Magyarországon alapvetően a kétkeresős családmodell a jellemző, vagyis a nők munkapiaci részvétele ugyanolyan magától értetődő, mint a férfiaké. Ám a kisgyermekes anyukák jellemzően több évre elhagyják a munkaerőpiacot, amin egyelőre a bevezetett szakpolitikai ösztönzők sem tudtak sokat változtatni. Azért sem, mert Magyarországon a közvélekedés szerint továbbra is az a megfelelőbb, ha az anya a gyermek hároméves koráig otthon marad vele – állapította meg Makay Zsuzsanna demográfus a 2018-as Demográfiai Portré női munkavállalásról szóló fejezetében.
2016-ban összesen 237 ezer 15-54 év közötti nő volt gyeden, gyesen vagy gyeten lévő inaktív, ami az adott korosztály 9,4 százaléka.
Forrás: Demográfiai Portré 2018/Makay Zsuzsanna
A nők foglalkoztatási rátája a 45-49 éves korcsoportban a legmagasabb (84%), ami közel húsz százalékponttal haladja meg a 30-34 éves és mintegy 10 százalékponttal a 35-39 éves nőkét. A gyermekvállalás miatti kimaradást tükrözi, hogy a 30-34 éves nők foglalkoztatási rátája 25 százalékponttal, a 25-29 évesek 18 százalékponttal marad el a férfiakétól.
A gyermek korától is függ, hogy az anya dolgozik-e. A 3 év alatti gyermeket nevelő anyák foglalkoztatási rátája 2010 óta közel három százalékponttal emelkedett, de jóval alacsonyabb, mint a nagyobb gyermekeknél. Az óvodás korú gyermeket nevelő anyák 74 százaléka, a nagyobb gyermeket nevelők háromnegyede foglalkoztatott volt.
Forrás: Demográfiai Portré 2018/Makay Zsuzsanna
A részmunkaidős munkavállalás is egy lehetőség lenne, ám itthon ez a forma még mindig kevésbé elterjedt. 2017-ben a foglalkoztatott 25 és 54 év közötti nőknek csak 5 százaléka dolgozott részmunkaidőben, míg az EU-s átlag 30 százalék volt.
A kisgyermekes nők munkába állása nagyban függ attól, hogy milyen a bölcsődei ellátás elérhetősége. Éppen ezért a kormány 2017 óta próbálja a területi egyenlőtlenséget kiküszöbölni azzal, hogy 2018 végéig mindenhol kötelezővé teszi az ellátás megszervezését, ahol 40-nél több 3 éven aluli él, vagy legalább 5 gyermek esetében van erre igény.
Az ellátás megszervezésének megkönnyítésére új, rugalmasabban létrehozható és működtethető bölcsődei formák jöttek létre: a klasszikus bölcsőde mellett az úgynevezett minibölcsőde, a munkahelyi és a családi bölcsőde.
A bölcsődék 2017-ben a 3 éven aluli gyermekek 16 százaléka számára biztosítottak napközbeni ellátást. A beíratott gyermekek döntő hányada továbbra is jellemzően legalább kétéves, vagyis a gyed lejárta után kerül intézménybe. Az ennél fiatalabbak aránya alig nőtt.
Ugyan évről évre nő a bölcsődébe járó gyermekek száma, a területi egyenlőtlenségek továbbra is erőteljesek.
2017-ben 2610 olyan település volt Magyarországon, ahol összesen 70 ezer gyermek számára nem volt helyben elérhető napközbeni ellátás. A megfelelő korú gyermekek 26 százaléka volt érintett.
A gyermekek döntő többségével tehát legalább 2 éves koráig otthon marad az édesanyja. Ehhez az is hozzájárul, hogy Magyarországon a lakosság inkább hagyományos módon vélekedik a kisgyermeket nevelő anyák munkavállalásáról.
A többségi vélemény szerint a családnak és a kisgyermeknek is árt, ha az anya dolgozik. Ez a vélekedés erőteljesen kihat az egyéni viselkedésre is, vagyis amennyiben a család a kisgyermekre nézve ártalmasnak ítéli meg az anya munkába állását, az anyák erős ösztönzők mellett sem lépnek be a munkaerőpiacra.
Egy felmérés azonban azt mutatja, hogy kismértékben változott a közvélekedés a kisgyermekes anyukák munkába állásáról. Azzal az állítással, hogy „Hatéves kor előtt mindenképp megsínyli egy kisgyerek, ha az anyja dolgozik” 2000-ben a gyermekvállalási korban lévő válaszadók fele egyetértett, ám 2016-ban már csak negyedük. Ez 16 év alatt jelentős elmozdulás, tehát lejjebb ment az a korhatár, amikortól a népesség elfogadhatónak tartja az anyai munkavállalást.
2016-ban a válaszadók 55 százaléka elfogadhatónak tartotta a gyermek bölcsődei elhelyezését kétéves korban és az anya munkába állását, ami 2009-ben még 29 százalék volt.
Ha nincs különleges körülmény, akkor 2016-ban a 18-50 éves népesség háromnegyede legkorábban a kisgyermek hároméves korában fogadja el az anya munkába állását, amiben 2009 óta alig történt változás. Az anya munkavállalása leginkább akkor elfogadható, ha kötetlenül, otthonról tud dolgozni. Ami pedig a nemeket illeti, a nők elfogadhatóbbnak tartják a korábbi munkavállalást, mint a férfiak.
Összességében tehát csak kicsit vált megengedőbbé a kisgyermekes anyák munkába állásával kapcsolatos közvélemény.
Ám továbbra is azt tartják a legmegfelelőbbnek, ha az anya hároméves koráig otthon marad a gyermekkel. Ez a tény megkérdőjelezi, illetve erősen korlátozza azoknak a szakpolitikai intézkedéseknek a hatásait, amelyek ennél korábbi időpontban ösztönzik az anyát a munkába állásra (2014 óta ilyen a gyed). Hosszabb távon azonban a reformok mindenképp hozzájárulhatnak egy társadalmi szemléletformáláshoz és ahhoz, hogy a kisgyermekes anyák munkavállalása elfogadhatóbbá váljon a magyar társadalom számára – írja a tanulmány szerzője.
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
Ezentúl csak akkor lesz napelem a magyar háztartásokban, ha a hozzá tartozó akkumulátorra nagy támogatás jár
A jelenleg zajló háztartási napelempályázat egy dolgot már a lezárása előtt bizonyított: akkumulátorok nélkül többé nem kerülnek napelemek a háztetőkre.
