Hírlevél feliratkozás
Katona Hajnalka
2022. március 20. 16:52 Élet

Nagyon megérné személyre szóló támogatással segíteni a menekültek munkakeresését

A menekültek integrálása (társadalmi és gazdasági beilleszkedése) talán még soha nem volt olyan fontos, és hozzánk is közel álló kérdés, mint most. A társadalmi integrálás mellett a munkaerőpiaci elhelyezkedés is nagyon fontos. Michele Battisti és szerzőtársai pedig pont azt vizsgálták, hogy mivel segíthető elő a menekültek könnyebb munkába állása.  

A megfelelő munka megtalálását sok minden hátráltathatja, Előjöhetnek nyelvi vagy bürokratikus nehézségek, de sokat számít az is, hogy nem ismerik a befogadó ország munkakeresési felületeit. Battistiék elmélete az volt, hogy esetükben

sok a súrlódás a munkaerőpiacon, ami nehezíti a megfelelő munkaadó és munkavállaló párosítások elérését.  

A meginterjúvolt emberek válaszaiból is az derült ki, hogy a nyelvi nehézségeken túl a keresési folyamat a másik fő akadálya annak, hogy a menekültek maguktól találjanak munkát. A tanulmány elkészítésében egy német nonprofit vállalat segítette a szerzőket, amely pontosan azzal foglalkozik, hogy ezeket a súrlódásokat csökkentse.  

A kutatók azt vizsgálták kísérleti módszertannal, hogy a személyre szabott álláskeresési segítség mennyire segíti a menekülteket, hogy megtalálják a megfelelő munkát. A kísérlet nagyjából 400 résztvevőjét két csoportra osztották, az egyik volt a kontroll csoport, amelynek tagjai ugyanolyan összetételűek voltak, mint az élesben vizsgált csoporté. Utóbbi tagjai azonban az alapvető segítségnyújtási formákon túl (amit mindkét csoport megkapott) személyes munkakeresési támogatást is kaptak és ennek hatását vizsgálták a kutatók.  

Az alaptámogatás az volt, hogy segítettek a menekülteknek összerakni az önéletrajzukat, azt lefordították németre, illetve praktikus tanácsokkal látták el őket arról, hogyan keressenek állást Németországban. Akik viszont a kezelt csoportba kerültek, azoknak személyesen segítettek a nonprofit vállalat dolgozói a keresésben.

Folyamatosan figyelték a nyitott pozíciókat, és ha valamelyikre alkalmas volt egy résztvevő, akkor (a beleegyezésével) elküldték az önéletrajzát.

Ez egyrészt megkönnyítette a munkakeresők dolgát, másrészt a munkaadóknak is nagyon sokat számított, hogy egy hivatalos szervezeten keresztül érkezik hozzájuk az önéletrajz, főleg hogy egy nonprofit szervezet segít a felvételi folyamatban.  

A kérdés tehát az volt, hogy sikeresebben találnak-e munkát azok, akik részt vesznek ebben a személyes munkakeresési támogatásban, mint azok, akik leginkább önmaguk keresnek csak munkát. Azt fontos megjegyezni, hogy minden résztvevő alapból aktívan keresett munkát és engedélye is volt Németországban munkát vállalni, tehát elvi akadálya egyik résztvevőnek sem volt abban, hogy bármikor munkába álljon.  

A támogatás sikerét két hullámban mérték meg: hat és tizenkét hónappal a program indulása után. Az eredmények azt mutatják, hogy általánosságban a menekültek egyre nagyobb részének lett munkája az idő elteltével. Fél év után nem is látszott, hogy bármilyen különbség lenne azok között, akik részt vettek a programban és a kontroll csoport között. 

Egy év elteltével viszont már jelentős különbségek mutatkoztat a foglalkoztatottságban,

13 százalékponttal nagyobb eséllyel találtak munkát azok, akik részt vettek a személyes támogatási programban.

A foglalkoztatottság átlagos aránya a menekültek körében 41 százalék volt egy év után, így ez a 13 százalékpontnyi különbség nagyon soknak számít. 

Az eredmények mélyebb elemzésével arra is fény derült, hogy főleg az alacsonyabb végzettségűek és azok esetében volt sikeres a program, akik még nem kapták meg a teljes menekült státuszt. Ez nem is meglepő a szerzők szerint, mivel ez a két csoport általában is nehezebben tud munkát találni.  

A vizsgált program egyébként azért is fontos, mert egy viszonylag olcsó módszerről van szó, így az eredmények azt is mutatják, hogy kevés pénzügyi ráfordítással jelentősen meg lehet könnyíteni a menekültek munkaperőiaci integrációját.

Ahhoz azonban további kutatások szükségesek, hogy megállapítsák, mindez áttételesen segíti-e a menekültek társadalmi és nyelvi integrációját. 

Élet foglalkoztatottság kísérleti közgazdaságtan menekültek munkakeresés Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Torontáli Zoltán
2023. január 30. 04:34 Élet, Vállalat

Hiánycikk lett a fagyasztóláda, az árstopolt húsok felhalmozásának eszköze

A cukrot fel lehet polcozni a kamrában, de hova tegye az ember a csirkemellet? A fagyasztóláda ma a magyar vásárlók slágerterméke.

Torontáli Zoltán
2023. január 25. 15:36 Élet, Világ

Ha továbbra is ekkora autókat veszünk, akkor szét kell bányászni a Földet, hogy elektromosak lehessenek

Közel lehetetlent vetnek fel környezettudósok egy új tanulmányban: mi lenne, ha kevesebbet autóznánk, kisebb kocsikkal?

Hajdu Miklós
2023. január 23. 12:38 Élet

Forrósodik a levegő a gáztűzhelyek körül, ez már a kormánypárti sajtónak is feladja a leckét

Bár nem foglalt állást a gázkészülékek tiltása mellett az amerikai kormány, már a magyar kormánypárti sajtó is a kérdést felkapva hergel a demokraták ellen, ráadásul Orbán Viktor kijelentésének ellentmondva.

Fontos

Hajdu Miklós
2023. január 29. 15:35 Tech

A techcégek válsága közben alakíthatja át az internetes kereséseket a ChatGPT

A Microsoftot és a Google-t is lépéskényszerbe hozta a ChatGPT megjelenése, miközben tízezreket bocsátanak el.

Jandó Zoltán
2023. január 29. 04:34 Adat, Vállalat

Százmilliárdokat költenek, hogy újra legyen értelme a lakossági napelemeknek, de ez sem elég

Nagyon látványosan pörög fel a hazai villamosenergia-hálózat fejlesztése, de a kormányon múlik, hogy meddig blokkolják a háztartási napelempiacot.

Stubnya Bence
2023. január 28. 15:45 Adat

Visszaesett a megújulók aránya az uniós energiafogyasztásban, de a számokat a tűzifaégetés is nagyon torzítja

2021-ben először fordult elő, hogy csökkent a megújulók aránya az uniós energiafogyasztáson belül. A számokat viszont jelentősen torzítja a biomassza felhasználása, amivel más bajok is vannak klímaszempontból.