Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2018. november 25. 08:05 Közélet

Már a közmunkaprogramot is veszélyezteti a munkaerőhiány

A közmunkaprogram nyomán 2011 óta folyamatosan sok érdekes kérdés merül fel, kezdve az olyan technikai problémáktól, hogy a közfoglalkoztatottakat miként lehet számításba venni a munkaerő-piaci statisztikákban, a programnak a kormánypártok választási sikereiben játszott szerepén át a valós foglalkoztatás- és szociálpolitikai hatásokig. Mindezek nemcsak a közgazdászok számára érdekes kérdések, hanem egy részük a kormányzatot is foglalkoztatja. 2014-ben még a Költségvetési Tanács rendelt az MTA Közgazdaságtudományi Intézetétől egy átfogó tanulmányt a közfoglalkoztatásról, idén pedig a programért felelős Belügyminisztérium készíttetett egy elemzést a Hétfa Kutatóintézettel*Alvállalkozóként a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontja és az Agrárgazdasági Kutató Intézet is részt vett a munkában., amit nemrégiben nyilvánosságra is hozott a honlapján.

A friss tanulmány egyik fontos megállapítása, hogy az elmúlt néhány évben kialakult kedvező gazdasági körülményeknek – pontosabban a versenyszféra növekvő munkaerőigényének – köszönhetően sokan átléptek a közfoglalkoztatásból a nyílt munkaerőpiacra, főleg a piacképes szakmával rendelkező fiatalok.

A közmunkaprogramban részt vevők összetétele így aztán egyre távolabb kerül a piaci igényektől: jellemzően a képzetlen, munkavégzésre korlátozottan vagy egyáltalán nem képes, tartozásokat halmozó, illetve hátrányos helyzetű, elzárt településeken élők „ragadtak be” az állami foglalkoztatási rendszerbe.

Ennek oka leginkább az, hogy olyan rugalmas munkakörülményeket, amire ezeknek a csoportoknak (zömmel idősebbek, illetve kisgyermekes nők, valamint egészségügyi vagy más jellegű, de súlyos problémákkal küzdők) szüksége van, aligha biztosítanak a piaci munkahelyeken. A kutatásban megszólaltatott szakértők becslései szerint még a munkaerő iránti élénk piaci kereslet mellett is átlagosan 60-70, de vannak olyan települések, ahol 80 százalékos a „beragadási” arány, vagyis a közmunkások kétharmada-háromnegyede folyamatosan részt vesz a közfoglalkoztatásban.

Fontos kérdés, hogy akik viszont el tudtak helyezni az elsődleges munkaerőpiacon*Ide tartoznak az állami és önkormányzati cégek, illetve a versenyszféra vállalatai által a valós, piaci igények alapján fenntartott munkahelyek., profitáltak-e a közmunkásként szerzett tapasztalataikból vagy sem. A programot ugyanis részben azzal a céllal hívta életre még a második Orbán-kormány, hogy hosszú távon segítsen a  résztvevőknek piaci munkahelyet találni a készségeik, a tudásuk és a munkához való hozzáállásuk alakításával. Az eredmények szerint akik át tudtak lépni a közfoglalkoztatásból a nyílt munkaerőpiacra, azok elsősorban a munkaerő-kereslet növekedése miatt tudták ezt megtenni, és nem azért, mert a közmunka során ehhez szükséges tapasztalatokkal gazdagodtak volna. (Ennek például az az oka, hogy a közmunkások jellemzően közmunkásokkal dolgoznak együtt, elvétve találkoznak olyan kollégákkal, akik piaci állásban vannak).

A közmunkaprogram másik fontos célja a szegénység enyhítése. A kutatás eredményei szerint a program aktiváló hatással volt a korábban passzív ellátásokban részesülőkre, valamelyest segít a szegénység nyomán felmerülő problémákon is, azonban

nem teremt jólétet, nem alkalmas arra, hogy tömegeket mozdítson ki a szegénységből.

Mégis, a megkérdezett, közfoglalkoztatásban érintett önkormányzati vezetők, foglalkoztatási és szociális szakemberek szerint a közmunkaprogramnak továbbra is van létjogosultsága. Amellett ugyanis, hogy a programban bennmaradók számára munkát biztosít, most már kulcsszerepet tölt be a települések üzemeltetésében is. Az önkormányzatoknál – főleg a kisebb falvakban – egyre inkább úgy tekintenek rá, mint a helyi fejlesztésekre lehetőséget kínáló településfejlesztési támogatásra. Több települési feladatot közmunkások látnak el, például a közterületek karbantartását és sok helyen még a kulturális, szociális vagy oktatási intézmények üzemeltetését is.

Ennek a jelensége van egy olyan mellékes hatása is, hogy

a közfoglalkoztatottak munkájának köszönhetően szépülő településkép javított a program kedvezőtlen társadalmi megítélésén.

Főleg azonban az önkormányzatok pénzügyi egyensúlyán mutatkozott meg mindez, ugyanis jelentős költségmegtakarítást értek el közmunkások alkalmazásával a településfenntartási feladatok során. Ennek tükrében nem meglepő, hogy a felmérés szerint az önkormányzatoknál egyre inkább tartanak attól, hogy miután a nyílt munkaerőpiac elszívja a jobb képességű, motiváltabb, képzettebb közfoglalkoztatottakat, csökkenni fog a települések rendezésére, szépítésére fordítható közmunka minősége és mennyisége is – így aztán egyre inkább igyekeznek megtartani a legjobb közmunkásokat. 

A „beragadók” körében azonban újratermelődik az alacsony iskolázottság és a munkavégzés szempontjából alapvető készségek hiánya, így aztán egyre inkább erősödik a közmunkaprogram „befogadó munkahely” jellege. Ráadásul csak nagyon korlátozott bérdifferenciálási lehetőségei vannak az önkormányzatoknak, és valódi előreléptetési lehetőségeket sem igazán tudnak felajánlani a közfoglalkoztatás keretein belül. A közfoglalkoztatottak ranglétráján jellemzően úgy léphet valaki előre, hogy a közterületen, szabadtéren folyó munka helyett az üzemeken belüli termelésbe kerül át. Nem ritka az sem, hogy a közmunkások közül kerülnek ki a társaikat irányító szakmai és műszakvezetők, illetve adminisztrátorok is, és az ő munkájuk nélkülözhetetlen a közfoglalkoztatás keretében elvégzendő feladatok végrehajtásához. Az önkormányzatok tehát egyre inkább arra kényszerülnek, hogy saját forrásból honorálják a legjobbak munkáját.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár nem annyira fontos, hogy piaci állásuk legyen a közmunkásoknakEredménytelenül zárult, és nem is ismétlik meg azt a közbeszerzést, amelynek célja a közmunkások munkaerőpiaci elhelyezkedésének támogatása volt.

A tanulmány szerint a közfoglalkoztatás munkaerő-elszívó hatása egyre kevésbé jelentős, elsősorban az alkalmi munkaerőpiac területére korlátozódik. Valójában azonban a közfoglalkoztatás korábban se volt a stabil piaci foglalkoztatás alternatívája, hanem a rövidebb-hosszabb, leginkább néhány hónapos, nem állandó munkaviszonyokkal volt egy ligában.

A közmunkaprogram tehát már korántsem abban a válságos gazdasági környezetben működik, amiben 2010-11-ben életre hívták, ami főleg a résztvevők összetételében mutatkozik meg. A hasonló jellegű munkaerő-piaci intézkedéseket ráadásul jellemzően átmeneti jelleggel szokták bevezetni a recessziós időkben, majd a gazdasági fellendülés bekövetkeztével felfüggesztik azokat. Időközben azonban egyrészt az eredeti foglalkoztatás- és szociálpolitikai célok mellett megjelent egy új feladatkör is, méghozzá a településüzemeltetés, másrészt pedig a közmunkában ragadtak számára passzív ellátások aligha állnak rendelkezésre. Nem meglepő tehát, hogy a program leállítását sem a közfoglalkoztatók, sem a közfoglalkoztatottak nem szeretnék, viszont a célok és a keretek újragondolását egyre sürgetőbbnek tartják.

Közélet közfoglalkoztatás közmunka munkaerőhiány munkaerőpiac Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Hajdu Miklós
2019. augusztus 16. 15:54 Közélet, Vállalat

Tesla roncsok és klasszikus Ferrari-k házasításából épül fel egy új iparág

Lassan eljöhet a motorhang- és kipufogószagmentes veterántalálkozók ideje is.

Bucsky Péter
2019. augusztus 16. 06:52 Közélet

Autósportokban erősít a Szijjártó család, az állami pénzek követik őket

Jelentős állami pénzek kerültek a külügytől a külügyminiszter testvére által vezetett kamionversenyes céghez.

Jandó Zoltán
2019. augusztus 15. 06:57 Közélet

Sokba kerül a propaganda, egy év alatt 65 milliárd ment el állami kommunikációra

Az volt a terv, hogy egy év alatt 25 milliárdot költ el az állam kommunikációra, de csak a Soros-palkátokra ennek majdnem a másfélszerese ment el.

Fontos

Torontáli Zoltán
2019. augusztus 18. 07:08 Élet

Vegetarianizmus, természetes étel és klímavédelem: ez nehéz lesz egyszerre

Tudatos vásárlóként hiába szeretnél egyszerre sok mindent elérni, egyelőre úgy néz ki, hogy ez ma még maradéktalanul nem sikerülhet. Melyik ujjunkba harapjunk?

Stubnya Bence
2019. augusztus 17. 07:24 Világ

Három éve a feje tetejére állt világpolitika. De valójában miért?

Hirtelen szexista és rasszista lett a fehér munkásosztály, vagy rájöttek, hogy cserben hagyták őket a munkaerőpiacon? Nem csak a következő választásokat, hanem a globalizáció sorsát is eldöntheti a válasz.

Jandó Zoltán
2019. augusztus 14. 16:55 Közélet

A tegnapi Fradi-Dinamo tökéletesen megmutatta, miben jobbak a horvátok

A Fradiban tegnap három magyar kezdett, a Dinamóban kétszer ennyi, többnyire saját nevelésű horvát fiatal. Náluk hozzák, nálunk viszik a pénzt a focisták.