Komoly céljai vannak az új kkv államtitkárságnak a magyar kis- és középvállalkozások uniós mezőnyben leszakadó hatékonyságának felzárkóztatására, de úgy néz ki, hogy az egyik legnagyobb problémájukra nem kínálnak megoldást az új tervek.

Mi történt? Ambiciózus célokat fogalmazott meg a magyar kis- és középvállalkozások felzárkóztatására a Nemzetgazdasági Minisztériumban szeptember közepén létrejövő kkv fejlesztésért és technológiáért felelős államtitkárság vezetője, Szabados Richárd a Portfolio.hu-nak adott szerdai interjúban.

Tágabb kontextus: Szabados négy fő célkitűzést fogalmazott meg a kkv-k európai uniós összehasonlításban való felzárkóztatására 2030-ig.

• A kkv-k beruházási aránya az összberuházáson belül 30 százalékról 40 százalékra emelkedjen.
• A kkv-k exportaránya a jelenlegi stagnáló 5 százalékról 7 százalékra növekedjen.
• Az egy foglalkoztatottra eső GDP összeg a kkv-knál a 2020-as 19 ezer euróról 28 ezer euróra emelkedjen 2030-ra.
• A kkv-k hitelpenetrációja a jelenlegi 13-17 százalék közötti szintről 20 százalékra növekedjen.

Felülnézet: rövidebb távon azt szeretnék, hogy a jövő évre megcélzott 3-5 százalékos gazdasági növekedés minél nagyobb részét kkv-k állítsák elő.

Alulnézet: őszi gazdaságélénkítő akcióterv jön, amelynek jelenleg is zajlik a kidolgozása. A program elemei között szerepelhet:

• a Széchenyi Kártya beruházási hitelének kamatcsökkentése beruházásösztönzési céllal;
• exportösztönző és külföldi beruházásokhoz igénybe vehető hitelek lesznek majd az Eximnél kifejezetten kkv-knak;
• tőkeemelési program jöhet;
• és az egyedi kormánydöntésen alapuló nagyvállalati támogatási formához hasonló eszközbeszerzési program jöhet mikro, kis- és középvállalkozásoknak.

Miért fontos ez? A Magyar Nemzeti Bank 2022-es Termelékenységi jelentése szerint jelentősen nőtt 2012 óta Magyarországon a kkv-szektor munkatermelékenysége, de még mindig számottevő a különbség a nagyvállalatokhoz képest (a kkv-k munkatermelékenysége a nagyvállalatokéhoz képest 55,7 százalék volt a jelentés megjelenésekor).

• 2022-ben a magyar kkv-k termelékenységnövekedése a harmadik legalacsonyabb volt az EU-ban, reál termelékenységük pedig a magas infláció miatt 10,6 százalékkal csökkent, ami az EU tagországok között a legrosszabb adat – idézi az Európai Bizottság SME Performance Review adatait a magyar kkv stratégia 2023-as első felülvizsgálata.

Igen, de: kifejezetten nem foglalkozik az új államtitkárság a kkv-kat érintő munkaerőhiánnyal, pedig a Eurofound nevű kutatóalapítvány friss jelentése szerint a 23 uniós ország mezőnyében Magyarországon a hatodik legnehezebb a kkv-k helyzete abban, hogy megfelelően képzett munkaválllalókat találjanak.

• Az unióban kiemelkedő arányban vesznek fel magyar cégek úgy munkavállalókat, hogy azok nem elég képzettek a pozícióhoz, eközben pedig uniós szinten kiemelkedően magas azoknak a magyar cégeknek az aránya is, amelyek nem képzik a dolgozóikat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA politika szereti a kisvállalkozókat, de nem biztos, hogy messzire jutunk velükMagasabb életszínvonalhoz nagyobb termelékenység kell, de az olasz példa azt mutatja, hogy ezt nehéz elérni a mikro- és kisvállalkozások túlsúlyával.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem luxusautót vesznek a céges támogatásokból, de a technológiai szintugrás se jön összeG7 Podcast! Az uniós kkv-támogatások segítik a cégeket a növekedésben, de nem járulnak hozzá nagymértékű technológiai fejlődéshez Muraközy Balázs szerint.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKorea is kipróbálta Matolcsy csodafegyverét, de több kárt hozott, mint hasznotDél-Korea 2017 után jelentősen növelte a kkv-k állami hitelezését, de az olcsó hitelek hatására romlott a vállalkozások teljesítménye.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Vállalat kkv munkaerőhiány termelékenység Olvasson tovább a kategóriában