Továbbra is nagyon alacsony szinten van a magyar nők foglalkoztatottsága
2020-ban Magyarországon volt a harmadik legnagyobb eltérés a gyerekes férfiak és nők foglalkoztatottsági rátája között az Európai Unióban – derül ki az Eurostat friss adatai alapján.
A legnagyobb különbség Olaszországban (28,9 százalék) és Görögországban (27,2 százalék) volt a gyerekes férfiak és nők foglalkoztatottsági szintje között, ezután következett Magyarország 24,3 százalékpontos eltéréssel. A legkisebb különbségek Litvániában (6,8 százalék), Szlovéniában (8,8 százalék) és Portugáliában (9,3 százalék) voltak.
A gyerekes nők foglalkoztatottságának növelése részmunkaidős megoldásokkal a demográfusok szerint hozzájárulhat egy ország reprodukciós rátájának növekedéséhez. Ahogy azt az Állami Számvevőszék ezzel foglalkozó elemzése is kiemeli, Magyarországon az elmúlt évtizedben a 25-49 éves korú gyerekes nők foglalkoztatási rátája emelkedett, bár a többi visegrádi országhoz hasonlóan még mindig messze elmarad az uniós átlagtól.
A gyerekes nők részmunkaidős foglalkoztatottságának növelése a Magyar Nemzeti Bank 330 pontos versenyképességi programjában is szerepel az ajánlott közpolitikai intézkedések között.
Olaszországban és Görögországban nemcsak a különbség, hanem a gyerekes nők foglalkoztatottsági aránya is a legalacsonyabb volt az EU-ban, de ahogy az alábbi ábrán is látszik, Magyarországon sem jó a helyzet, a negyedik legalacsonyabb volt a gyerekes nők foglalkoztatottsága.
A gyerekes nők foglalkoztatottsága Szlovéniában (86,2 százalék), Svédországban (83,5 százalék), és Portugáliában (83 százalék), a gyerekes férfiaké Csehországban (96,5 százalék), Máltán (95,7 százalék), és Szlovéniában (95 százalék) volt a legmagasabb.
A 25-54 éves gyerekes nők foglalkoztatottsági rátája az EU-ban 72,2, a férfiaké 90 százalék volt. A gyerekteleneké 76,8 és 80,9. A gyerekvállalás tehát férfiak esetében alacsonyabb, nők esetében pedig magasabb foglalkoztatottsági rátát valószínűsít.
A gyerekek számának növekedésével a nők foglalkoztatottsági aránya csökken, és ez az összefüggés különösen erős az alacsonyabban iskolázott nők körében.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
