Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2024. február 25. 15:58 Közélet

A bevándorlás már a 2000-es években is terítéken volt a magyar politikában

A cikk az Arcanum adatbázisának felhasználásával készült.

Noha a toborzási nehézségek a közelmúltban erősödtek meg olyan mértékben, hogy már jelentős számban dolgoznak távoli országokból érkező vendégmunkás a magyarországi munkahelyeken, a munkaerőpiaci feszültségek és a munkaerőkínálat határokon túlról való bővítése korántsem számítanak újdonságnak a rendszerváltás utáni magyar gazdaságtörténetben: a problémával már az első Orbán-kormány is szembesült az ezredforduló idején, amit többek között a bevándorlás felélénkítésével is tervezett megoldani.

„Az elkövetkező években Magyarországnak a gazdasági növekedés érdekében több millió külföldit kell befogadnia a szomszédos országokból” – fogalmazott Orbán Viktor 2001 nyarán a Világgazdaság akkori írása szerint, és bár elsősorban a határon túli magyarok betelepülésével tervezett még az akkori kormány, a lap ennek ellenére a bevándorlóellenes közhangulatról számolt be. A munkaerőpiaci indikátorok mindenesetre erősödő toborzási nehézségekről tanúskodtak ebben az időszakban.

A kormány egy darabig egy ötven éves időtávon 1,8 millió külföldi bevándorlásával számoló népesedéspolitikai koncepciót tárgyalt, a magyar társadalom elöregedésével és a növekedési tartalékok visszaszorulásával járó gazdasági problémáktól tartva. A vita azonban nem tartott sokáig, rövidesen Matolcsy György gazdasági miniszterként már csak 30-40 ezer szorgalmas építőipari munkás szükségét emlegette, és negyedmillió határon túli magyar ideiglenes munkavállalására lehetett számítani az ekkoriban elfogadás előtt álló státusztörvény következményeképp.

A magyarországi munkaerőkínálat határon túli magyarokkal történő érdemi kibővítése azért is számított merész elképzelésnek, mert már ebben az időszakban is gyorsan fogyatkozott a számuk, a magyarországi népességcsökkenéshez képest is.

A határon túli magyarok fokozott elszívására vonatkozó elképzelést ráadásul az őket képviselő szervezetek is aggódva fogadták, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség például ígéretet kért és kapott is az Orbán-kormánytól annak elkerülésére, hogy a magyar kisebbségek soraiból pótolják a csökkenő magyarországi lakosságot. Az elgondolás ráadásul már 2001-ben is úgy tűnt, hogy csak csekély mértékben járulhat hozzá a magyarországi munkaerőkínálat bővítéséhez.

A népességfogyás mellett a munkaerőkínálat strukturális problémái is ismertek voltak már a kétezres évek elején: az ország nyugati részén tapasztalt alig néhány százalékos munkanélküliségi rátával az észak-keleti térségek tartósan húsz százalék feletti mutatói álltak szemben. Ám a magyar lakosság körében ekkor is alacsony volt a mobilitás, továbbá „az állástalanok nagy része szocializációjuk, életkoruk és szakképzettségük miatt sem tud elhelyezkedni”, derül ki a Figyelő 2001 nyarán megfogalmazott helyzetértékeléséből.

A fenti megállapítás valamelyest összhangban van azzal a kihívással – nevezetesen a munkaerőtartalék aktivizálásával –, aminek áthidalásához a kormány most több száz milliárd forintos uniós forrás felhasználásával fog hozzá (erre vonatkozó törekvések a korábbi években is voltak, jellemzően a földrajzi mobilitást, illetve a hátrányos helyzetűeket foglalkoztató vállalatokat támogató intézkedések formájában, de átképzésekre is akad példa). Mintegy negyedszázaddal ezelőtt azonban inkább az iskolázottság javításával, illetve a munkaerőkínálat képzettsége és a munkahelyeken elvárt ismeretek közötti eltérés letörésével tűnt megoldhatónak a probléma.

Az ezredforduló környéki toborzási nehézségek azonban végül is a 2008-as gazdasági válság révén enyhültek, amikor a munkaerő hiánya helyett rövid idő alatt a munkanélküliség vált meghatározó problémává. A 2010-es évek közepéig a vállalatok üzletmenetét akadályozó tényezők között a munkaerő- és szakemberhiány szerepe nem is volt jelentős, ám 2016 körül már a legfontosabb problémák közé sorolták ezeket a cégvezetők – érdemes felidézni, hogy a munkaerőpiaci feszültségek kialakulásával és az oktatási rendszer átalakításával párhuzamosan bizonyos felsőfokú végzettségek hasznosságát firtató kollektív tévhitek jelentek meg a magyar közbeszédben (például a romkocsmák félhomályában merengő diplomásokról), amelyek jól szemléltetik a kezdeti kormányzati reakciókat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTörvénytelenül sok vendégmunkást emlegetnek, de a törvényt még azok sem értik, akik a külföldieket közvetítikA DK szerint törvénysértő, hogy 120 ezer vendégmunkás dolgozik itthon. A törvény alapján ez nem egyértelmű.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEurópai rekorder lenne Magyarország, ha sikerülne a kormány terve85 százalékra emelkedhet a kormány tervei szerint a foglalkoztatottsági ráta. Tartalék azonban csak a 25 év alattiakban és az 55 év felettiekben van.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKi az a 300 ezer magyar, akit a kormány még munkára akar fogni?A dolgozni képes és szándékozó, de munkanélküli csoportok aktivizálására szánja a kormány az uniós források jelentős részét, kérdés, előrukkol-e újdonságokkal a korábbi intézkedésekhez képest.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet munkaerő munkaerőhiány munkaerőpiac toborzási nehézségek Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Avatar
2024. április 16. 04:36 Közélet

Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?

Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.

Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik

Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.

Bucsky Péter
2024. április 12. 04:34 Adat, Közélet

Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés

A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.

Fontos

Hajdu Miklós
2024. április 21. 04:36 Élet

Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra

A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.

Gergely Péter
2024. április 20. 04:31 Pénz

Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát

A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.

Váczi István
2024. április 19. 04:34 Világ

Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?

Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.