Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint Jandó Zoltán
2019. április 4. 06:53 Élet

Öt éve azt hallgattuk, miért nem dolgoznak a cigányok, most azt, hogy miért vannak ilyen sokan a munkahelyemen

„Öt évvel ezelőtt azt kellett hallgatnom, hogy a cigányok nem dolgoznak, most pedig azt, hogy miért dolgoznak ilyen sokan a gyárban” – festette le egy északkelet-magyarországi gyár alkalmazottja azt a látványos társadalmi változását, amelyet a gazdaságot egyre inkább meghatározó munkaerőhiány idézett elő a környéken.

„Sokkal több cigány dolgozik errefelé, mint öt-tíz évvel ezelőtt. Fix munkahelye lett cigányok tömegeinek az elmúlt négy-öt évben. Szerintem nagyjából a harminc százalékuk korábban nem dolgozott soha” – mondta a gyári dolgozó.

Hétköznapi szinten leginkább akkor szembesülünk a munkaerőhiánnyal, amikor szerelőt próbálunk szerezni, bosszankodunk a kezdő eladók rutintalanságán vagy olvasunk a cégvezetők nehézségeiről a médiában. A mostani munkaerőpiaci helyzet azonban több tíz- vagy inkább százezer ember számára soha nem látott lehetőséget teremtett a méltányos életszínvonal eléréséhez. Egy betanított munkásként dolgozó pár gyári munkával havi 350-400 ezer forintot is megkereshet, amely jelentősen túlmutat a segélyek világán és amelyre már könnyebben lehet egzisztenciát alapozni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTöbb mint kétszer annyi roma él Magyarországon, mint harminc éveFontos, hiánypótló felmérést készítettek a Debreceni Egyetem munkatársai, amelyben a roma népesség területi elhelyezkedését vizsgálták meg.

Az elmúlt évek munkaerőpiaci változásai jelentős hatást gyakoroltak a magyar társadalomra, lényegében minden dolgozó embert érintették valamilyen szinten. Az elmúlt hetekben tucatnyi vállalkozóval, munkaerő-közvetítővel és -kölcsönzővel beszéltünk, hogy néhány látványos változást egy cikksorozatban dolgozzunk fel. Bemutatjuk, hogy hogyan változott a munkavállalók helyzete, miben kényszerültek változtatni a vállalatok, milyen módszerekkel és kiket keresnek leginkább a közvetítők vagy mennyiben változott az átlagember öntudata.

Kevésbé zárkóznak el a romáktól

Az első részben a cigánysággal foglalkozunk, ugyanis a cikk elején idézett gyári dolgozó benyomásait országos adatok is alátámasztják. A KSH novemberi kiadványa szerint valóban óriási változást hozott el a romák számára a mostani munkaerőhiány. Három év alatt (2014 és 2017 között) a romák munkanélküliségi rátája 30 százalékról 18,5 százalékra zuhant. A foglalkoztatási rátájuk közel 40 százalékkal nőtt (a nem romáké 10 százalékkal), bár a 45 százalékos mutatójuk még így is jelentősen elmarad a 68 százalékos országos átlagtól*A romák összlétszámáról a KSH azt írta nekünk, hogy a minta nagyságából adódó bizonytalanságok miatt a felvétel a létszám megbízható becslésére kevésbé alkalmas. A 2016-es mikrocenzus szerint 310 ezer ember vallotta magát romának. A Debreceni Egyetem munkatársai által irányított, az ország összes településére kiterjedő, 2010 és 2013 között lezajlott adatgyűjtés szerint a cigánynak tekintett népesség száma 876 ezer..

 

Ez egy óriási mértékű változás, amelyet az általunk megkeresett munkaerő-közvetítők és -kölcsönzők közül többen közvetlenül is érzékeltek. Míg öt éve több olyan partnerük is volt, amelyik kifejezetten kérte, hogy romákat ne közvetítsenek hozzájuk, mára ez teljesen megváltozott. A korábbi hozzáállás nem feltétlenül rasszizmuson alapult, a vállalati kultúra egyszerűen nehezebben tolerálta a hátrányos helyzetű embereket. Az ő integrálásuk értelemszerűen költségesebb és kockázatosabb egy szigorú standardok mentén működő munkahelynél.

Annak a szegregátumban élő embernek, aki a szüleit sem látta dolgozni, nem magától értetődő, hogy milyen alapvető normáknak kell megfelelni egy munkahelyen, mit jelent egyáltalán az, hogy rendszeresen időre be kell járnia valahova. Több anekdotát hallottunk olyan emberekről, akik részegen mentek el toborzásra, nem tudták leírni a nevüket, de olyanról is, aki összevizelte magát a felvételin.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár a közmunkaprogramot is veszélyezteti a munkaerőhiánySok helyen már nélkülözhetetlenek a közfoglalkoztatottak a települések fenntartásában, emiatt az önkormányzatok egyre inkább megérzik, hogy a munkavégzésre legkevésbé alkalmas dolgozók ragadnak benn a közmunkaprogramban.

Mióta a gazdaságot egyre inkább meghatározza a munkaerőhiány, a szakképzetlen munkaerőt leginkább felszívó gyárak egyre kevésbé tehetik meg, hogy megválogassák az alkalmazottaikat. Ez új helyzetet teremtett, és megnyitotta kaput a szegregátumokban élők, a szakképzetlen roma lakosság százezrei előtt.

„Pár éve sok esetben nagyon mereven elzárkóztak attól, hogy romákat foglalkoztassanak. Ez viszont mára nagyon megváltozott, teljesen természetes, hogy a cigányokat felveszik dolgozni. Az idősebb korosztályt – sok esetben a munka természetéből adódóan, sok esetben indokolatlanul – sokkal inkább diszkriminálják”

– mondta egy jelentős munkaerő-kölcsönző igazgatója. A gyárak egyszerűen rákényszerültek arra, hogy a képzetlen vagy átképzésre szoruló tömegek felé forduljanak utánpótlásért, és energiát áldozzanak a hátrányos helyzetű munkavállalók mentorálására.

„Nagyon kevesen vannak olyanok, akik nem képesek a munkavégzésre, mindenkinek van valamennyi humántőkéje. Ha pedig elkezd dolgozni egy cégnél, akkor meg fogja tanulni, hogy hogyan kell viselkedni a munkahelyen vagy a kantinban. Ezáltal nagyon sok embernek fejlődik a humántőkéje” – mondta egy főleg toborzással foglalkozó cég menedzsere.

Olykor különleges figyelmet igényelnek

Több vállalat képzési programot indít az újonnan belépőknek, beszéltünk például olyan céggel, ahol egy nyugdíjas tanítót igazoltak, hogy heti egyszer-kétszer „alap dolgokra” tanítsa az alkalmazottakat. Ezek a képzések azért is komoly befektetések, mert a felgyorsult fluktuáció miatt könnyen lehet, hogy a költségeket nem kímélve fejlesztett alkalmazott két hét után lelép (erről a jelenségről bővebben is írunk későbbi cikkeinkben).

Egy kelet-magyarországi gyár vezetője azt mondta, hogy náluk viszonylag sikeres a romák integrálása, de az eltérő kulturális hátterük miatt vannak különleges figyelmet igénylő esetek. Előfordult, hogy fizetésnap után nem mentek pár napig dolgozni, mivel elkezdték elverni a fizetésüket. Ez különösen azoknál fordul elő, akik nemrég kezdtek el dolgozni.

A Ludovika Campus bontási és tereprendezési munkálatain roma munkásokat is foglalkoztattak (a képen Fürjes Balázs és Farkas Flórián is szerepel). Fotó: Földi Imre/MTI

Egy másik példa szerint a romáknál természetes, hogy ha valaki beteg vagy elhunyt a családban, akkor nem csak a szűken vett rokonság marad otthon, hanem a tágabb sem megy el dolgozni. Egyáltalán az sem természetes, hogy minden nap be kell menni az adott időpontra, és van olyan, hogy valaki egyszerűen nem megy be.

A gyárnál ezeket a problémákat igyekeznek kezelni, például együttműködnek a helyi családsegítővel. Nekik is az a tapasztalatuk, hogy a többség szépen lassan alkalmazkodik az elvárásokhoz, bár olyan is van, aki kikopik, mert annyira erős a közeg visszahúzó ereje. „Ne dolgozz éjszaka, mert akkor az asszony mellett a helyed” – mondott a gyár vezetője egy példát arra, hogy milyen kulturális különbségek nehezíthetik az integrálást.

Több beszélgetőpartnerünk is azt mondta, hogy a gyárakban kevésbé jellemzőek a látványos konfliktusok a cigányok és a nem cigányok között. Sokkal élesebb ellentétek lehetnek például magyarok és ukránok között, több történetet is hallottunk verekedésekről.

Mindig vannak vicces beszólások

A cikk elején idézett gyári munkás azt mondta, hogy ő kifejezetten szeret cigányokkal dolgozni, mivel jellemzően jóval oldottabb közöttük a hangulat. „Ha három-négy-öt cigány egymás mellé kerül, vannak vicces beszólások, ökörködés, akár egy-egy sor eléneklése is. Közben megy a termelés, nem áll meg a sor, a főnök sem szól. Persze embere válogatja, hogy milyen munkaerő, és volt nálunk olyan roma, aki elsumákolta a melót, de általában nem ezt tapasztalom” – mondta.

Szerinte a jelenségnek erős integráló ereje is van, amire Kazincbarcikát hozta fel példaként. „A kétezres években Barcika kemény hely volt, a cigányság helyzete külön borzasztó volt. A környékbeli gyárak azonban rengeteg munkaerőt bevonzottak. Köztük olyan fehéreket és cigányokat, akik előtte egyáltalán nem kontaktáltak egymással. A gyárakban viszont találkoztak egymással, és most már akár csapatbulikra is összejárnak. Barcika rengeteget konszolidálódott ennek is köszönhetően” – mondta.

„Azt gondolom, hogy a romák integrálására nincs jobb mód annál, mint hogy munkát kínáljunk nekik. Nem segélyezni kell, mert az is nagyon fontos, hogy a gyerekek mit látnak. Teljesen más, ha azt látják, hogy a szülők bemennek dolgozni, nem pedig segélyen, munka nélkül, reménytelenül otthon ülnek” – mondta egy munkaerő-kölcsönző igazgatója.

Szerinte egy gyári munkás műszakpótlékkal, túlórával nettó 180-200 ezer forintot már a keleti országrészben is meg tud keresni. „Ha ezt megszorozzuk kettővel, azt lehet látni, hogy ha egy családban mindkét szülő dolgozik, abból már biztosítani tudnak egy tisztességes megélhetést. Ez pedig nagyon pozitívan hathat a cigányságra” – mondta.

Élet cigányság munkaerő munkaerőhiány munkaerőpiac Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Torontáli Zoltán
2019. június 24. 16:54 Élet, Vállalat

Az élelmiszerbolti csomagolások fele nehezen vagy egyáltalán nem újrahasznosítható

Egy brit vizsgálatban a saját márkás termékeket nézték, és az eredmény a boltláncok felelősségét is felveti.

Torontáli Zoltán
2019. június 23. 12:52 Élet, Világ

Minél több pénz van egy elhagyott pénztárcában, annál inkább visszaadják a megtalálók

A svájciak a legbecsületesebb visszaadók, de a trend globálisan is egyforma, és nagyon egyszerű magyarázata van.

Váczi István
2019. június 22. 07:31 Élet

Gaztengerben rozsdásodva ér véget a kínai buszok magyarországi karrierje

Egy évtizeden keresztül százezreket szállítottak, tavalyi kivonásuk óta egy Fejér megyei telepen várják további sorsukat a King Longok.

Fontos

Avatar
2019. június 25. 15:30 Közélet

Az Orbán-rezsim és a gazdasági versenyképesség

A gyenge versenyképesség nem szakpolitikai intézkedésekkel helyrehozható kisiklás, hanem a Fidesz által kiépített rendszer lényegéből fakad.

Jandó Zoltán
2019. június 25. 06:35 Közélet

Alamizsnáért passzolta le médiáját az MSZP és volt pénztárnoka a Fidesznek

Úgy tűnik, hogy az MSZP alapítványa és volt pénztárnoka is vesztett azokon az ügyleteken, amelyek a Népszabadság bezáráshoz és több lap fideszes bekebelezéséhez vezettek.

Jandó Zoltán
2019. június 24. 06:23 Vállalat

A teljes magyar építőipar nyolcadából már a NER húzza a hasznot

Tavaly a 6000 milliárd forintos magyar építőipar nyolcadát már fideszközeli vállalkozók ellenőrizték, fele részben Mészáros Lőrinc és Szíjj László kettőse.