A menekültek integrálása (társadalmi és gazdasági beilleszkedése) talán még soha nem volt olyan fontos, és hozzánk is közel álló kérdés, mint most. A társadalmi integrálás mellett a munkaerőpiaci elhelyezkedés is nagyon fontos. Michele Battisti és szerzőtársai pedig pont azt vizsgálták, hogy mivel segíthető elő a menekültek könnyebb munkába állása.
A megfelelő munka megtalálását sok minden hátráltathatja, Előjöhetnek nyelvi vagy bürokratikus nehézségek, de sokat számít az is, hogy nem ismerik a befogadó ország munkakeresési felületeit. Battistiék elmélete az volt, hogy esetükben
sok a súrlódás a munkaerőpiacon, ami nehezíti a megfelelő munkaadó és munkavállaló párosítások elérését.
A meginterjúvolt emberek válaszaiból is az derült ki, hogy a nyelvi nehézségeken túl a keresési folyamat a másik fő akadálya annak, hogy a menekültek maguktól találjanak munkát. A tanulmány elkészítésében egy német nonprofit vállalat segítette a szerzőket, amely pontosan azzal foglalkozik, hogy ezeket a súrlódásokat csökkentse.
A kutatók azt vizsgálták kísérleti módszertannal, hogy a személyre szabott álláskeresési segítség mennyire segíti a menekülteket, hogy megtalálják a megfelelő munkát. A kísérlet nagyjából 400 résztvevőjét két csoportra osztották, az egyik volt a kontroll csoport, amelynek tagjai ugyanolyan összetételűek voltak, mint az élesben vizsgált csoporté. Utóbbi tagjai azonban az alapvető segítségnyújtási formákon túl (amit mindkét csoport megkapott) személyes munkakeresési támogatást is kaptak és ennek hatását vizsgálták a kutatók.
Az alaptámogatás az volt, hogy segítettek a menekülteknek összerakni az önéletrajzukat, azt lefordították németre, illetve praktikus tanácsokkal látták el őket arról, hogyan keressenek állást Németországban. Akik viszont a kezelt csoportba kerültek, azoknak személyesen segítettek a nonprofit vállalat dolgozói a keresésben.
Folyamatosan figyelték a nyitott pozíciókat, és ha valamelyikre alkalmas volt egy résztvevő, akkor (a beleegyezésével) elküldték az önéletrajzát.
Ez egyrészt megkönnyítette a munkakeresők dolgát, másrészt a munkaadóknak is nagyon sokat számított, hogy egy hivatalos szervezeten keresztül érkezik hozzájuk az önéletrajz, főleg hogy egy nonprofit szervezet segít a felvételi folyamatban.
A kérdés tehát az volt, hogy sikeresebben találnak-e munkát azok, akik részt vesznek ebben a személyes munkakeresési támogatásban, mint azok, akik leginkább önmaguk keresnek csak munkát. Azt fontos megjegyezni, hogy minden résztvevő alapból aktívan keresett munkát és engedélye is volt Németországban munkát vállalni, tehát elvi akadálya egyik résztvevőnek sem volt abban, hogy bármikor munkába álljon.
A támogatás sikerét két hullámban mérték meg: hat és tizenkét hónappal a program indulása után. Az eredmények azt mutatják, hogy általánosságban a menekültek egyre nagyobb részének lett munkája az idő elteltével. Fél év után nem is látszott, hogy bármilyen különbség lenne azok között, akik részt vettek a programban és a kontroll csoport között.
Egy év elteltével viszont már jelentős különbségek mutatkoztat a foglalkoztatottságban,
13 százalékponttal nagyobb eséllyel találtak munkát azok, akik részt vettek a személyes támogatási programban.
A foglalkoztatottság átlagos aránya a menekültek körében 41 százalék volt egy év után, így ez a 13 százalékpontnyi különbség nagyon soknak számít.
Az eredmények mélyebb elemzésével arra is fény derült, hogy főleg az alacsonyabb végzettségűek és azok esetében volt sikeres a program, akik még nem kapták meg a teljes menekült státuszt. Ez nem is meglepő a szerzők szerint, mivel ez a két csoport általában is nehezebben tud munkát találni.
A vizsgált program egyébként azért is fontos, mert egy viszonylag olcsó módszerről van szó, így az eredmények azt is mutatják, hogy kevés pénzügyi ráfordítással jelentősen meg lehet könnyíteni a menekültek munkaperőiaci integrációját.
Ahhoz azonban további kutatások szükségesek, hogy megállapítsák, mindez áttételesen segíti-e a menekültek társadalmi és nyelvi integrációját.
Élet
Csaknem egyhavi nettó átlagkeresetet költünk magánegészségügyi ellátásra évente, pedig volna olcsóbb megoldás
Magyarországon csak a lakosság 12 százaléka rendelkezik magán egészségbiztosítással.
Egyre több szabályt hajlítanak meg a gödi akkumulátorgyár kedvéért
Nagyon meglepő lett volna az elmúlt évek folyamatai alapján, ha tényleg nem termelhetne éjszakánként a Samsung szinte folyamatosan bővített üzeme.
A kiskereskedelmi dolgozók tizede maradhat otthon karácsonykor a boltzár miatt
Kevés dolgozót és boltot érint majd idén a karácsonyi boltzár, de árbevétel alapján népszerűbb kiskereskedelmi egységek zárnak be idén december 24-én.
Fontos
A TikTokot nem tudja betiltani a kormány, úgyhogy a telefonokat tiltaná ki az osztálytermekből
Legutóbb Nagy-Britanniában léptek az egységes tiltás irányában, de Németországban például az iskolák saját hatásköre a kérdés. Most talán fordulat készül a magyar szabályozásban.
Az MVM innovációja miatt ugrott meg az átalányt fizető gázfogyasztók számlája
Számos átalány fizetést/egyenletes részszámlázást választó háztartás nem érti, miért kaptak kiugró összegű számlákat a 2023-24 első hónapjaiban, miközben várható fogyasztásuk, a számláikban szereplő átalány mennyisége nem nő, esetleg még csökken is.
Nem tud úgy táncolni Ukrajna, ahogy Orbán Viktor fütyül
Eddig nem volt sapka az ukránokon, de az sem számít, hogy most már van.
