Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2021. június 19. 18:03 Világ

Dubajba menekült török maffiózó a Youtube-on borította az asztalt Erdoganra

Tavaly felszámoltak Törökországban egy bűnszervezetet, aminek keretében négy városban letartóztattak több mint negyven embert. Ahhoz viszont, hogy ebbe beleremegjen az egész török politikai osztály és az alvilág egyaránt, beleértve Recep Tayyip Erdogan elnök közvetlen környezetét is, az is kellett, hogy a belügyminiszter súgjon a maffia vezetőjének, Sedat Pekernek, aki így időben külföldre tudott szökni. Az igazságérzete viszont soha be nem gyógyuló sebet kapott, hiszen politikai szövetségesei árulták el.

Legalábbis ezt állítja Peker, aki egy hónapja egy dubaji hotelben leült a kamera elé, és azóta is kiszámíthatóan szállítja a gyilkosságokról, drogról és politikáról szóló történeteit, amelyek szereplői a legismertebb és legnagyobb hatalmú törökök.

Az Egyesült Arab Emírségeknek nincs kiadatási egyezménye sok más országhoz hasonlóan Törökországgal sem, ezért mindenképp jó helyszín egy korábban a szervezett bűnözésben aktív embernek, hogy innen borítson. Igaz, Peker vádjai akkora vihart kavartak Törökországban, hogy állítása szerint az emírségek hatóságai is elbeszélgettek vele.

Amikor megkezdte közzétenni videóit májusban, tizenkettőt ígért, de még mindig csak a kilencediknél tart. Van köztük olyan, amin a Youtube számlálója szerint 18 millió megtekintés van – ez akkor is jelentős, ha Törökország 82 milliós lakosságához mérjük. De a Peker által elmondott történetekről túlzás nélkül feltételezhetjük, hogy minden, a nyilvánosság iránt kicsit is érdeklődő törökhöz eljutottak.

Pekerről mint maffiafőnökről nem tudni sok mindent, csak annyit, hogy elsősorban védelmi pénz szedésével és kábítószercsempészettel foglalkozott. Másfél évtizeddel ezelőtt több vádpontban elítélték, ami miatt a 2005 és 2014 közötti éveket a börtönben töltötte. Politikai szerepvállalása viszont nagyon is ismert Törökországban, azok közé a turanista nézeteket valló szélsőjobboldaliak közé tartozott, akik beálltak Erdogan elnök mögé. (A közeledésnek máshol is nyoma van, Erdogan eredetileg mérsékelt iszlamista pártjának az utóbbi években a parlamentben már szüksége volt az MHP nevű szélsőséges párt támogatására.)

Peker ennek megfelelően gyakorlatilag egy Erdogan-párti magánhadsereggé változtatta korábbi maffiaszervezetének maradékát, és maga is teljesen nyilvánosan, rutinszerűen fenyegette akasztással az elnök kritikusait. Egyszer nemzetközileg is elhíresült, amikor a kurdok elleni hadjárat leállításáért petíciót aláíró professzorokat vérfürdővel fenyegette 2016-ban.

Erdogan maga ugyan egyáltalán nem tartozik azok közé a politikusok közé, akiket akár a támogatóik is tiszta kezűnek gondolnának, hiszen számos súlyos korrupciós botrány tapad a nevéhez, főleg saját maga, családja és szövetségesei gazdagodásával kapcsolatban. Peker vádjai mégis érzékenyen érintik a török elnököt, mivel az általa mindenkivel megismertetett világ éppen olyan, mint az a maffiavilág, amin Erdogan a saját rezsimjét megalapozó propaganda szerint túllépett.

A kilencvenes évek Törökországában mindenki számára látható módon kaotikusak voltak a viszonyok. Ezt jól mutatja a tökéletes politikai bűnügyi történet, a susurluk-i autóbaleset. Itt 1996-ban olyan emberek ültek egy autóban, akiknek elvileg nem szabadott volna: egy rendőrfőnök, egy maffiafőnök, egy politikus és egy szépségkirálynő. Az ötödik szereplő – akivel a baleset résztvevői találkoztak –, az akkori belügyminiszter és a török mélyállam állítólagos vezetője, Mehmet Agar lemondásra kényszerült, miután a baleset hirtelen lerántotta a leplet az állam titkairól.

Később a botrányból kiindulva vizsgálatok indultak a heroincsempészet, a titkosszolgálatok és a fegyveres erők, illetve a politikusok kapcsolatáról, és ezeken keresztül kiderült, hogy az állam, illetve az állam nevében eljáró szereplők lényegében megszerezték maguknak a hihetetlenül jövedelmező heroincsempészet irányítását. A 2002-ben még mérsékeltként hatalomra kerülő Erdogan ígérete többek között éppen az volt, hogy megtisztítja a közéletet az ilyen maffia-összefonódásoktól.

Peker szédítő vádjai a különböző vezető török politikusok és a maffia kapcsolatáról sokakban ezt a korszakot idézik vissza. A párhuzam még tökéletesebb, miután Peker éppen a korábbi történet főszereplőjét, Agart vádolja azzal, hogy ismert újságírókat öletett meg, illetve egy jachtkikötőt üzemeltet az Égei-tenger partjainál, amelynek fő célja valójában a heroin- és kokaincsempészet logisztikai megoldása (fiát pedig egy kazah újságíró meggyilkolásával).

Peker történetei arra utalnak, hogy valójában a háttérben semmi nem változott Törökországban Erdogan alatt sem, és legfeljebb azt láthatjuk, hogy az üzlet átalakulóban van, és az alvilági szereplők nagyobb beleszólást követelnek maguknak a politikai ügyekbe. A Youtubeozó maffiózó legnagyobb ellenfelének a mostani belügyminisztert, Süleyman Soylu-t tartja, akivel állítása szerint egészen tavalyig szoros szövetségben dolgozott. De a vádjaiból jutott más kormánytagoknak, vannak akiket a szervezett bűnözésben való részvétellel vádolt, de arról is sokat beszélt, hogy saját csapatával milyen szívességeket tett a kormány kérésére, például a sajtó vagy németországi disszidensek fenyítésével.

Erdoganról egyébként Peker nagy tisztelettel beszélt első videóiban, később viszont már neki közvetlenül címezte fenyegetéseit. Ebben szerepet játszhatott az is, hogy a török elnök sokáig nem mondott semmit az országát lázban tartó videókról, végül azonban ejtett néhány szót a bűnszervezetek felszámolásának fontosságáról. Peker talán ezen sértődött meg, mindenesetre a nyolcadik videójában már arról beszélt, hogy kiket kellett Erdogan közvetlen környezetében lefizetni, hogy valaki a szíriai polgárháború idején átjárhasson a határokon, akár egyszerű és jövedelmező klasszikus háborús csempészet miatt, akár azért, hogy fegyvereket szállítson a polgárháborúban részt vevő dzsihadistáknak.

Igaz, Peker egyelőre sejtet, és arra utal, hogy vannak még erősebb információi is Erdoganról. Mivel eleve egy bűnözőről van szó, akinek hitelességét éppen az adja meg a török nyilvánosságban, hogy számos bűncselekményt nyíltan bevall és felvállal, ezért nem biztos, hogy ha vannak is ilyen információi, akkor feltétlenül előállna velük, és nem cserélné be ezeket inkább a szabad elvonulásért. Az eddigi állításaira sem tett közzé szigorú értelemben vett bizonyítékot. Erdogan ettől függetlenül a török gazdaság állapota miatt politikailag már eleve nagy bajban volt, közvéleménykutatások szerint lehetséges ellenlábasai magasan legyőznék egy most tartott választáson, ezért ha nem is bukik bele, biztosan nem jön jól neki egy ilyen botrány. Legfeljebb abban reménykedhet, hogy 2023 közepéig még sok esemény felülírhatja ezt.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ maffia recep tayyip erdogan sedat peker szervezett bűnözés Törökország Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Stubnya Bence
2024. június 21. 08:59 Közélet, Világ

Egyre messzebb kerül Európa a saját akkuipar kiépítésétől

A kínai versenytársak és az amerikai állami támogatások miatt szenvednek az európai szereplők, megrendeléseket buknak és beruházásokat halasztanak el.

Avatar
2024. június 19. 17:00 Világ

Amikor saját részvényeseit perli az olajipari óriás: trójai faló vagy zseniális klímahack?

Az ExxonMobil és a részvényesi álca mögé bújt klímaaktivista csoportok közti jogi csata kimenetele fontos precedenst teremthet abban, hogy mit kérhetnek számon a részvényesek egy olajipari vállalaton.

Mit hoz az Európai Parlament jobbra tolódása a gazdaság számára?

Ha ellenállás bontakozik ki az EU-s költségvetési szabályokkal szemben, akkor a költségvetési lazítás irányába mozdulhatnak el a tagországok.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. június 20. 05:05 Pénz, Vállalat

Miért emelik a cégek az áraikat a várható idei infláció többszörösével?

A béremelésekhez és a verseny hiányához is köze van annak, hogy néhány szolgáltató szektorban a tavalyi inflációt közelítő mértékben emelték idén az árakat.

Mészáros R. Tamás
2024. június 19. 05:03 Közélet

Az EU-csatlakozás korunk legnagyobb gazdasági csodája

A 2004-es bővítés globális összevetésben is példátlan felzárkózást hozott a térségünkben. Egy erről szóló friss tanulmány a magyar gazdaságpolitikát és az ukrán csatlakozásról szóló vitákat is más megvilágításba helyezi.

Torontáli Zoltán
2024. június 18. 16:30 Tech, Vállalat

Közép-kelet-európai versenytársak szorítják ki a magyar tőkét a magyar e-kereskedelemből

A Foxpost eladása újabb jele annak, hogy a régióban hosszabb távon a magyar cégek nem rúgnak labdába.