Törökország éppen az egyik valaha volt legsúlyosabb feltörekvő piaci deviza-összeomlást éli át, csak pénteken 17 százalékkal értékelődött le a líra, és egyelőre nem látszik, hol lesz az esés vége. A hétfő sem indult jobban, a gyengülés a dollárral szemben már a 10 százalékot közelíti. A folyamat a forint árfolyamát sem hagyta érintetlenül, jelenleg éppen 325 körül áll az euróval szemben, ami körülbelül két forinttal gyengébb a péntek esti szintnél. A dollárral szemben (286) hasonló a helyzet.
Egyelőre semmi jele annak, hogy a török vezetés szembenézne a bajok gyökerével, ehelyett a hétvégén Recep Tayyip Erdogan elnök és pénzügyminiszter veje is arról beszélt, hogy külföldi pénzügyi körök háborút indítottak Törökország ellen. Igaz, utóbbi arról is nyilatkozott, hogy összeállítottak egy programot a helyzet kezelése érdekében, részleteket azonban egyelőre nem árult el erről.
A Bloomberg három mutató gyűjtött össze annak érzékeltetésére, mennyire súlyos a helyzet. A líra eladási és vételi árának különbsége (a kereskedés költsége) a devizapiacon szélesebbé vált, mint a 2008-as válság mélypontján, a Lehman Brothers brókerház összeomlását követően.
A líra gyengesége azzal jár, hogy a devizahitelt törlesztő török adósok (a vállalati szférában ez elég gyakorinak számít) számára drágábbá válik a visszafizetés. Ennek nyomán Törökország csődkockázata is emelkedett, amely már magasabb, mint Görögországé, amelynek pedig négy fokozottal rosszabb az államadósság-besorolása a Moody’s hitelminősítésnél. A pénteki kockázati felár azt jelenti, hogy a piac szerint 25 százalék a valószínűsége a török államcsődnek a következő öt évben.
Mivel nincs elég belföldi megtakarítás, Törökország régóta külföldi hitelekre szorul. A következő két évben lejáró adósságok, a fizetési mérleghiány és a tartalékok összesített egyenlege olyan képet mutat, mint amit Ázsiában lehetett látni az 1997-98-as, valamint Latin-Amerikában a 80-as évekbeli válságok idején.
