Hírlevél feliratkozás
Pálos Máté
2023. május 14. 17:46 Adat

Egyre több az ázsiai vendégmunkás Magyarországon, a kormány szándékával egyezően

Már mintegy 81 ezer külföldi dolgozik az országban, ez 14 százalékos növekedés – derült ki a KSH héten közreadott statisztikáiból, de a trendet kirajzolja a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat egyelőre 2021-ig tartó adatsora is. Egy év alatt a Fülöp-szigetekről, valamint a Mongóliából és az Indiából érkező vendégmunkások száma nőtt a legnagyobb mértékben, az ukrán alkalmazottak számának növekedése viszont lassult.

Több és több, de nem elég

2022-ben az átlagos állományi számot nézve még mindig bőven az ukrán vendégmunkások voltak a legtöbben, mintegy 26 ezren. Közel 8-8 ezren voltak román és szlovák állampolgárok is, kínaiak pedig bő ötezren. Az összetétel-változást az is mutatja, hogy az előző évhez képest a román állampolgárok száma például csökkent, és a szlovákoké is csak 2 százalékkal nőtt.

Az adatokból az elmúlt évekre visszamenőleg jelentős növekedés látszik: 2019 elején még mindössze mintegy 50 ezer külföldi munkavállaló dolgozott Magyarországban, és a növekedés a koronavírus-járvány idején mérséklődött csak.

A környező országokhoz képest egyébként Magyarországon kisebb a külföldi munkavállalók aránya: a vendégmunkások aránya a magyar munkaerőpiacon megközelítőleg egy-két százalék, ez messze az EU-átlag alatt van.

Azonban az alapvetően munkaerő-hiányos magyar gazdaságnak a növekedéshez a fentieknél is több külföldi munkavállalóra lesz szüksége. Nem véletlen, hogy Orbán Viktor miniszterelnök márciusban azt mondta, már a következő egy-két évben 500 ezer új munkavállalóra lesz szüksége az országnak. Orbán hozzátette, hogy „belső tartalékokból” töltenék fel ezt a számot, de a magyarországi munkaerőpiacban – ahogy azt Scharle Ágota munkaközgazdász mondta a G7-nek – már nincsenek ekkora tartalékok. Egyes számítások szerint akár összesen 300 ezer külföldi munkavállalóra is szüksége lenne a gazdaságnak. 

Bár Orbán erről nem beszélt, de ezzel mintha a kormány is tisztában lenne: tavaly és idén több intézkedéssel könnyítette meg az Európai Unión kívüli országból érkező vendégmunkások foglalkoztatását. A kormány valójában már beszállt a globális versenybe az ázsiai munkaerő behívásáért.

Erre azért is kényszerült egyébként, mert – erről munkaerő-közvetítéssel és -kölcsönzéssel foglalkozó szereplők beszéltek a G7-nek – Magyarország nem áll túl fényesen a mobilizálható ukrán munkaerőért folytatott régiós és európai versenyben: a cseh és lengyel bérek magasabbak a magyarnál, ami nem tudja itt tartani az Ukrajnából érkező vendégmunkásokat. Még úgy sem, hogy az ukránok és szerbek egyszerűsített eljárással vállalhattak munkát Magyarországon, illetve bizonyos hiányszakmákban munkavállalási engedély nélkül. Csakhogy közben Németország és Ausztria is fokozatosan kinyitotta a munkaerőpiacát előttük.

Nyitás kelet felé

A helyzetre reagálnia kellett a kormánynak, függetlenül a „migránsokról”, „gazdasági bevándorlókról” szóló propagandaüzeneteitől. A magyar gazdaság munkaerőhiányát enyhítendő – hivatalosan a járvány utáni gazdaságélénkítő intézkedésként – 2021-ben egy törvénymódosítással jelentősen megkönnyítették kilenc ország állampolgárainak magyarországi munkavállalását. Ezek az alábbiak: Vietnám, Mongólia, Fülöp-szigetek, Indonézia, Fehéroroszország, Kazahsztán, Észak-Macedónia, Bosznia-Hercegovina és Montenegró.

Az innen érkezőknek azóta engedély nélküli, egyszerűsített foglalkozás jár, amennyiben a kormány által minősített munkaerő-kölcsönző cégen keresztül érkeznek. További engedmény, hogy ők egyszerűsített eljárással 90 nap itt tartózkodás után tartózkodási engedélyt kérhetnek, ami két évig munkavállalásra is jogosítja őket. Egy vietnámi vendégmunkás munkába állítása korábban akár hat hónapig is eltarthatott, ez lerövidült körülbelül egy hónapra.

A kormány egyúttal a külföldi tulajdonú magyarországi cégeknek is hozott egy kedvező szabályt: a náluk foglalkoztatható külföldi munkavállalók arányát felemelte 10-ről 20 százalékra.

Újabb könnyítés

Most egy újabb intézkedéssel ösztönözné a vendégmunkások hazai foglalkoztatását a kormány egy törvénytervezet szerint. A megszavazása esetén novembertől életbe lépő törvény részletezi az EU-n kívülről érkezők esetében a magyarországi tartózkodás és munkavállalás feltételeit.

  • Egyszerűsítené a vendégmunkások tartózkodási engedélyeinek ügyintézését a kormány stratégiai partnereinek, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházást megvalósítóknak és a Kiemelt Exportőr Partnerségi Programban részt vevő munkáltatóknak.
  • Lehetővé tenné az olyan összevont engedély kiadását, ami legfeljebb kétévnyi munkavállalási célú tartózkodásra szól, amit egyszer egy évvel még meg is lehetne hosszabbítani.
  • Miniszteri szintű döntésekhez kötné annak meghatározását, hogy milyen országokból, milyen szakmákban és mennyien jöhetnek Magyarországra dolgozni.
  • Ugyanakkor azt a kitételt is tartalmazza, hogy vendégmunkás nem kaphat letelepedési engedélyt, és családtagja sem tartózkodási engedélyt családi kapcsolatra hivatkozva. 

Tehát míg az előző intézkedés a megjelölt kilenc országból munkaerő-kölcsönzőkön keresztül érkező munkavállalók foglalkoztatását könnyítette meg, addig a mostani általában a nem EU-s országokból érkezők foglalkoztatását egyszerűsíti. Már ebben az esetben sem kell munkavállalási engedély a foglalkoztatáshoz, viszont ez az engedmény is csak akkor jár, ha minősített kölcsönző cégen keresztül érkezik a munkavállaló a kiemelt foglalkoztatókhoz.

Az engedmények mellé évente a minisztérium által meghatározott létszámplafon tartozik majd.

Több ázsiai, mint ukrán

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) jelenleg legfrissebb, 2021-re vonatkozó adatai is megmutatják a KSH-adatokban tetten ért trendeket.

Két éve Európán kívüli országból érkezőknek 20 117 munkavállalási engedélyt adtak ki, ez több, mint a 2020-as adat duplája. 2021-ben a legjelentősebb mértékben az Indiából érkezők száma nőtt. 2021 utolsó napján Európán kívüli országból 30 227 állampolgár rendelkezett munkavállalási engedéllyel Magyarországon. A legjelentősebb küldő országok adatai a következőképpen alakultak.

A foglalkoztató által bejelentett – vagyis munkavállalási engedélyhez nem kötött – külföldi munkavállalók adatsorán látványos az ukrán munkavállalók számának csökkenése.

Egyébként azok a nagy foglalkoztatók, amelyek a kormánnyal stratégiai partnerségi megállapodást kötöttek, nem szívesen hozzák nyilvánosságra azt az információt, hogy hány vendégmunkást foglalkoztatnak, mely országokból. Korábban megkeresésünk után nem osztott meg információkat velünk a vendégmunkásaik állampolgárságáról a Jász-plasztik, a Köröstej, az Alföldi Tej (mindhárom cég a kormány stratégiai partnere), a dél-koreai Hankook Tire Magyarország és a baromfifeldolgozással foglalkozó kisvárdai Master Good sem.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÚjabb intézkedésekkel ösztönözné a vendégmunkások hazai foglalkoztatását a kormányKét évnyi munkavállalási célú tartózkodást is lehetővé tenne a kormány a vendégmunkásoknak, de letelepedési engedélyt nem kaphatnának.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsak szlogennek elég, vagy alapja is van Orbán 500 ezer új dolgozóról szóló tervének?A kormányfő arról beszélt, hogy elsődlegesen belső tartalékokból kellene 500 ezer munkahelyet betölteni a magyar munkaerőpiacon. A tervről Scharle Ágota munkagazdásszal beszélgettünk a G7 Podcastban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA külügy behívta a vietnámi, mongol, indonéz vendégmunkásokat, de nem tudja, hányan jöttekA kormány kijelölt kilenc országot, ahonnan vendégmunkásokat vár, de azt nem figyeli, melyik országból hányan jönnek Magyarországra dolgozni.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Kelet-Ázsia külföldi munkavállalás munkaerő munkaerő-kölcsönzés munkaerőhiány vendégmunkás Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Stubnya Bence
2024. május 16. 16:16 Adat, Vállalat

Nem ért véget a magyar cégek szenvedése a tavalyi csődhullámmal

Korlátozott forgalomnövekedés, csökkenő árrés és az exportáló cégek szenvedése a kereslet hiánya miatt: ezek lesznek a legnagyobb idei céges kihívások.

Stubnya Bence
2024. május 16. 13:47 Adat, Közélet

Újra lesz pénzünk fogyasztani, de még mindig túl nagy a lyuk a költségvetésen

Ugyan több előrejelzés is kicsit borúsabban látja az idei növekedési kilátásokat, mint pár hónapja, de legalább reálbér-növekedésre és több fogyasztásra számítanak.

Jandó Zoltán
2024. május 16. 10:27 Adat, Közélet

Veresége ellenére pénzügyileg más ligában focizik a Fradi, mint a többi magyar csapat

A Fradi annyi pénzből gazdálkodik, hogy még a svájci és a belga bajnokságban is a gazdagabb csapatok közé tartozna, a Paks büdzséje viszont itthon is szerénynek számít.

Fontos

Torontáli Zoltán Stubnya Bence
2024. május 16. 05:35 Élet, Világ

Így lehet magyar átlagnyugdíjból élni a spanyol tengerparton

Romantikus álom vagy nagyon is kivitelezhető valóság? Mekkora tőke és nyugdíj kell hozzá? Megkérdeztük azokat, akik már kint élnek, és azokat, akik segítenek a kiköltözőknek.

Al-Hilal István
2024. május 15. 19:01 Pénz

Teljes gőzzel haladnak az ázsiai gazdaságok, de odafigyelnek az egyensúlyra is

A nagy ázsiai gazdaságok óvatosan próbálják stabilizálni helyzetüket, miközben a belső egyensúlyhiány és a geopolitikai kockázatok továbbra is fennállnak.

Hajdu Miklós
2024. május 15. 16:36 Vállalat

Az elküldött vendégmunkások veszítik a legkevesebbet az iváncsai akkugyárban

Határozott idejű szerződéssel dolgoztak, és ki kell nekik fizetni a hátralévő időre vonatkozó munkabért akkor is, ha nem talál új munkát a kölcsönbe adó cég.