Hírlevél feliratkozás
Pálos Máté
2022. február 17. 06:40 Vállalat

A kormány is támogatja, hogy ázsiai vendégmunkások enyhítsék a munkaerőhiányt

Bár a koronavírus-járvány miatt megtorpant a Magyarországra érkező külföldi munkavállalók és bevándorlók száma, számuk összességében az utóbbi években elképesztő ütemben emelkedik, és közben a Magyarországon dolgozó vendégmunkások összetétele is gyorsan változik. Úgy tűnik, hogy a „migránspropaganda” csak látszat, kommunikációs mutatvány. A kormány valójában beszállt az ázsiai munkaerőért zajló globális versenybe, amit legjobban talán az mutat, hogy egy tavaly szeptemberben hatályba lépett rendelettel nagy számú távol-keleti munkások érkezését ösztönzi.

A kékgalléros munkaerőpiacon munkásokat közvetítő cégektől és munkaadóktól több helyről azt hallottuk az utóbbi időben, hogy egyre több indiai, vietnámi és Fülöp-szigeteki munkás érkezik Magyarországra. Annak jártunk utána, mi történik ezen a területen, és kiolvashatók-e a hivatalos adatokból a fenti feltevések az országba jövő vendégmunkások összetételének változásáról.

Egyre többen

A témában az elmúlt években a Nemzetgazdasági Minisztérium alá tartozó Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) közölt évi összegzéseket, ezek alapján 2015 és 2020 között a Magyarországon munkát vállaló külföldiek száma jelentősen nőtt: a 2015-ös és 2016-os majdnem 17 ezres adat 2019-re megközelítette a 70 ezret, majd 2020-ra bő 36 ezerre mérséklődött, de ebben már benne lehet a koronavírus hatása. 

Külföldi állampolgár két módon dolgozhat Magyarországon: igényelhet munkavállalási engedélyt, de bizonyos esetekben enélkül is munkába állhat: ekkor a foglalkoztató köteles bejelenti a munkavállaló alapadatait. 

Az utóbbi lehetőség a szabad munkaerőpiac jegyében az EU-n belüliről jövő munkavállalóknak adott, de nem csak nekik. A magyar kormány bizonyos kiemelt területeken és hiányszakmákban a nem uniós országból – ezt hívják harmadik országnak a szakzsargonban – is engedélyezi az egyszerűsített munkavállalást. Egyes nem EU-s szomszédos országok, konkrétan ukrán és szerb munkavállalók esetében 2017-től, a könnyítést az ukránokra vonatkozó vízmukötelezettség eltörlése is megtámogatta*Joggal feltételezhető, hogy ebben az adatsorban az EU-n belülről érkező munkavállalók kis mértékben alulreprezentáltak, ugyanis esetükben a 3 hónapon túli munkavállásnál előírt regisztráció elmulasztásának igazából nincs érdemi következménye. .

Az egyszerűsítés több dolgot jelent: része például, hogy idénymunkánál eleve nem kell munkavállalási engedély, hiányszakmákban történő szerb és ukrán vendégmunkás foglalkoztatásához pedig nem kell munkaerőpiaci vizsgálat. Tehát a helyi kormányhivatalnak nem kell igazolnia, hogy az adott munkára nincs magyar álláskereső. Ráadásul ha az alap engedélymentes 90 nap lejár, és a kiemelt foglalkoztató továbbra is foglalkoztatja a munkavállalót, könnyített eljárásban kaphat olyan tartózkodási engedélyt, ami két évig munkaviszony létesítésére is feljogosít.

A fenti növekvő számsorhoz hozzá kell tenni, hogy az említett kategóriákból következően a számok nem egyenlőek a ténylegesen nálunk dolgozó vendégmunkások számával.

  • Egyrészt azért, mert maga a minisztérium is figyelmeztet az egyik jelentésében, hogy a nyilvántartásában előálló változások abból is következnek, hogy az adatkezelés és az információk pontossága jelentősen javult az évek során.
  • Másrészt egy ukrán vagy szerb személy szerepelhet mindkét kategóriában egy adott évben: ha előbb idénymunkásként jelentik be, majd később munkavállalási engedélyért folyamodik. Nem tudjuk, ők mennyi ideig maradnak az országban, és az sem biztos, hogy mindenki munkába áll, aki munkavállalási engedélyt kapott.

Az adatsorok így inkább a tendenciákat mutatják.

Engedéllyel, messziről

Nézzük először részletesebben a munkavállalási engedélyek adatait. Ezek túlnyomó többségét a nem európai országok állampolgárai kérik. Az adott év utolsó napján érvényes, külföldi állampolgárnak kiadott munkavállalói engedélyek száma 2020-ban bő 31 ezer volt, ám ugyanez a szám a 2010-es évek közepén még 10 ezer alatt volt. 

Az éves jelentéseket egymás mellé téve látszik, hogy egyre több országból jönnek munkavállalók. Nagy a szórás, 2020-ban például 131 szíriai, 194 pakisztáni, 208 nigériai, 426 Fülöp-szigeteki, 630 moldovai állampolgárnak adtak munkavállalási engedélyt. A listát viszont Vietnám vezeti 5140 fővel, ami majdnem kétezerrel több, mint a második helyen szereplő Kína, és mintegy duplája a harmadik helyen szereplő Dél-Koreának. 

Az alábbi grafikonon azt ábrázoltuk, mely országok szerepeltek leggyakrabban a 2015 és 2020 között kiadott munkavállalási engedélyek listáin, és hogyan alakultak az onnan érkező munkások számai. Az is látszik, hogy mely országok teszik ki az összesített növekedést. 

 

A nem európai vendégmunkások között a vietnámiak 2019-ben vették át az elsőséget a kínaiaktól, de ugyanabban az évben a dél-koreai vendégmunkások száma is meredeken emelkedni kezdett. 

Az adatokból valószínűsíthető, hogy a 2020 utolsó napján érvényes munkavállalási engedéllyel rendelkező vietnámiak közel fele 2020-ban érkezett, ahogy a dél-koreaiak döntő többsége is: 2020-ban 2324 vietnáminak, 1781 dél-koreainak, továbbá 1323 kínainak, és majdnem ugyanannyi töröknek, illetve indiainak adtak ki munkavállalási engedélyt. (Ez tehát nem azonos az adott év végén érvényben lévő munkavállalási engedélyek számával). 

A munkavállalók egyharmadát szívta fel a járvány óta újra egyre nagyobb munkaerőhiánnyal küzdő feldolgozóipar, majdnem egyötödét a kereskedelem-gépjárműjavítás. Körülbelül felüknek általános iskola a legmagasabb végzettsége, de ötödüknek egyetemi végzettsége van az NFSZ kimutatása szerint.

Gyorsabban, közelebbről

Nézzük a másik, egyszerűsített kategóriát, a foglalkoztató által történő bejelentések adatait. Az alábbi grafikonokon azt ábrázoltuk, mely országokból jönnek a legtöbben ebben a formában. 

 

Látható, hogy a fent már taglalt nem uniós, de szomszédos Ukrajnára és Szerbiára vonatkozó egyszerűsítéssel a kormány nagy mennyiségű ukrán vendégmunkást hívott az országba rövid idő alatt. Ezzel párhuzamosan a többi országból jövő venedégmunkások 2018 és 2020 között némi túlzással elfogytak az országból, de legalábbis jelentősen csökkent a számuk.

Az egyszerűsített formában dolgozók 45 százaléka szakképzettséget nem igénylő, egyszerű munkát végez, mintegy felüknek általános iskolai, 18 százalékuknak szakközépiskolai végzettsége van. Bő 40 százalékuk adminisztratív és szolgáltatást támogató munkakörben helyezkedik el, 13 százalékot szív fel az építőipar.

Az EU-n belülről jövő vendégmunkások száma és aránya csökkent, míg az Ázsiából, ezen belül is Vietnámból, Dél-Koreából, Indiából érkezőké nőtt az elmúlt években,

és ezen még a nagyszámú ukrán vendégmunkás érkezése sem változtatott. Mivel a különböző kategóriák és engedélyek különböző időtartamra vonatkozhatnak, nem lehet egy az egyben megfeleltetni és összehasonlítani a számokat, de az arányok árulkodóak:

  • 2020-ra dupla annyi vietnáminak adtak munkavállalási engedélyt, mint ahány román állampolgárt bejelentettek.
  • Több mongolnak, töröknek, indiainak, – nem beszélve a dél-koreaiakról és vietnamiakról – volt érvényes munkavállalási engedélye 2020 utolsó napján, mint ahány szerb állampolgárt bejelentettek a foglalkoztatók.
  • Bár még a visszaesés után is ukrán vendégmunkást jelentettek be legtöbbet, az ázsiai munkavállalók (ezen itt főként a kínai, vietnámi, dél-koreai, indiai, mongol vendégmunkásokat együtt értjük) már többen vannak.

Érdekesség, hogy egy tágabb fókuszú adatbázis, a KSH által közölt Magyarországon tartózkodó – vagyis nem csak munkavállaló – külföldi állampolgárok száma is hasonló tendenciákat rajzol ki. A gyors emelkedés után az ukránok száma 10 százalékot esett vissza 2020-ban, az itt tartózkodó kínaiak száma 2016 óta stagnál, ugyanakkor az ázsiaiak száma stabilan növekszik, amiből az következik, hogy egyre többen jönnek nem kínai ázsiaiak.

 

Hogy pontosan mely országok adják ki a többletet, azt a KSH nem közli. Mindenesetre míg 2013-ban az összes nálunk tartózkodó külföldi állampolgár háromnegyede európai, majdnem egyötöde ázsiai volt, addig 2021-re előbbi 63 százalékra csökkent, utóbbi pedig 28 százalékra nőtt.

Egyébként a 2020-as közel 200 ezer itt tartózkodó történelmi csúcs, de még a 2021-re mintegy 194 ezerre csökkenő adat is magasnak számít az 1995 óta vezetett kimutatásban.

Ez is kevés

Visszatérve a magyarországi vendégmunkásokra, ők még így is kevesen vannak. Általában a sajtóban 2019-re 50-100 ezer közé szokták különböző adatok alapján belőni a vendégmunkás-létszámot, és ez a magyar foglalkoztatottsági adatokhoz képest – hivatalosan stabilan 4,7 millió foglalkoztatott – még mindig kifejezetten alacsony szám. Az arány így megközelítőleg 1-2 százalék, míg az EU-átlag 8-9 százalék körül mozog. A növekedés üteme nálunk gyorsabb az átlagnál, de például Lengyelországban még a magyarénál is gyorsabban nő a vendégmunkások aránya. 

Az elmúlt években a kormány több száz millió forintot költött el az egyszerűsített foglalkoztatási lehetőség népszerűsítésére a nem EU-s országokban, de például a „munkaerő-piaci mobilitást ösztönző“ és „a munkavállalók országon belüli mozgását“ támogató munkásszálló-programban is 16,5 milliárd forintot osztottak szét. Ebből 5 milliárdot az utolsó ütemben, ahol már magántulajdonú gazdasági társaságok is pályázhattak.

Ugyanakkor egyre többen beszélnek arról a szakmában, hogy nem nagyon lehet számítani arra, hogy visszatérnek Magyarországra az ukrán vendégmunkások. Az biztos, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium által vezetett több hónapos egyeztetés után 2021 júliusában jött ki az a kormányrendelet, amely jelentősen megkönnyítette 9 nem EU-s és nem szomszédos országból jövő vendégmunkás alkalmazását. E szerint engedélymentes foglalkoztatásra jogosultak azok az alábbi országokból érkezők, akik a kormány stratégiai partnereinél és a minősített foglalkoztatóknál helyezkednek el, és a kormány által minősített (Alkotmányvédelmi Hatósági ellenőrzésen átesett, minimum 500 főt alkalmazó) munkaerő-kölcsönző cég hozza be őket:

  • Vietnámból,
  • Mongóliából,
  • A Fülöp-szigetekről,
  • Indonéziából,
  • Fehéroroszországból,
  • Kazahsztánból,
  • Észak-Macedóniából,
  • Bosznia-Hercegovinából
  • és Montenegróból.

Egyúttal a magyarországi külföldi cégek külföldi munkavállalókra vonatkozó kvótáját is felemelték 10 százalékról 20-ra.

Mindez azt jelenti, hogy ha egy kiemelt foglalkoztatónak minősülő cégnek munkaerőre van szüksége, akkor azt Vietnámból például az eddigi körülbelül 4-6 hónapos bürokratikus átfutási idő helyett akár 1 hónapon belül is elintézheti. Ráadásul arra is lesz lehetőség, hogy a fenti 9 országból érkező munkavállalókat a kölcsönző cég foglalkoztassa.

A nagy számú vetnámi, indonéz, mongol és Fülöp-szigeteki mobilizálható munkaerő behívására szolgáló rendelet hatása értelemszerűen még nem látszik a fenti adatokon, de az intézkedés azt mutatja, hogy

a kormány is azzal számol, hogy a magyar munkaerőhiányt egyre nagyobb arányban ázsiai, azon belül távol-keleti vendégmunkások fogják enyhíteni.

Vállalat Ázsia külföldi munkavállaló munkaerő Vietnam Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Jandó Zoltán
2022. november 25. 04:34 Pénz, Vállalat

Sokkal gyorsabban fogy a gáz Magyarországon, mint más országokban

Visszaesett az import, miközben nőtt a kivitel. A mostani helyzet rávilágít arra az általános tévhitre, hogy a magyar tárolókban lévő gáz a mienk.

Torontáli Zoltán
2022. november 24. 16:04 Vállalat, Világ

Néha nem jön az olaj, megint látszik a Barátság vezeték kockázata

Minden érintettnek az az érdeke, hogy az orosz olaj eljusson Kelet-Európába, de a háború olyan szakaszba lépett, amikor ez már egyáltalán nem garantálható.

Bucsky Péter
2022. november 23. 13:16 Támogatói tartalom, Tech, Vállalat

Kisvállalkozások a kiberbűnözők célkeresztjében

A koronavírus-járvány óta háromszorosára növekedett a kibertámadások száma. A támadások automatizációja és a hibrid munkavégzés terjedése miatt egyre nagyobb a digitális vállalati szolgáltatások fenyegetettsége is. A vállalkozások kiberbiztonsági kérdésekben ma már a nagy technológiai cégek szakembereit is segítségül hívhatják.

Fontos

Nagy Zsolt
2022. november 25. 09:03 Tech, Világ

Az oroszok a világ legfejlettebb elektronikai haditechnikáját vitték Ukrajnába, rá is faragtak

Az invázió első napjaiban lehengerlő erőt mutatott az orosz elektronikai hadviselés. Túlságosan erőset.

Stubnya Bence
2022. november 24. 18:33 Pénz, Világ

Nagyon szerette volna idén lezárni a kormány az EU-s pénzek körüli kavarást, de áthúzódhat az ügy 2023-ra

A magyar kormánynak a devizában fizetendő megdrágult energiaimport miatt is fontos lett volna az idei megegyezés, most viszont úgy tűnik, hogy jövőre is folytatódhat az alkudozás.

Stubnya Bence
2022. november 24. 13:17 Adat

Először haladta meg idén az infláció a béremelések tempóját szeptemberben

Augusztus után szeptemberben is nőttek éves alapon az átlagos béremelések, de a gyorsuló inflációval nem tudták tartani a lépést.