Két intézkedést is bejelentettek az elmúlt időszakban, a cél a belső munkaerőtartalékok hatékonyabb kiaknázása.
A kétezres években is jellemző volt a munkaerőhiány a magyar gazdaságban, a mostanihoz hasonló reakciókat kiváltva az akkori Orbán-kormányból.
Erőteljes állami gazdaságélénkítés, kétséges megtérülésű beruházások, ellentmondásos migrációs politika - a korábbinál sokkal több az orosz-magyar párhuzam.
Az elmúlt évek egymást követő válságai a munkavállalói preferenciákra is hatással voltak, ahogy az idei reálbércsökkenés is. Reguly Mártával, a PwC Magyarország HR tanácsadási csoportjának vezetőjével ezekről a változásokról beszélgettünk.
Viszont már középtávon komoly kihívásokba ütközik majd, aki ezzel próbálkozik, amihez viszont a hiányzó állami szolgáltatások is hozzájárulnak.
A 60-as évek német vendégmunkás programjának hibáit idézi az Ázsiára munkaerő-kölcsönzőként tekintő magyar kormány - és a németekkel ellentétben még csak nem is a hazai tőkét támogatja ezzel.
Miután az orosz gazdaság tavaly elkerülte az összeomlást, idén jó eséllyel már a recessziót is megússza, és akár egészen jelentős növekedés is összejöhet.
Akár 20 százalékkal is visszaeshet 2040-ig az ukrán népesség, a háború utáni munkaerőhiány pedig az újjáépítést is jelentősen megnehezítheti.
Már mintegy 81 ezer külföldi dolgozik az országban, a Fülöp-szigetekről, Mongóliából és Indiából érkező vendégmunkások száma nőtt a legnagyobb mértékben.
A munkaerőhiány egyre jobban visszaveti a gazdaságot, és az unión belüli bevándorlók-átköltözők nincsenek elegen a probléma enyhítésére.