Hírlevél feliratkozás
Rigó Anita
2018. november 23. 10:53 Közélet

Erős beidegződéssel harcol a kormány, amikor dolgozni küldené a kisgyermekes anyákat

Magyarországon alapvetően a kétkeresős családmodell a jellemző, vagyis a nők munkapiaci részvétele ugyanolyan magától értetődő, mint a férfiaké. Ám a kisgyermekes anyukák jellemzően több évre elhagyják a munkaerőpiacot, amin egyelőre a bevezetett szakpolitikai ösztönzők sem tudtak sokat változtatni. Azért sem, mert Magyarországon a közvélekedés szerint továbbra is az a megfelelőbb, ha az anya a gyermek hároméves koráig otthon marad vele – állapította meg Makay Zsuzsanna demográfus a 2018-as Demográfiai Portré női munkavállalásról szóló fejezetében. 

2016-ban összesen 237 ezer 15-54 év közötti nő volt gyeden, gyesen vagy gyeten lévő inaktív, ami az adott korosztály 9,4 százaléka.

Forrás: Demográfiai Portré 2018/Makay Zsuzsanna

A nők foglalkoztatási rátája a 45-49 éves korcsoportban a legmagasabb (84%), ami közel húsz százalékponttal haladja meg a 30-34 éves és mintegy 10 százalékponttal a 35-39 éves nőkét. A gyermekvállalás miatti kimaradást tükrözi, hogy a 30-34 éves nők foglalkoztatási rátája 25 százalékponttal, a 25-29 évesek 18 százalékponttal marad el a férfiakétól.

A gyermek korától is függ, hogy az anya dolgozik-e. A 3 év alatti gyermeket nevelő anyák foglalkoztatási rátája 2010 óta közel három százalékponttal emelkedett, de jóval alacsonyabb, mint a nagyobb gyermekeknél. Az óvodás korú gyermeket nevelő anyák 74 százaléka, a nagyobb gyermeket nevelők háromnegyede foglalkoztatott volt.

Forrás: Demográfiai Portré 2018/Makay Zsuzsanna

A részmunkaidős munkavállalás is egy lehetőség lenne, ám itthon ez a forma még mindig kevésbé elterjedt. 2017-ben a foglalkoztatott 25 és 54 év közötti nőknek csak 5 százaléka dolgozott részmunkaidőben, míg az EU-s átlag 30 százalék volt.

A kisgyermekes nők munkába állása nagyban függ attól, hogy milyen a bölcsődei ellátás elérhetősége. Éppen ezért a kormány 2017 óta próbálja a területi egyenlőtlenséget kiküszöbölni azzal, hogy 2018 végéig mindenhol kötelezővé teszi az ellátás megszervezését, ahol 40-nél több 3 éven aluli él, vagy legalább 5 gyermek esetében van erre igény.

Az ellátás megszervezésének megkönnyítésére új, rugalmasabban létrehozható és működtethető bölcsődei formák jöttek létre: a klasszikus bölcsőde mellett az úgynevezett minibölcsőde, a munkahelyi és a családi bölcsőde.

A bölcsődék 2017-ben a 3 éven aluli gyermekek 16 százaléka számára biztosítottak napközbeni ellátást. A beíratott gyermekek döntő hányada továbbra is jellemzően legalább kétéves, vagyis a gyed lejárta után kerül intézménybe. Az ennél fiatalabbak aránya alig nőtt.

Ugyan évről évre nő a bölcsődébe járó gyermekek száma, a területi egyenlőtlenségek továbbra is erőteljesek.

2017-ben 2610 olyan település volt Magyarországon, ahol összesen 70 ezer gyermek számára nem volt helyben elérhető napközbeni ellátás. A megfelelő korú gyermekek 26 százaléka volt érintett.

A gyermekek döntő többségével tehát legalább 2 éves koráig otthon marad az édesanyja. Ehhez az is hozzájárul, hogy Magyarországon a lakosság inkább hagyományos módon vélekedik a kisgyermeket nevelő anyák munkavállalásáról.

A többségi vélemény szerint a családnak és a kisgyermeknek is árt, ha az anya dolgozik. Ez a vélekedés erőteljesen kihat az egyéni viselkedésre is, vagyis amennyiben a család a kisgyermekre nézve ártalmasnak ítéli meg az anya munkába állását, az anyák erős ösztönzők mellett sem lépnek be a munkaerőpiacra.

Egy felmérés azonban azt mutatja, hogy kismértékben változott a közvélekedés a kisgyermekes anyukák munkába állásáról. Azzal az állítással, hogy „Hatéves kor előtt mindenképp megsínyli egy kisgyerek, ha az anyja dolgozik” 2000-ben a gyermekvállalási korban lévő válaszadók fele egyetértett, ám 2016-ban már csak negyedük. Ez 16 év alatt jelentős elmozdulás, tehát lejjebb ment az a korhatár, amikortól a népesség elfogadhatónak tartja az anyai munkavállalást.

2016-ban a válaszadók 55 százaléka elfogadhatónak tartotta a gyermek bölcsődei elhelyezését kétéves korban és az anya munkába állását, ami 2009-ben még 29 százalék volt.

Ha nincs különleges körülmény, akkor 2016-ban a 18-50 éves népesség háromnegyede legkorábban a kisgyermek hároméves korában fogadja el az anya munkába állását, amiben 2009 óta alig történt változás. Az anya munkavállalása leginkább akkor elfogadható, ha kötetlenül, otthonról tud dolgozni. Ami pedig a nemeket illeti, a nők elfogadhatóbbnak tartják a korábbi munkavállalást, mint a férfiak.

Összességében tehát csak kicsit vált megengedőbbé a kisgyermekes anyák munkába állásával kapcsolatos közvélemény.

Ám továbbra is azt tartják a legmegfelelőbbnek, ha az anya hároméves koráig otthon marad a gyermekkel. Ez a tény megkérdőjelezi, illetve erősen korlátozza azoknak a szakpolitikai intézkedéseknek a hatásait, amelyek ennél korábbi időpontban ösztönzik az anyát a munkába állásra (2014 óta ilyen a gyed). Hosszabb távon azonban a reformok mindenképp hozzájárulhatnak egy társadalmi szemléletformáláshoz és ahhoz, hogy a kisgyermekes anyák munkavállalása elfogadhatóbbá váljon a magyar társadalom számára – írja a tanulmány szerzője.

Közélet családpolitika gyermeknevelés gyermekvállalás munkaerőpiac nők nők foglalkoztatottsága Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Jandó Zoltán
2019. február 22. 06:53 Közélet

Szinte biztosan törvényt sért a fideszes médiaalapítvány, de a hatóság nem lát problémát

Egy jogi kiskapuval próbálták meg elérni, hogy a törvényben rögzítettnél több rádiója is lehessen a KESMA-nak, de porszem került a gépezetbe.

Váczi István
2019. február 21. 06:52 Közélet, Vállalat

Közel 2000 milliárd forintért vásárolt már cégeket az Orbán-kormány

Némelyik jól teljesít, más csődbe ment, és van olyan is, amely már Mészáros Lőrincé. De alapvetően csak puffadt és puffadt az állam az utóbbi években.

Jandó Zoltán
2019. február 20. 12:18 Közélet, Pénz

Egy szerződés, aminek minden oldala 700 millió adóforintba kerül

Alig több mint két év alatt 56 milliárd forint ment el a kék plakátokkal és mostanában Soros György arcképével fémjelzett kampányokra.

Fontos

Bucsky Péter
2019. február 19. 07:00 Pénz

Évi 50 milliárdot hagyunk az államnál egy ki nem használt adókedvezmény miatt

Százezrek nem élnek az szja-kedvezménnyel, pedig egy orvosi papírral évi 90 ezer forintot spórolhatnának. Aki eddig nem tette meg, öt évre visszamenőleg is kérheti.

Jandó Zoltán
2019. február 18. 06:53 Közélet

Káoszba süllyedt a kormány terve, hogy jobban szervezzék a nagy sportrendezvényeket

Nagyon úgy tűnik, hogy hiába volt rá törekvés, mégsem lesz egységes szervezési kerete és felelőse a magyarországi rendezésű nagy sporteseményeknek. Pedig lett volna logika benne.

Torontáli Zoltán
2019. február 17. 07:17 Élet

Mégis mit eszünk ennyire a Túró Rudin?

Szó szerint ízekre szedtük a kakaós masszával bevont túrórudat. Most kiderül, hogy miért van benne kukoricakeményítő, hidrogénezett olaj, vagy olyan vegyületek, mint a kálcium-laktát vagy a kálium-szorbát.