Az elmúlt pár hónapban látszólag nagyon sokat lazult a magyar munkaerőpiac. Feszes viszonyokról akkor beszélünk, ha viszonylag sok a meghirdetett álláslehetőség, és arra viszonylag kevés a jelentkező, és a magyar helyzetre az elmúlt pár évben leginkább ez volt jellemző. Az utóbbi időben azonban fordult a kocka.
Több vállalkozó is azt mesélte, hogy jóval lazábbnak érzik a helyzetet, vagyis az álláshirdetésekre jóval többen jelentkeznek manapság, mint korábban. Egy étteremtulajdonos például azt mondta, meglepetés volt, hogy a nyári szezon végével, azaz ősztől kezdve a korábbinál jóval több vendéglátóipari szakdolgozó jelentkezett nála állásért. Az elmúlt években a szektorban olyan munkaerőhiány volt, hogy tényleg lasszóval kellett fogni a jelentkezőket, most azonban jobban tud válogatni közülük.
Mindez azonban úgy történik, hogy a munkanélküliek száma nem nőtt. Országszerte igaz, hogy a foglalkoztatás vagy teljesnek, vagy közel teljesnek mondható, nemrég például egy dunántúli multicégnél mondták nekünk, hogy a helyi nagyváros környékén fizikailag régóta nincs, egyszerűen nem létezik munka nélkül lévő ember, akit meg lehetne célozni egy-egy ajánlattal.
Ahogy egy korábbi cikkünkben részletesen bemutattuk, a jelenlegi (Magyarországon leginkább inflációs) válság kissé szokatlan módon nem jár együtt leépítésekkel, és a munkanélküliek száma csak elenyésző mértékben nőtt.
Az álláshirdetésekre tehát olyanok kezdtek el jóval nagyobb számban jelentkezni, akiknek van munkájuk, korábban nem gondolkodtak váltásban, most azonban mégis munkahelyet szeretnének változtatni.
Azok a munkavállalók jelentek meg a piacon, akiknek ugyan van állásuk, de a reálbér-csökkenést súlyosnak érzik. A jobban keresők és a képzettek kerültek elő, de ebbe beletartoznak a szakmunkások is olyan szakmákban, amelyekre korábban egyáltalán nem volt jelentkező, ilyen például a villanyszerelő, az autószerelő vagy a hegesztő is
– mondja Nógrádi József, az emberi erőforrás szolgáltatásokkal foglalkozó Trenkwalder csoport kereskedelmi igazgatója.
A Trenkwalder tapasztalatai szerint a szellemi pozíciókra is egyre több a jelentkező, akár 50-100 önéletrajz is beérkezik manapság egy-egy grafikus, marketinges, értékesítő vagy akár jogász álláshirdetésre. Márpedig erre évek óta nem volt példa.
A meghirdetett pozícióinkra átlagosan 20-25 százalékkal több jelentkezés érkezik
– mondja Nógrádi József.
A Trenkwalder 450 hazai cég visszajelzése alapján készített adatbázisa szerint egyébként a megkérdezetteknek csupán 20 százaléka nyilatkozott úgy, hogy létszámnövekedést vár, a válaszadók 70 százaléka stagnálásra számít, és ez az utóbbi érték az elmúlt 12 hónapban most a legmagasabb. Létszámcsökkenést csak a fennmaradó 10 százalék prognosztizált.
Egy másik felmérésben a ManpowerGroup munkaerőpiaci szolgáltató több mint 500 cég megkérdezése alapján, egy évvel ezelőtt arra jutott, hogy az energiaválság árnyékában több cég tervezett leépítést, mint bővítést, ám idénre ez megfrodult, ami szintén alátámasztja azt, hogy a munkaerőhiány egyáltalán nem szűnt meg, a cégek bővülni szeretnének.
A kulcsszó így most inkább a fluktuáció lett, de a valóságot sokkal inkább csak a fluktuáció szándéka kifejezés írja le, mert a fenti mellett van egy másik, párhuzamos jelenség, az állásváltás időközben nehezebbé vált.
A Trenkwalder adatok ebből a szempontból kijózanítóak, ugyanis az elérhető pozíciók száma ma 20 százalékkal kevesebb, mint egy éve, ráadásul ez az év végéhez közeledve hagyományosan még mindig le is csökken.
Ennek következménye, hogy a cégek újra elkezdtek válogatni a jelöltek között.
A folyamat legfőbb kiváltó oka a magas infláció, és az amiatt csökkenő reálbér, amit sokan úgy próbálnak kimozogni, hogy nem a meglévő munkahelyükön lépnek fel béremelési igénnyel, hanem új, jobban fizető állás után próbálnak nézni.
A KSH által átlagosnak mért reálbér ugyan októberben éves szinten már újra emelkedett (azaz 2022 októberéhez képest 2023 októberére nagyobb volt az átlagbér emelkedése, mint az infláció mértéke), a kereskedelmi igazgató szerint azonban a bér mellett másodlagos szempontok is mozgatják a piacot.
Sokan belefáradtak a folyamatos válságokba és az emiatt bizonytalanná vált munkakörökbe. A munkavállalók azokat a válságálló, sok esetben piacvezető cégeket keresik, amelyek képesek versenyképes fizetéseket adni, és jól szervezett munkaköröket kínálnak
– mondja Nógrádi József.
A munkahelyváltással a fentiek miatt ma sokkal óvatosabban érdemes bánni, mint korábban, mert a taktika könnyen életveszélyes lehet. Ha valakinek nincs B és C terve, akkor könnyen esik két szék között a pad alá.
A Trenkwalder adatai szerint két látványos jele is van annak, hogy a munkakeresők elszántsága alaposan nőtt.
- Az év vége felé a munkavállalók általában meg szokták várni az ilyenkor esedékes bónuszokat, az évnek ebben a szakaszában jellemzően nem mocorognak, de most a jelek szerint sokan annyira nyomott anyagi helyzetbe kerültek, hogy azt sem bánják, ha nem kapják meg az év végi prémiumot.
- Másrészt folyamatosan emelkedik a mobilitási hajlandóság is, a munkavállalók hajlandóbbak lettek többet utazni a munkahelyekhez.
Ennek kedvezőtlen mellékhatása viszont az, hogy
automatikusan nő a külföldre költözési hajlandóság is.
Természetesen maradtak olyan munkakörök, ahol továbbra is a súlyos és krónikus munkaerőhiány diktálja a feltételeket, de ezektől eltekintve általánosságban már az lett jellemző, hogy a fizikai dolgozók helyzete valamivel kedvezőbb, mint a fehérgallérosoké. A kékgallérosok általában hamarabb el tudnak helyezkedni, mert náluk még nagyobb mértékben határozza meg a piacot a munkaerőhiány. Ám ahogy Nógrádi József is mondja, a fehérgallérosok különösen akkor vannak nehéz helyzetben, ha az adott szektor eleve vergődik. Ilyenek például az olyan speciális területek, mint az energetika vagy az építőipar, de elég meglepő módon
ma már akár egy junior informatikus is jóval nehezebben helyezkedik el,
mert a legtöbb cég csak senior, azaz több éves tapasztalattal rendelkező szakembert hajlandó felvenni.
Élet
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Tavaly a mezőgazdaság mentette meg a magyar gazdaságot, idén viszont lehúzhatja
A forróság és a szárazság egyre inkább veszélyezteti a kukorica és a napraforgó termését, ami negatívan befolyásolhatja az ország gazdasági teljesítményét.
Sok buktatót és csapdát kell elkerülnie, aki az otthonfelújítási milliókra pályázik
Nagy a rohanás az 1990 előtt épült családi házak felújítását segítő programnál, ami túlárazásokhoz és átgondolatlan korszerűsítési döntésekhez vezethet.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
