Külső segítségre szorulhat Törökország, ha Erdogan továbbra is visszatartja a kamatemelést
A hét elején újabb mélységbe zuhant a török líra a dollárral szemben, így az árfolyam tavaly év végéhez képest már 40 százalékot gyengült. Ugyan a legújabb gyengülési hullámhoz az USA és Törökország között fennálló diplomáciai konfliktus is hozzájárul, az igazi bajok ennél sokkal nagyobbak.
A piacok leginkább a török folyó fizetési mérleg hiánya miatt aggódnak, ami példátlan mértékű a feltörekvő országok csoportjában. Az elmúlt évek gazdasági növekedését legfőképp dollárhitelekből finanszírozta a gazdaság, ami most elkezdett visszaütni.
Forrás: Yahoo Finance
A török vállalatok erősen el vannak adósodva dollárban, így a líra gyengülése miatt egyre nehezebben tudják visszafizetni a devizahiteleiket. A török fizetőeszköz gyengülése miatt az infláció is elszaladt, ami most már a jegybanki célkitűzés háromszorosára rúg, és a reálkamatlábat 2 százalék alá küldte.
A központi bank azzal reagált a líraesés legújabb hullámára, hogy a szabályok módosításával egy kis dollárlikviditást biztosított a bankoknak, ám ez kevésnek bizonyul ahhoz, hogy megvédje a gazdaságot, sőt, valószínűleg csak tovább gyengíti a lírát.
Egy Bloombergnek nyilatkozó piaci szakértő szerint Törökország igazi problémái a gazdasági helyzetéből adódnak, illetve abból, hogy a jegybanki függetlenség nem létezik és szigorúbb költségvetési politikával sem próbálkoznak. Pedig mindkettő szükséges lenne ahhoz, hogy stabilizálják az eszközárakat (a líra mellett a török tőzsde és a török kamatok is szakadnak).
A lényegében teljhatalmat kiépített Recep Tayyip Erdogan elnök régóta határozottan ellenzi a kamatemelést, és a befektetők attól tartanak, hogy a most kimondottan szükséges szigorításnak is az útjába állhat. A török elnök sajátosan gondolkodik a monetáris politikáról, például azt gondolja, hogy a kamatcsökkentés enyhíti az inflációt. Eközben a költségvetési politikában félelmetes költekezési hullámba kezdett, az elismert szakembereket családtagjaira cseréli a kormányában.
A török jegybank legközelebb szeptember 13-án ülésezik.
Ha Erdogan nem gondolja meg magát, valószínűtlen, hogy a török monetáris hatóság önállóan cselekedne és kamatot emelene. Éppen ezért több közgazdász tart attól, hogy Törökország csak közelebb kerül ahhoz a ponthoz, amikor az IMF-hez kell segítségért fordulnia, és hogy akár tőkekorlátozások bevezetésére is sor kerülhet.
Világ
Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?
Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Fontos
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat
A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.
