A hét elején újabb mélységbe zuhant a török líra a dollárral szemben, így az árfolyam tavaly év végéhez képest már 40 százalékot gyengült. Ugyan a legújabb gyengülési hullámhoz az USA és Törökország között fennálló diplomáciai konfliktus is hozzájárul, az igazi bajok ennél sokkal nagyobbak.
A piacok leginkább a török folyó fizetési mérleg hiánya miatt aggódnak, ami példátlan mértékű a feltörekvő országok csoportjában. Az elmúlt évek gazdasági növekedését legfőképp dollárhitelekből finanszírozta a gazdaság, ami most elkezdett visszaütni.
Forrás: Yahoo Finance
A török vállalatok erősen el vannak adósodva dollárban, így a líra gyengülése miatt egyre nehezebben tudják visszafizetni a devizahiteleiket. A török fizetőeszköz gyengülése miatt az infláció is elszaladt, ami most már a jegybanki célkitűzés háromszorosára rúg, és a reálkamatlábat 2 százalék alá küldte.
A központi bank azzal reagált a líraesés legújabb hullámára, hogy a szabályok módosításával egy kis dollárlikviditást biztosított a bankoknak, ám ez kevésnek bizonyul ahhoz, hogy megvédje a gazdaságot, sőt, valószínűleg csak tovább gyengíti a lírát.
Egy Bloombergnek nyilatkozó piaci szakértő szerint Törökország igazi problémái a gazdasági helyzetéből adódnak, illetve abból, hogy a jegybanki függetlenség nem létezik és szigorúbb költségvetési politikával sem próbálkoznak. Pedig mindkettő szükséges lenne ahhoz, hogy stabilizálják az eszközárakat (a líra mellett a török tőzsde és a török kamatok is szakadnak).
A lényegében teljhatalmat kiépített Recep Tayyip Erdogan elnök régóta határozottan ellenzi a kamatemelést, és a befektetők attól tartanak, hogy a most kimondottan szükséges szigorításnak is az útjába állhat. A török elnök sajátosan gondolkodik a monetáris politikáról, például azt gondolja, hogy a kamatcsökkentés enyhíti az inflációt. Eközben a költségvetési politikában félelmetes költekezési hullámba kezdett, az elismert szakembereket családtagjaira cseréli a kormányában.
A török jegybank legközelebb szeptember 13-án ülésezik.
Ha Erdogan nem gondolja meg magát, valószínűtlen, hogy a török monetáris hatóság önállóan cselekedne és kamatot emelene. Éppen ezért több közgazdász tart attól, hogy Törökország csak közelebb kerül ahhoz a ponthoz, amikor az IMF-hez kell segítségért fordulnia, és hogy akár tőkekorlátozások bevezetésére is sor kerülhet.
