Hírlevél feliratkozás
Mészáros R. Tamás
2023. szeptember 26. 04:34 Közélet, Világ

Korrupció, zabigyerek és atomrakéták: rég nem látott tisztogatás indult Kínában, vad elméletekkel

Ugyan a kínai rendszerben előfordul, hogy időnként eltűnnek a nyilvánosság elől fontos, híres és/vagy befolyásos emberek, az utóbbi hónapokban példátlan eltűnési hullám tizedeli a kormány a külvilág számára legláthatóbb tagjait. 

Li Sang-fu védelmi miniszter, a héttagú központi katonai bizottság tagja utoljára augusztusban 29-én mutatkozott nyilvánosan. Nem sokra rá egészségügyi okokra hivatkozva az utolsó pillanatban lemondta a vietnámi védelmi vezetőkkel rendezett éves találkozót, és azóta se híre, se hamva. 

Csin Kang külügyminiszter június 25-én jelent meg utoljára a nyilvánosság előtt, amikor Sri Lanka és Vietnám külügyminiszterét és az orosz külügyminiszter-helyettest fogadta Pekingben. Később több nagyobb diplomáciai eseményt is kihagyott, amit eleinte Peking egészségügyi okokkal magyarázott. Végül július 25-én egy kurta rövidhírben közölték, hogy Csin Kangot leváltották, a miniszterséget elődje és egyben felettese, a kínai rendszerben a (pártfőtitkár utáni) legmagasabb külügyi posztot, a párt központi külügyi bizottsága főhivatalának igazgatóságát betöltő Vang Jit veszi át. 

A ex-külügyminiszter és a hivatalosan még a posztján lévő védelmi miniszter esete már csak azért is meglepő, mert Csint mindössze hét hónapja, tavaly decemberben, Lit pedig idén márciusban nevezték ki. A kínai elit viszonyainak kutatói mindkettejüket Hszi Csin-ping pártfőtitkár lojális bizalmasának tartották, akikről nehéz lenne elképzelni, hogy valamilyen hatalmi szervezkedésben érintettek. 

A külső jelek alapján arról sincs szó, hogy alkalmatlanok lennének. Li már korábban is párt fő katonai szervének, a központi katonai bizottságnak a tagja volt. Csin Kang 2021 és 2023 között Kína washingtoni nagyköveteként szolgált, ami értelemszerűen a kínai külpolitika egyik leginkább embert próbáló feladata; előtte pedig külügyminiszter-helyettes volt. Bár előléptetése szokatlanul gyors volt, bár a spekulációk szerint ez pont a pártfőtitkár ráhatásának volt köszönhető.

Ebből fakadóan intenzív és elég furcsa elemeket is tartalmazó találgatás indult a történtek okairól, kevés konkrétummal. A szaftos részleteknél ugyanakkor fontosabb, hogy mindez azt jelzi: a külvilág egyre kevesebbet tud a kínai rendszer belső viszonyairól, és egyre inkább a hidegháborúból ismert, rettentő megbízhatatlan közvetett elemzési módszerekre kénytelen hagyatkozni. 

Vad híresztelések

A kínai rezsim befelé állítólag azt kommunikálja, hogy Csing Kangnak azért kellett távoznia, mert nagyköveti megbízatás alatti házasságon kívüli viszonyt folytatott, és a viszonyból egy gyermeke is született az Egyesült Államokban. A Wall Street Journal értesülései szerint az indoklást a párt belső ellenőrzése augusztusban közölte kormánytagokkal és tartományi vezetőkkel.

Bár az a kínai rendszertől sem idegen, hogy befolyásos politikai és gazdasági vezetők szeretőt tartanak, a mostani eset pikantériája, hogy az amerikai jog szerint az Egyesült Államokban született gyermekek automatikusan megkapják az amerikai állampolgárságot, ami a jelen politikai helyzetben alkalomadtán nemzetbiztonsági szempontból is kényes helyzetet teremthet. A lap szerint az ezzel járó zsarolhatósága miatt kellett távoznia Csinnek.

Csin Kang külügyminiszter (bal oldalon), Vu Cseng-lung, az államtanács (kormány) főtitkára és Li Sang-fu védelmi miniszter (jobb oldalon) eskütételük alkalmával a Országos Népi Gyűlés előtt 2023 márciusában. (NOEL CELIS / AFP)

Bár a lap forrásai szerint a pártszervek Csin szeretőjének kilétét nem fedték fel, az internet egyes, nem igazán külpolitikai értesüléseinek megbízhatóságáról ismert bugyraiban már hetek óta keringenek megfejtések a volt külügyminiszter afférjáról és a házasságon kívüli gyermeke születéséről. Ezek általában Fu Hszao-tiennel, a hongkongi székhelyű, állami tulajdonú Főnix (Fenghuang) TV riporterével hozták össze, aki több más diplomata és állami vezető mellett Csin Kangot is többször meginterjúvolta. Fu idén tavasszal azért vált pletykák célpontjává, mert Twitter-posztjai szerint magángéppel repkedett az Egyesült Államokban újszülött gyermekével, ami minimum nagyzolásnak tűnt egy állami tévé riporterétől egy névleg kommunista országban. 

Ha valóban ez Csin leváltásának az oka, akkor érdekes kérdés, hogy az afférból miért pont most lett ügy: a Kínai Kommunista Párt természetesen megfigyelés alatt tartja fontos tisztviselőit és diplomatáit, ezért nem valószínű, hogy idén nyárig senki ne tudott volna Pekingben a dolgok állásáról. Csin mindenesetre a Kínai Népköztársaság legrövidebb időt hivatalban töltött külügyminiszterévé vált, a személycsere okát hivatalosan azóta sem kommentálta a kínai pártállam.

Ennél is szövevényesebb spekulációk kísérik a védelmi miniszter, Li tábornok esetét, aki ellen amerikai kormányzati források szerint korrupcióellenes vizsgálat folyik. A Washington Postnak nyilatkozó két kínai védelmi ipari forrás azt állította, hogy az ügy még Li előző posztján végzett tevékenységéhez kötődik: miniszteri kinevezése előtt, 2017 és 2022 között a párt központi katonai bizottságának eszközbeszerzésekért és katonai fejlesztésekért felelős osztályát vezette. Ez az osztály júliusban, nem sokkal Li eltűnése előtt tett közzé egy felhívást, amelyben közölték, hogy korábbi közbeszerzési csalásokat vizsgálnak, és ha valaki tud ilyenről 2017-ig visszamenőleg, akkor jelentkezzen az információval. 

Utolérték a közbeszerzések?

A korrupcióra vonatkozó híreszteléseket erősíti, hogy a nyáron leváltották a Népi Felszabadító Hadsereg szárazföldi atomfegyver- és rakétaarzenáljának két vezetőjét, akik korábban szintén hónapokra eltűntek. A hongkongi sajtó szerint a dolog mögött a korrupció állt, és a két aktuális vezető mellett a 2015-ben létrehozott alakulat egy korábbi vezetőhelyettesét is letartóztatták. A források megfogalmazása szerint a három elmeszelt katona, Li Jü-csao tábornok, helyettese, Liu Kuang-bin, valamint Li elődje, Csang Csen-csong “túl mohóvá váltak”, “túl sok kapcsolatuk volt a védelmi iparhoz köthető vállalatokkal”. Rajtuk kívül a rakétaprogram további hét jelenlegi és korábbi vezetője tűnt el az utóbbi hónapokban, és tavaly az osztag több alacsonyabb rangú katonáját is őrizetbe vették.

A másik, kapcsolódó magyarázat, hogy nem önmagában a korrupció volt a probléma, hanem hogy azt a hadsereg modernizációja  is megsínylette, és a fejlesztések nem haladtak elég tempósan, különösen a rakétaarzenál esetében. A Stockholmi Békekutató Intézet szerint 410 robbanófejjel bíró kínai atomarzenál mérete jelentősen elmarad az 5889 és 5244 atomtöltettel rendelkező orosztól és amerikaitól. Emiatt az utóbbi években kiemelt céllá vált a lemaradás behozása. A hadsereg napilapja szeptemberben arról írt, hogy a rakétaprogramért felelős egységek moráljával és teljesítményével vannak problémák – az ilyesmik taglalása ritka és normális esetben tabu a kínai sajtóban.

Egy olyan verzió is kering, amely szerint stratégiai változások (is) állnak a személycserék mögött. A rakétaprogram két új vezetője a légierőtől, illetve a haditengerészettől érkezett, ami egyesek szerint azt jelzi, hogy a nukleáris triád (szárazföldi, légi és tengeri, illetve tenger alatti atomcsapásmérő-képességek) közös irányítás alatt való konszolidálása zajlik, ehhez kapcsolódnak a személycserék is. Megint mások szerint a három eljárás alá vont vezetőnek titkos információk kiszivárgásáért kell felelnie.

A kérdés persze Csin Kang esetéhez hasonlóan, hogy ezek a problémák miért most kerültek elő. Li Sang-fut is Hszi bizalmasának szokás tartani, és meglepő lenne, ha valaki tüzetes átvilágítás nélkül hadügyminiszteri pozícióba kerülhetne Kínában. Mostani posztján eleve nincs valós irányítása a hadsereg felett, inkább a védelmi diplomáciáért felel.

Ebben valamelyest nehezítette, hogy 2018-ban az Egyesült Államok (a magyar kormány szerint elhibázott szankciós politikát folytató jelenlegi vezetéssel szemben békepárti Donald Trump elnöksége alatt) az orosz hadiiparra a szíriai és ukrajnai beavatkozások miatt kivetett büntetőintézkedések keretében személyes szankciókat vetett ki rá, miután akkori posztján szerepet játszott orosz rakéták és harci repülőgépek beszerzésében. Emiatt olyan találgatások is voltak, hogy kifejezetten az amerikaiakkal szembeni huzavona részeként nevezték ki miniszternek, hogy a védelmi párbeszéd folytatásáért cserébe a szankciók feloldását követeljék. A tavasszal pont erre hivatkozva utasították el a Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter által kezdeményezett találkozót (bár a dolog az amerikai kormánynak is kellemetlenné vált, hiszen felmerült, hogy egyáltalán jogszerű lenne-e a találkozó Austin és a szankcionált Li között). 

Egy évtizede tart 

A párt és a hadsereg befolyásos tagjainak korrupciós vádakkal való elmeszelése nem új keletű dolog. Hszi Csin-ping főtitkár 2012-ben a pártbéli korrupció kiirtásának jelszavával lépett hatalomra, ami mögött részben az állt, hogy a pártkáderek egyre feltűnőbb nagyzolása és a sorozatos botrányok mind az (akkor még jóval szegényebb) kínai nép bizalmát, mind a pát “erkölcsi tartását” fenyegette.

Másrészt Hszi számára a korrupcióellenes harc szorosan összekapcsolódott hatalmi bázisának megerősítésével. Hatalomra lépésekor még elterjedt állítás volt, hogy Hszi egy kevésbé befolyásos és fajsúlyos párttag, akit a sanghaji pártelit bábjának szánnak. Hogy ez akkor valóban így volt-e, arról legfeljebb akkor kapunk majd képet, ha egyszer sok-sok év múlva megnyílnak az archívumok; az viszont biztos, hogy a korrupcióellenes tisztogatások következtében néhány év alatt már megkérdőjelezhetetlenné vált, hogy valóban ő a rendszer első embere, legkésőbb a tavalyi pártkongresszuson pedig az is, hogy se utódjelöltje, se kihívója nincsen. 

Azaz ha az ember a kínai politika minden rezdülését valamilyen orientalista szóvirággal akarja leírni, akkor Hszi egyszerre ugrott a legyekre és a tigrisekre, a korrupció legalsóbb szinteken folyó, a köznép számára leginkább feltűnő formáira, valamint a pártállam legfelsőbb szegmenseiben kenőpénzeken keresztül hatalmat építgető befolyásos szereplőkre. Ezt segítette, hogy a legtöbb kínai hivatalnok és alacsony és középszintű pártkáder hivatalos fizetése havi 5-10 ezer jüan, azaz a helyi árszínvonalon is elég alacsony 250-500 ezer forint között mozog, és a hivatalos összegek a politikai ranglétra tetején sem sokkal magasabbak. Emiatt a csúszópénzek a normális ügymenet részei, és egy bizonyos szint fölött már mindenkiről elő lehet ásni egy-két kényes ügyet – főként hogy a kínai pártelitet jellemzően milliárdos családtagok veszik körül.

A korrupcióellenes hadjárat már korábban is elsöpört pár befolyásos katonai vezetőt, például a párt legfontosabb katonapolitikai szerve, a központi katonai bizottság két korábbi alelnökét is. Kuo Po-hsziong megvesztegetésért kapott életfogytiglani börtönt 2016-ban, míg Hszü Caj-hut 2015-ben katonai törvényszék elé állították, bár az eljárás alatt rákban elhunyt. 2017-ben Fang Feng-huj korábbi vezérkari főnököt állították bíróság elé, ő később életfogytiglant kapott.

A belső tisztogatás tempója azonban az utóbbi években alábbhagyott, a központi katonai bizottság tagjai közül például 2017 óta senki sem meszeltek el. A tavalyi pártkongresszus egy népszerű konklúziója volt, hogy Hszi teljesen bebetonozta magát a hatalomba, a fő posztokra a bizalmasait ültette, és nincs komolyabb belső ellenzéke.

Ezzel együtt a belső hatalmi leszámolásokkal kapcsolatos pletykák most is előkerültek, és különösen Li esetében tartja magát az elképzelés, hogy a hadsereget régóta átszövő patronázshálózatok lebontásának vágya vezérli az eljárást. Mások azon spekulálnak, hogy a hadsereg maradt az utolsó, relatíve autonóm hatalmi központ, és Hszi a korrupcióellenes harc felmelegítésével változtatni akar ezen. Egy további elmélet, hogy a korrupcióellenes hadjárat leállásával ismét felélénkült a korrupció, az újonnan pozícióba került káderek elkanászodtak, ezért elérkezett az ideje ismét rendet tenni köztük. Egyesek pedig arra vezetik vissza a tisztogatást, hogy a tavalyi tisztújítás alkalmával Hszi által személyesen kiválasztott lojalistákat vélhetően nem világították át elég tüzetesen,  ezért a csontvázak csak most estek ki a szekrényből.

Végül olyanok is vannak, akik a nemzetközi helyzet fokozódását látják a korrupcióellenes harc ismételt feltekerése mögött: az Egyesült Államokkal szembeni rivalizálás fokozódása és a bel- és külgazdasági kihívások közepette Hszi ezen elképzelés szerint egyre szigorúbb felügyelet alá veszi a külfölddel érintkező tisztviselőket, és egyre kevésbé tolerálja a kihágásokat.

Pekingológia

Bár a politikai leszámolások ritkultak az utóbbi években, a személycserék lezavarásának módja nem megy ritkaságszámba Kínában. A híres és befolyásos emberek hirtelen eltűnése nem idegen a rezsimtől, ám az utóbbi években inkább üzletembereket érintett. 

2017-ben egy milliárdos mágnás, az egyes pletykák szerint a pártelit egyes tagjainak pénzét is mozgató Hsziao Csien-hua tűnt el Hongkongból, tavaly végül 13 évet kapott csalásért. Hasonlóan járt egy másik ügyeskedő milliárdos, Je Csien-ming is, aki sok minden más mellett a Szlavia Prága futballcsapatba és a cseh médiába is bevásárolta magát, mígnem 2018-ban elmeszelték. Szintén 2018-ban ítélték 18 éves börtönre Vu Hsziao-hujt, az Anbang nevű biztosító milliárdos vezetőjét pénzügyi visszaélések miatt. 2021-ben rács mögé került Zsen Cse-csiang, aki a kommunista pártelit milliárdos tagjából lett a rezsim egyre hangosabb bírálója, 37 millió online követővel, miután lebóhocozta Hszi Csin-ping pártfőtitkárt, 18 év börtönnel jutalmazták a hatóságok.

2018-ban három hónapra eltűnt Fan Pin-ping, Kína egyik legnépszerűbb és legjobban fizetett színésznője is, akit később adócsalásért büntettek meg 883 millió jüanra. Meng Hung-vej, az Interpol kínai vezetője szintén nyomtalanul eltűnt, amikor 2018-ban hazalátogatott, a hatóságok még a nemzetközi bűnüldöző szervvel sem közölték, mi történt vele; később vesztegetésért 13 és fél éves börtönre ítélték. Az utóbbi évek leghíresebb ügye a korábban a kínai techvilág arcának és az ország egyik leggazdagabb emberének számító Jack Mához, az Alibaba alapítójához kötődik, aki ugyan börtönt nem kapott, de fülét-farkát behúzva elvonult a nyilvánosság elől azután, hogy 2021-ben megpróbált berobbanni a hagyományosan az állami szektor által irányított kínai pénzügyi piacra. Őt idén Pao Fan, a China Renessaince nevű befektetési bank vezetője követte, aki a kínai techvilág egyik legfontosabb pénzembere. Pao az év elején eltűnt, majd a hatóságok később közölték, hogy egy közelebbről meg nem nevezett nyomozásban érintett.

A látványos eltűnések mellett a külvilág számára fontosabb, hogy egyre kevesebbet tudni a rezsimen belüli folyamatokról. Odd Arne Westad, a Yale történésze, a hidegháború krónika szerint a helyzet manapság a szovjet politikai döntéshozatallal kapcsolatos információhiányra kezd hasonlítani: a hatalom egy kézben való koncentrációja és a főbb pozíciók lojalistákkal való feltöltése miatt ritkábbak a szivárgások, nehezebb a hírszerzés, több a találgatás és a félinformáción alapuló “elemzés”, nehezebb a valós politikai helyzet megítélése, a rossz informáltság pedig a nemzetközi politika stabilitásának is árt. Emellett a helyzet a spekulációk szerint a kínai állam működésének sem tesz jót: az effajta tisztogatások általában nem a hatékony munkavégzést lehetővé tevő pezsgő szervezeti kultúra jelei.

A sors iróniája, hogy egy évtizeddel ezelőtt a külföldi elemzők számára az jelentette a problémát, hogy Kínát hirtelen egyre több szereplő kezdte el képviselni a nemzetközi politikai és üzleti életben, akik gyakran egymással is versengtek vagy egymást átfedő illetékességi körökkel bírtak. Emiatt gyakran nehéz volt megítélni, hogy kik tartoznak a hivatalos apparátushoz, és kik a politikai és üzleti kalandorok. Tíz évvel később már nincs nagy kétség afelől, hogy a kínai szerveket ki irányítja, de azt az Egyesült Államokban és Európában még mindig csak találgatják, hogy a főnök mit, miért tesz.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Világ atomfegyver hadsereg Kína korrupció külpolitika Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Jandó Zoltán
2024. június 24. 14:01 Közélet

Egy pincében végzi be a rendszerváltás legnagyobb pártja, megvehető a neve és logója

Az MDF-hez kapcsolódó védjegyeket 80 ezer forintos kikiáltási áron bocsátja árverésre az utódpárt JESZ felszámolója.

Jandó Zoltán
2024. június 24. 05:03 Közélet

Annyi pénz ömlött a magyar fociba, hogy Ausztrián kívül mindenkit lehagytunk a régióban

Pénzügyileg olyan ütemben fejlődik 2010 óta a magyar labdarúgó élvonal, amit a régióban még csak megközelíteni sem tud egyetlen más liga sem.

Ercse Kriszta
2024. június 23. 06:35 Élet, Közélet

Az oktatási rendszer alapvető hibáit mutatja, hogy ilyen sokan megbuknak elsőben

Logisztikai és nem szakmai alapon kényszerül sok gyerek túl korán az általános iskolába, ahol nem kapja meg a számára szükséges támogatást.

Fontos

Stubnya Bence
2024. június 24. 10:56 Adat, Élet

Nőtt az anyagi összeomlás szélén állók aránya Magyarországon

Az arány 1 százalékpontot romlott tavaly 2022-höz képest, de még így is jobb a helyzet, mint 2013-ban.

Elek Péter
2024. június 22. 06:45 Közélet, Pénz

Csodára vár a kormány, hogy szavazatvesztés nélkül rendbe tudja tenni a költségvetést

Június 9-e után olyan belpolitikai képlet állt elő, amelyben lehetetlennek tűnik népszerűségvesztés nélkül korrigálni, márpedig azt muszáj lesz.

Stubnya Bence
2024. június 21. 05:04 Közélet, Vállalat

Nagyon fáj a külföldi tulajdonú cementgyártóknak a nyakukba varrt adó

Megnéztük, hogy a számok alapján mennyire szenvednek a külföldi kézben lévő építőanyaggyártók, amelyeket a kormány ki akar szorítani a piacról.