Európai rekorder lenne Magyarország, ha sikerülne a kormány terve
Rekordot jelentene Európában, ha 85 százazalékra emelkedne a kormányzati terveknek megfelelően a hazai foglalkoztatottsági ráta, de nagyon nehéz fába vágja a kormány a fejszéjét az ezt célzó tervével.
Mi történt? Itthon még legalább 300 ezer ember bevonható a munka világába, a cél pedig az, hogy 85 százalékra emelkedjen a hazai foglalkoztatottsági ráta – többek között ezekről is beszélt szombati évértékelőjében Orbán Viktor miniszterelnök.
- Az aktivitás növelésére elsősorban a 25 év alattiak és az 55 év fölöttiek esetében van lehetőség.
- A potenciális munkaerő-tartalékot az álláskeresők és a munkavállalási korú inaktívak egy része, összesen mintegy 300 ezer fő jelenti – mondta Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár kedden.
Számokban: Czomba becslése alapján a legnagyobb csoport száma 150 ezer főre tehető, ők olyan álláskeresők, akiknek többsége nincs munkára képes állapotban.
- Emellett kb. 40 ezer álláskereső rövid időn belül el tudna helyezkedni kis segítséggel.
- 50 ezer főt tesz ki a munkaerőpiaci tartalékon belül azok köre, akik képzést követően jó eséllyel állást találnak.
- Az inaktívakon belül 60 ezer főt pedig élethelyzete vagy egészségi állapota korlátozza abban, hogy dolgozzon, de komplex támogatás segítségével ők is aktivizálhatóak.
Tágabb kontextus: Magyarországon már most is az egyik legmagasabb a foglalkoztatási ráta Európában. A vágyott 85 százalékos szintet egyedül az unión kívüli Izlandnak sikerült elérnie 2023-ban.
Felülnézet: nehéz feladat lesz a munkaerőtartalék aktivizálása.
- A tavalyi harmadik negyedévben 294 ezer főt kitevő potenciális munkaerő-tartalékba tartozók kétötöde Észak-Alföld és Észak-Magyarország régiókban él.
- Közel 60 százalékuknak nincs érettségije a KSH adatai szerint, egyharmaduk legfeljebb általános iskolát végzett, és további egyharmaduk érettségi nélküli szakmai végzettséggel rendelkezik.
- Aktivizálódásukat pedig olyan problémák is nehezítik, mint a fogyatékosokat és romákat érintő diszkrimináció, a munkahely közelében lévő megfizethető lakhatás vagy a tömegközlekedési lehetőségek hiánya.
Mi várható? A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) keddi közleménye szerint a kormány márciusban 70, áprilisban pedig 200 milliárd forintos kerettel indít munkaerőpiaci programot a GINOP Plusz programon keresztül.
- Májusban pedig közel 160 milliárd forint uniós forrás nyílhat meg a 30 év feletti álláskeresők foglalkoztatására és a munkakörülmények javítására.
- 2030-ig a tervek szerint több mint 460 milliárd forint uniós forrás segítheti majd a hazai foglalkoztatás növelését és a munkaerő-tartalékok mozgósítását
Közélet
Brüsszelben most már feltűnően gyorsan ugranak, ha problémás magyar ügyekről van szó
Három hónapon belül megérkezett az árrésstop ügyében a felszólító levél, ami a korábbi példák alapján rendkívül gyorsnak számít.
Súlyos önámítás, mégis terjed Orbán szuverenitásmániája
A kormányfő és holdudvara a magyar szuverenitás védelmével indokolja bel- és külpolitikai lépéseit, de a valóságban a szuverenitás megalkotása óta álszent és vitatott jelenség.
Terjed a Mészáros-Felcsút kór az európai futballban, magyar áldozata is lehet
Mészáros Lőrinc sorsára juthat a felvidéki milliárdos Világi Oszkár: lehet, hogy meg kell válnia egyik focicsapatától, hogy azt ne zárják ki a Konferencia Ligából.
Fontos
Kinek fogynak el hamarabb a rakétái az izraeli-iráni háborúban?
Meggyorsíthatja Amerika támadó hadba lépését, ha tényleg komolyan fenyeget, hogy Izrael kifogy a légvédelmi rakétákból.
Feleakkora növekedést sem tudnak elérni a magyar e-kereskedők, mint a Temu és társai
Beszűkült a játéktere a hazai szereplőknek, akiknek a gazdaságpolitikai környezettel és a vevők vásárlóerejének csökkenésével is meg kell küzdeniük.
Ezt a kört megúsztuk, de mi lesz ősszel a magyar államadósság besorolásával?
Sikerült lehozni egy kilátásrontással az idei első kört, de a belső és külső kihívások miatt egyáltalán nem lehetünk nyugodtak az őszi felülvizsgálatok előtt.
