2010-es évek elején nagyra értékelt országok óriásit fejlődtek volna.

Világ Erdogan infláció kamatcsökkentés líra Törökország Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Mészáros R. Tamás
2021. december 7. 06:51 Adat, Világ

Zakatol, de nem jut előre a Magyarország nevű összeszerelő üzem

A magyar gazdaságban megtermelt érték egyre nagyobb részét exportáljuk, de nem lépünk feljebb a nemzetközi termelési láncokban az OECD friss adatai szerint.

Pletser Tamás
2021. december 6. 17:04 Világ

Idehaza is drágulhat az áram az új német kormány zöldítő tervei miatt

Vágyálmai miatt Németország lényegesen magasabb áramárakkal szembesülhet, és mivel Magyarország ugyanennek az elektromos rendszernek a része, itt is hasonló tendenciák lesznek.

Váczi István
2021. december 6. 13:41 Világ

Már több lesz a kövér, mint az éhező gyermek a világban jövőre

Amióta létezik az emberiség, a gyermekek alultápláltsága összességében mindig nagyobb probléma volt, mint a túlsúlyuk, jövőre azonban ez szinte biztosan megváltozik.

Fontos

Török Zoltán
2021. december 7. 17:46 Pénz

Mit tanulhatunk Harry Pottertől az inflációról?

A sorozat első kötetében elpusztították a bölcsek kövét, így a későbbiekben nem fenyegette infláció a szereplőket. A mi világunkban ez kicsit bonyolultabb.

Jandó Zoltán
2021. december 7. 16:37 Pénz, Vállalat

Kiderült, kinek adta el az állam a volt Malév-székházat 3,8 milliárdért

Az a vállalkozó szerezte meg az államtól a Malév-székházat, aki a budapesti repülőteret épp az állammal közösen vásárolná meg. Nem ez volt az első hatalmas ügylet a felek között.

Vonyó Tamás
2021. december 6. 06:36 Közélet

Ha a magyarok ma nyugati szinten élnének, az maga lenne a történelmi csoda

Nem zárkóztunk fel gazdaságilag, de legalább történelmi perspektívából nézve nem is maradtunk le -véli a milánói Bocconi Egyetem docense. Ez a G7 Holnap Felzárkózás című vitasorozatának második része.