Hírlevél feliratkozás
Pálos Máté
2022. március 22. 04:33 Vállalat

A külügy behívta a vietnámi, mongol, indonéz vendégmunkásokat, de nem tudja, hányan jöttek

Pár hete a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) éves jelentéseit feldolgozva bemutattuk, hogy az utóbbi években hogyan alakult a Magyarországon dolgozó vendégmunkások száma és összetétele, ugyanis minden jel szerint a „migránspropaganda” csak kommunikációs mutatvány, a kormány valójában már beszállt az ázsiai munkaerőért zajló globális versenybe. A vendégmunkások egyre többen vannak, és az ázsiai országokból érkezők arányaiban egyre nagyobb szeletet hasítanak ki: a 2020-as, legfrissebb adatok szerint már több volt az országban az ázsiai, mint az ukrán vendégmunkás, ráadásul előbbiek száma meredeken emelkedik, utóbbiaké csökken Magyarországon. Munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó piaci szereplők azt mondták a G7-nek, úgy tűnik, ezen a háború és az ukrán menekülthullám sem fog változtatni.

Leggyorsabban a vietnámi és dél-koreai vendégmunkások száma nő, míg az egyszerűsített foglalkoztatás bevezetésével 2017-ban behívott szerb és ukrán munkások száma a 2019-es tetőzés után csökkent, bár ebben nyilvánvalóan a világjárványnak is volt szerepe.

Az egyszerűsített eljárással ukránok és szerbek vállalhattak munkát Magyarországon bizonyos hiányszakmákban munkavállalási engedély nélkül, illetve szezonális jelleggel. Az intézkedést követő pár évben több tízezer ukrán és pár ezer szerb vendégmunkás érkezett az országba az NFSZ adatai szerint.

Munkaerő-közvetítéssel és -kölcsönzéssel foglalkozó szereplők arról beszéltek a G7-nek, hogy Magyarország nem áll túl fényesen a mobilizálható ukrán munkaerőért zajló régiós és európai versenyben. A cseh és lengyel bérek magasabbak a magyarnál, ami nem tudja itt tartani a vendégmunkásokat. Ráadásul Németország és Ausztria is fokozatosan kinyitotta a munkaerőpiacát előttük, és ha például Kijevből már elutazott egy munkavállaló Zalaegerszegig, akkor nem jelent problémát neki tovább menni Linzbe jelentősen magasabb bérért.

A nagy számú vendégmunkás jelenléte ugyanakkor nem teljesen súrlódásmentes, elsősorban a nyelvi akadályok és kulturális különbségek miatt, pontosabban főként azért, mert a munkaadók és munkavállalók nem mindig kezelik jól ezeket, mondta László Zoltán, a Vasas Szakszervezetek Szövetségének alelnöke. „Ha például az iszlámhívő vendégmunkásoknak a munkáltató imaszobát alakít ki, de a helyi szakszervezetnek nem biztosít irodahelyiséget, az konfliktusokhoz vezethet. A magyar munkások úgy érezhetik, a jogos és teljesíthető igényeikre nemet mond a munkáltató, a vendégmunkásét viszont teljesíti.”

Mindenesetre nagyon úgy tűnik, egyre nagyobb szükség lesz az ázsiai munkaerőre Magyarországon, de valószínűleg Európában is, az idehívásuk és foglalkoztatásuk kérdése még évekig központi kérdése lesz a magyar gazdaság egyes szektorainak.

A helyzetre a kormány is reagált. A magyar gazdaságban jelenlévő munkaerőhiányt enyhítendő – hivatalosan a járvány utáni gazdaságélénkítő intézkedésként – 2021-ben egy törvénymódosítás jelentősen megkönnyítette kilenc ország állampolgárainak magyarországi munkavállalását. Ezek az alábbiak: Vietnám, Mongólia, Fülöp-szigetek, Indonézia, Fehéroroszország, Kazahsztán, Észak-Macedónia, Bosznia-Hercegovina és Montenegró.

A szeptember 1-től hatályos, jelen formájában a veszélyhelyzet fennállásáig érvényes rendelet szerint csak akkor jár a külön engedély nélküli, egyszerűsített foglalkoztatás, ha a munkavállaló a kormány által minősített munkaerő-kölcsönző cégek egyikénél ír alá. A vendégmunkást aztán ez a cég kölcsönzi ki a kölcsönvevőhöz, vagyis a tényleges munkaadókhoz a munkaerő-kölcsönzés szabályai szerint.

A rendeletnek köszönhetően nyolc munkaerő-kölcsönző cég*A WHC Személyzeti Szolgáltató Kft., a Prohumán 2004 Munkaerő Szolgáltató és Tanácsadó Kft., a Get Work Trend Kft., a Trenkwalder HR Solution Kft., a Pannon-Work Személyzeti Szolgáltató Zrt., a Pannonjob Humán Szolgáltató és Tanácsadó Kft., a Man at Work Kft. és a Work Force Kft.
Érdekesség, hogy a Get Work Kft.-t tulajdonló Küzmös László kiterjedt kapcsolati hálójára éppen egy G7-cikk mutatott rá, amikor Küzmös-cégekre bukkant egy színházaknak tao-pénzeket közvetítő hálózatban.
több ezer vendégmunkást is kikölcsönözhet ezekből az országokból egy egyszerűsített és gyorsított eljárás után, amivel elvileg ezek a cégek versenyelőnyhöz jutnak, ami pörgeti a magyar gazdaságot. További engedmény, hogy a munkavállaló állampolgárok egyszerűsített eljárással 90 nap itt tartózkodás után tartózkodási engedélyt kérhetnek, ami két évig munkavállalásra is jogosítja őket. Egy vietnámi vendégmunkás munkába állítása eddig akár hat hónapig is eltarthatott, ez most lerövidült körülbelül egy hónapra.

A kormány egyúttal a külföldi tulajdonú magyarországi cégeknek is hozott egy kedvező szabályt: a náluk foglalkoztatható külföldi munkavállalók arányát felemelte 10-ről 20 százalékra.

A területet immár teljes egészében a Külgazdasági és Külügyminisztérium szabályozza, Szijjártó Péter ennek kapcsán ellenőrzött és szigorú feltételek mellett történő munkaerő-beáramlásról beszélt. Azt szerettük volna megtudni, mennyire enyhíti a munkaerőhiányt hatásosan a rendelet, hogyan működik az egyszerűsített eljárással az országba hozott kazahsztániak, fehéroroszok, mongolok és más országok állampolgárainak alkalmazása, mely országból hányan érkeznek, mekkora arányuk kerül a kormány kiemelt stratégiai partnervállalataihoz. 

A külügy megtagadta a választ a közadatigénylésünkre, arra hivatkozva, hogy bár a kormány valóban egyszerűsítette az adminisztrációs eljárást, de ettől még a munkaerő-kölcsönzésben részt vevő felek magánjogi szerződéséhez semmi köze, „így a kérdésekben adatot sem kezel, nem minősül adatkezelő szervnek.“

A külügyminisztérium tehát ugyan

kijelölt kilenc országot, ahonnan vendégmunkásokat vár, de azt nem figyeli, melyik országból hányan jönnek Magyarországra dolgozni.

 Ez még úgy is furcsa, hogy ettől még a folyamat nem ellenőrizetlen, hiszen a munkaerő-kölcsönzők akkor válhatnak minősített foglalkoztatóvá, ha szavatolják a kormány felé megbízhatóságukat: például vállalják az Alkotmányvédelmi Hivatal átvilágítását és a kapcsolattartást az Országos Idegenrendészeti Főigazgatósággal (OIF).

Biztos, ami biztos, az OIF-nél is rákérdeztünk a fenti országokból egyszerűsített eljárással érkező munkavállalók számára, de ezt így ők sem tartják számon.

Mivel a kölcsönzött munkaerő állampolgárságát a kölcsönbe adó cégnek jelentenie kell a regionális kormányhivatal felé, a rendelet hatása várhatóan a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat éves adatösszegző jelentéseiben összesítve azért többé-kevésbé láthatóvá válik majd.

Az mindenesetre biztosra vehető, hogy az Európán kívülről érkező kölcsönzött munkaerő terén hatalmas változások lesznek, hiszen a számuk 2020-ban mindösszesen 11 fő volt.

A rendelet hatályba lépése óta eltelt fél évről kérdeztük azt a munkaerő-kölcsönző céget is, amelyik egyszerre minősített foglalkozató és a magyar kormány kiemelt stratégiai partnere is. Az éppen az elmúlt hónapokban újra teljesen magyar tulajdonba került Prohumán Kft. így sem érezte indokoltnak, hogy reagáljon megkeresésünkre. Egyébként a mintegy 17 ezer főt foglalkoztató céget tulajdonló Zakor Sándoré az MTK focicsapata is.

Szintén nem osztott meg információkat velünk az alkalmazott vendégmunkásaik állampolgárságáról

  • a Jász-plasztik Kft., 
  • a Köröstej Kft., 
  • az Alföldi Tej Kft. (mindhárom cég a kormány stratégiai partnere),
  • a dél-koreai Hankook Tire Magyarország Kft. 
  • és a baromfifeldolgozással foglalkozó kisvárdai Master Good Kft., amely 260 milliós kormányzati támogatással mintegy 600 millió forintból alakított ki két munkásszállást Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.

A dél-koreai tulajdonú SK Hungary, a komáromi akkumulátorgyár – amely a hatalmas iváncsai beruházással tovább bővül Magyarországon – azt írta válaszában: a megközelítőleg 1300 munkavállaló mindegyike magyar vagy magyarul beszélő szlovák állampolgár. Ugyanakkor a cég már nem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy ebbe a kölcsönzött munkaerőt is beleszámolták-e.

A Magyar Suzuki Zrt. viszont megerősítette azt az értesülésünket, hogy a közelmúltban nagyobb létszámú indiai vendégmunkás érkezett hozzájuk. Azt írták: „több ipari vállalathoz hasonlóan a Magyar Suzuki Zrt. is azzal kénytelen szembesülni, hogy visszatért a pandémia előtti munkaerőhiány. Az országosan és regionálisan egyaránt toborzási tevékenységet folytató esztergomi gyártóvállalatunk elsődlegesen a sori munkára jelentkezők tekintetében tapasztal nehézségeket.“

A mintegy 2800 főt foglalkoztató Magyar Suzukinál „2022 januárjától autóipari tapasztalattal és angol nyelvtudással rendelkező 50 fő indiai munkást alkalmaz saját állományunkban kétéves határozott időtartamra, hogy így biztosítsuk a termelés folyamatosságát és az ügyfélkiszolgálást. A saját munkaerő-állományba vett vendégmunkások a Vitara és az új S-CROSS modellek összeszerelését támogatják. Az azonos területen dolgozó magyar kollégákéval megegyező bérezési és juttatási feltételeket biztosítunk számukra. Ahogy minden kolléga, az Indiából érkező munkatársak is egy kéthetes gyakorlati és integrációs képzéssel kezdik a suzukis pályafutásukat.“

A cég közölte azt is, hogy továbbra is a régióból érkezőké az elsőbbség a nyitott pozíciókra, és a saját dolgozói állomány növelésére koncentrálnak, a kölcsönzött munkaerő helyett. „Ez vállalati kultúránkhoz is közelebb áll, illetve nagyobb biztonságot jelent a munkavállalóink számára is“, írták.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz ázsiai vendégmunkás sem a minimálbérért jön hozzánk, minimum nettó 350 ezer forintot kérAhogy a kormány szándékának megfelelően beindult az ázsiai, főleg vietnámi, indonéz és Fülöp-szigeteki munkások foglalkoztatása, egyre világosabb, hogy mit várhatunk tőlük és ők mit szeretnének.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA kormány is támogatja, hogy ázsiai vendégmunkások enyhítsék a munkaerőhiánytUkrajna és Szerbia után Vietnám lett a magyar cégek kedvelt vadászterülete, és ezt a szabályozás is támogatja. Már ma is több ázsiai dolgozik nálunk, mint ukrán.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVisszaesett a bevándorlás Magyarországra a koronavírus-járvány miattAz új munkavállalási engedélyek száma 8 százalékkal csökkent, de a nem uniós külföldi munkavállalók száma alig változott. Az itt tanuló diákok száma viszont közel ötödével eshetett.

Vállalat Helyközi Járat Külgazdasági és Külügyminisztérium munkaerő-kölcsönzés munkaerőhiány munkaerőpiac suzuki vendégmunkás Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Stubnya Bence
2022. augusztus 12. 10:11 Vállalat

Lítiumhiánytól szenvednek a nagy nyugati autógyártók, és más kulcsnyersanyagból is küszöbön a szűkösség

Masszív beruházási hullám zajlik az akkumulátorgyártásban, de a későn kapcsoló európai és amerikai cégek lemaradnak a kínai cégeknél koncentrálódó nyersanyagokról.

Bőgel György
2022. augusztus 11. 18:03 Vállalat

Rengeteg magyar köszönheti munkahelyét a kiszervezéseknek, de megtörőben a lendület

Számos csapás érte a közelmúltban a nemzetközi gazdasági integrációt, a sokszereplős nemzetközi ellátási láncokat, felhívva a figyelmet a rendszer sebezhetőségére.

Torontáli Zoltán
2022. augusztus 10. 14:54 Vállalat, Világ

Bezárnak a csemegepultok, mert nincs ember, aki kiszolgálná a vevőket Németországban

Újabb szektorban, a kiskereskedelemben lett égető a munkaerőhiány Németországban.

Fontos

Torontáli Zoltán
2022. augusztus 12. 04:34 Élet, Tech

Kapható a boltban, csökkenti a rezsit, de nem használhatod: káosz van az erkélynapelemek körül

Feltehetem? Mi van, ha feljelent a szomszéd? Miért nem engedik Magyarországon, ha máshol egy uniós rendeletre hivatkozva szabad használni?

Stubnya Bence
2022. augusztus 11. 14:24 Világ

Forradalmi az amerikai klímavédelmi csomag, de az 1,5 fokos célt bukjuk vele

Több amerikai elnök is nekifutott már, de ez az első alkalom, hogy egy klímacsomagot sikerült átnyomni a szenátuson. Ez nagy dolog, még ha sok baj is van a törvénnyel.

Avatar
2022. augusztus 11. 04:34 Világ

Őrültség rakétákkal lőni Európa legnagyobb atomerőművét, de lehet-e Csernobil Zaporizzsjából?

Példa nélküli, hogy egy működő atomerőmű körül harcok dúljanak, a felek egymást vádolják azzal, hogy nukleáris katasztrófát kockáztatnak.