Európai rekorder lenne Magyarország, ha sikerülne a kormány terve
Rekordot jelentene Európában, ha 85 százazalékra emelkedne a kormányzati terveknek megfelelően a hazai foglalkoztatottsági ráta, de nagyon nehéz fába vágja a kormány a fejszéjét az ezt célzó tervével.
Mi történt? Itthon még legalább 300 ezer ember bevonható a munka világába, a cél pedig az, hogy 85 százalékra emelkedjen a hazai foglalkoztatottsági ráta – többek között ezekről is beszélt szombati évértékelőjében Orbán Viktor miniszterelnök.
- Az aktivitás növelésére elsősorban a 25 év alattiak és az 55 év fölöttiek esetében van lehetőség.
- A potenciális munkaerő-tartalékot az álláskeresők és a munkavállalási korú inaktívak egy része, összesen mintegy 300 ezer fő jelenti – mondta Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár kedden.
Számokban: Czomba becslése alapján a legnagyobb csoport száma 150 ezer főre tehető, ők olyan álláskeresők, akiknek többsége nincs munkára képes állapotban.
- Emellett kb. 40 ezer álláskereső rövid időn belül el tudna helyezkedni kis segítséggel.
- 50 ezer főt tesz ki a munkaerőpiaci tartalékon belül azok köre, akik képzést követően jó eséllyel állást találnak.
- Az inaktívakon belül 60 ezer főt pedig élethelyzete vagy egészségi állapota korlátozza abban, hogy dolgozzon, de komplex támogatás segítségével ők is aktivizálhatóak.
Tágabb kontextus: Magyarországon már most is az egyik legmagasabb a foglalkoztatási ráta Európában. A vágyott 85 százalékos szintet egyedül az unión kívüli Izlandnak sikerült elérnie 2023-ban.
Felülnézet: nehéz feladat lesz a munkaerőtartalék aktivizálása.
- A tavalyi harmadik negyedévben 294 ezer főt kitevő potenciális munkaerő-tartalékba tartozók kétötöde Észak-Alföld és Észak-Magyarország régiókban él.
- Közel 60 százalékuknak nincs érettségije a KSH adatai szerint, egyharmaduk legfeljebb általános iskolát végzett, és további egyharmaduk érettségi nélküli szakmai végzettséggel rendelkezik.
- Aktivizálódásukat pedig olyan problémák is nehezítik, mint a fogyatékosokat és romákat érintő diszkrimináció, a munkahely közelében lévő megfizethető lakhatás vagy a tömegközlekedési lehetőségek hiánya.
Mi várható? A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) keddi közleménye szerint a kormány márciusban 70, áprilisban pedig 200 milliárd forintos kerettel indít munkaerőpiaci programot a GINOP Plusz programon keresztül.
- Májusban pedig közel 160 milliárd forint uniós forrás nyílhat meg a 30 év feletti álláskeresők foglalkoztatására és a munkakörülmények javítására.
- 2030-ig a tervek szerint több mint 460 milliárd forint uniós forrás segítheti majd a hazai foglalkoztatás növelését és a munkaerő-tartalékok mozgósítását
Közélet
Kezd látszani, hogy milyen cégeket támogat majd a kormány repülőrajtos programja
Nem a nagyobb segítségre szorulók felhozása, sokkal inkább az lehet a most indult Demján Sándor 1+1 alprogram célja, hogy a jók még jobbak legyenek.
Egyre gyakoribbak az iskolákat célzó tömeges bombafenyegetések Közép-Európában
Több tucat magyarországi iskola kapott fenyegető üzenetet csütörtök reggel. Bulgáriában tegnap történt hasonló, Szlovákiában legutóbb tavaly ősszel.
Rákosrendező-gate: adásvételi szerződést kér Habonyéktól a bíróság
Nem jegyezte még be a cégbíróság Habony Árpád körének tulajdonszerzését annál a cégnél, amelynek elővásárlási joga van a mini-Dubaj területének egy részére.
Fontos
Jól hangzik a 8 százalékos banki kamat, de az adó elviszi több mint a negyedét
Elsőre jól hangzanak a banki betétakciók, de 28 százalék az adóteher, és ha befektetési jegyet is kell venni, akkor általában a kockázat is magasabb.
Jól fizet az orosz biznisz, csak lehet, hogy elveszik a profitot
A Raiffeisen kétmilliárd eurós büntetése jól mutatja, hogy milyen könnyen semmivé válhat az Oroszországban maradt nyugati cégek által megtermelt nyereség.
A világ negyedik legnépesebb országa is csatlakozott a kínai-orosz klubhoz
A 275 milliós Indonézia BRICS-tagsága jelzi a gazdasági világrendszerváltás igényét, bár rövid távon a kínai pénz és az illiberalizmus védelme a fő motiváció.
