Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2023. április 1. 04:34 Podcast

Csak szlogennek elég, vagy alapja is van Orbán 500 ezer új dolgozóról szóló tervének?

Rövidtávon nem reális 500 ezer új munkavállaló megjelenése a magyar munkaerőpiacon. Kívülről is nehéz behozni ekkora létszámú munkaerőt, belülről pedig nem látni ekkora tartalékokat. Én a boríték hátán készített számításom alapján arra jutottam, hogy egy-három éven belül talán 200 ezer itt élő embert lehetne könnyebben behozni a munkaerőpiacra – mondta Scharle Ágota a G7 Podcast e heti adásában.

Pár héttel ezelőtt Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján arról beszélt, hogy a következő egy-két évben 500 ezer új munkavállalóra van szükség itthon, és ezt az 500 ezer új munkahelyet elsődlegesen „belső tartalékokból” tervezik betölteni. A G7 Podcastban Scharle Ágotával, a Budapest Intézet alapítójával és ügyvezetőjével beszélgettünk arról, hogy milyen tartalékok vannak a magyar munkaerőpiacban, és hogy milyen intézkedésekre lenne szükség ahhoz, hogy a potenciális munkavállalók ténylegesen el is tudjanak helyezkedni.

A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast-appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

A magyar munkaerőpiacon Scharle Ágota szerint rövidebb időtávon belül a jelenleg inaktívnak számító rétegből a kisgyerekes anyák egy részét lehetne könnyebben visszahozni a munkaerőpiacra. Ebben a csoportban nagyjából 30 ezer fős tartalék van rövidtávon. Ugyan nem ennyire egyértelműen, de még szóba jöhetnek tartalékként a frissen nyugdíjba menők, akik közül nagyjából 10-20 ezer ember állhatna munkába, vagy maradhatna aktív még néhány évig.

Az észak-magyarországi és észak-alföldi régióban körülbelül 70 ezren vannak azok, akik munkát keresnek és rendelkezésre is állnak. A képzettségük alapján közöttük valószínűleg valahol 30 és 50 ezer között van azoknak a száma, akik azonnal be tudnának sétálni egy gyárba

– mondta. Hozzátette, talán érdekesebb kérdés, hogy miért vannak még mindig ekkora regionális különbségek a munkanélküliek számában, miközben a 2010-es évek közepe óta folyamatosan nő a foglalkoztatás, és munkaerőhiány van.

„A válasz csak kisebb részben az, hogy nem ment oda a tőke, mert a tőke nem tud lemenni a legkisebb falvakba, ahol a munkanélküliek egy része él. Így azon túl, hogy nem feltétlenül vannak meg a készségei ezeknek a munkanélkülieknek, van egy olyan része is a problémának, hogy a lakhelyükről gyakran nem tudnak beingázni oda, ahol a gyárak vannak. Vagy azért, mert nincs tömegközlekedés, vagy azért, mert út sincs, és saját járművel sem tudják megoldani” – mondta.

Az inaktívak vagy a munkanélküliek elhelyezkedését gyakran olyan komplex problémahalmazok hátráltatják, amiket jelenleg meg sem próbál orvosolni a magyar állam. Scharle ezt szemléltetve egy miskolci alapítvány példáját hozta, ami a környékbeli falvak lakóinak segített munkát kapni egy helyi gyártóüzemben. Elmentek a céghez és ott megmérték, hogy az ott dolgozóknak milyenek az egyszerű készségei, amik szalagmunka végzéséhez szükségesek egy összeszerelő üzemben.

Utána elmentek olyan falvakba, amik kicsit messzebb vannak a gyártól, és ahol most nem dolgoznak emberek, és az ott élőknek is felmérték az ugyanilyen készségeit. Megállapították, hogy mik azok a készségeik, amikben gyengék és fejleszthetőek, és azokat egy kéthetes tanfolyamon fejlesztették, és utána beküldték őket az üzembe, hogy jelentkezzenek be a munkára. A többségüket fel is vették. És utána már csak azt kellett megszervezni, hogy legyen egy kisbusz, amivel összegyűjtik és elviszik őket a gyárba.

Ebben három dolog van. Egyrészt a közlekedés megszervezése, másrészt a képességek fejlesztése, ami nem feltétlenül vesz sok időt igénybe, a harmadik pedig az a munkapiaci tájékozottság és önbizalom, hogy ezek az emberek elhiggyék, hogy nemcsak a közmunka jön szóba, hanem ott van az üzem, ami nekik egy reális lehetőség. És igazából ez a szolgáltatás mindhármat nyújtja, és ez csupa olyan dolog, amit az állami munkaügyi szolgálat nem csinál

– mondta.

A beszélgetésben ezeken kívül szó volt még arról is, hogy:

  • miért nem érdemes lemondani a közmunkások egy részének elsődleges munkapiaci integrációjáról,
  • mennyire lehet vonzó Magyarország a külföldi vendégmunkásoknak,
  • és hogy mit lehetne még kezdeni azzal a pénzzel, amit a külföldi cégek beruházási támogatásaira költünk.

A beszélgetésben hivatkozott kutatásn összefoglalója ide kattintva érhető el.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsak kapkodni fogjuk a fejünket, hogy mi történik - a ChatGPT gazdasági jelentőségét szinte még felbecsülni sem tudjukTechnológiai forradalom zajlik, de a lehető legjobbkor. Kállai Gábor és Pintér Róbert a G7 Podcast vendégei.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA közlekedési szakma kudarca a vármegyebérlet bevezetéseVeszélybe kerül a közösségi közlekedés működése az árazás átalakítása, az elmaradó fejlesztések és a karbantartás szinte teljes hiánya miatt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNéhány innovátor mozgatja a tudásmegosztás nemzetközi hálózatátOsztrák polgármester már felfigyelt a magyar hálózatkutatók eredményeire, de magyar vállalatok is keresték már meg őket. A gazdasági és társadalmi folyamatok térbeli leírásával olyan új összefüggéseket tudnak ugyanis megmutatni, amit hagyományos módszerekkel nehezebben lehetne észrevenni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyarország az akkumulátorgyártásban is az olcsó munkaerőre és erőforrásokra építHogy futott fel itthon az akkugyártás? Milyen hatása van ennek az ország világgazdasági pozíciójára és a munkaerőpiacára? A G7 Podcast vendége Czirfusz Márton.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyarországon csúszhatnak a legtöbben szegénységbe az egész EU-ban a magasabb infláció miattMiért ilyen magas az infláció itthon, és miért ilyen nagy a jövedelmi alapú inflációs egyenlőtlenség? Hogyan hat a drágulás a szegénységre? A G7 Podcast vendége Menyhért Bálint közgazdász volt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem a kevés pénz, hanem a rossz működés a magyar állam fő gondjaTúl sokat akarja a gazdaságot irányítani, túl keveset akarja az emberi erőforrást fejleszteni a magyar állam - G7 Podcast Bíró-Nagy Andrással és Filippov Gáborral.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiért nem lett gazdasági apokalipszis az orosz földgázexport letekeréséből?Elkerültük az energiaválság legrosszabb forgatókönyveit, de komoly kihívások előtt állunk még - G7 Podcast Szabó Johnnal és Jandó Zoltánnal.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyarok túlnyomó többsége konkrétan meg tudja mondani, hogy mit tenne a fenntarthatóbb életmódértVan remény arra vonatkozóan, hogy ki tudjunk alakítani egy kisebb környezetterheléssel járó társadalmi működésmódot - mondta Varga Attila a G7 Podcast e heti adásában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem sok jóra számíthatnak az oroszok az iráni szankciós tapasztalatok alapjánDrónokkal és csempészettel igen, mással nem igazán tudja Irán segíteni a szintén erősen szankcionált Oroszországot. A G7 Podcast vendége Dudlák Tamás.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMotoros munkásőrök és síita mártírok: a forrongó Irán belülrőlMilyen forgatókönyvet követnek az iráni tüntetések, és mi a lehetséges kifutásuk? Sajó Tamás, az utazó művészettörténész-blogger a G7 Podcast vendége.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Podcast állás közmunka munkaerőpiac munkanélküli Olvasson tovább a kategóriában

Podcast

Bucsky Péter
2024. március 26. 13:11 Pénz, Podcast

A folyószámlán parkoltatott pénz aktív kezelésével több kolléga bérét kereshetik meg a kkv-k

A magyar vállalatok tízezer milliárd forintot tartanak érdemi kamat nélkül folyószámláikon, pedig tisztes hozamot kínáló, mégis likvid befektetések is elérhetők.

Bucsky Péter
2024. február 10. 04:38 Podcast

Egy évszázaddal később is kimutathatók az oktatáspolitikai döntések hatásai

A Klebelsberg-korszak általános iskolái jobban ellenálltak a falusi iskolák bezárásának. A népességfogyás miatt ma a kisvárosi gimnáziumok kerültek veszélybe.

László Pál
2024. február 6. 15:35 Podcast, Támogatói tartalom

Űrhajós nem, influencer annál inkább lenne a legtöbb általános iskolás

Az alfa generációs magyar gyerekek 55 százaléka már pénzt is keresett, kétharmaduk a technológia segítségével, felük közösségi média platformokon, míg negyedük online streamelésen keresztül jutott bevételhez.

Fontos

Lukács András
2024. április 17. 04:34 Élet

A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat

A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.

Avatar
2024. április 16. 04:36 Közélet

Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?

Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.

Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik

Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.