Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2021. január 26. 06:34 Adat, Közélet

Visszaesett a bevándorlás Magyarországra a koronavírus-járvány miatt

Miközben magyarok százezrei főként az EU más tagállamaiban vállaltak munkát az elmúlt években, a gazdasági növekedés és a csökkenő lakosságszám miatt egyre inkább munkaerőhiány alakult ki Magyarországon. Bár a kormány a bevándorlást mindenképpen szeretné elkerülni, 2017 júniusától a hiányszakmákban megkönnyítették az unión kívüli szomszédos országok munkavállalói számára a magyarországi munkavállalást. 

Ezzel a Szerbiára és Ukrajnára vonatkozó könnyítéssel egy időben eltörölték az ukrán állampolgárokra vonatkozó vízumkötelességet is, ami szintén fontos szerepet játszott a vendégmunkások számának gyors növekedésében.  

Bár a magyar sajtóban leginkább a kiadott tartózkodási engedélyek számát szokták a külföldiek munkavállalásával kapcsolatban bemutatni, mint később látni fogjuk, ezekből nagyon könnyen lehet rossz következtetéseket levonni. Sokkal pontosabb és hasznosabb, ha a KSH adatait vizsgáljuk.

Ezek a legalább 5 főt foglalkoztató cégekre, illetve a hivatalokra és a jelentősebb civil szervezetekre vonatkoznak. Az adatokat azonban nem a tűpontos adóhatósági adatbázisból állítják elő (ahol minden munkavállalóról lehet tudni, hogy milyen állampolgárságú, és mennyit dolgozott), hanem a módszertani leírás szerint kérdezőbiztosok felmérésére alapozzák (részletek a csillagra kattintva érhetők el)*A KSH az intézményi munkaügy-statisztika keretében gyűjt adatokat a külföldi munkavállalókról. Az adatgyűjtés a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásokra, valamennyi költségvetési intézményre és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek körére vonatkozik.
A munkaerő-felmérés magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, ami a 15–74 éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. Az adatgyűjtés célja, hogy a foglalkoztatottság és a munkanélküliség alakulását a nemzetközi statisztikai ajánlásoknak megfelelően, a mindenkori munkaügyi szabályozástól, illetve annak változásától függetlenül, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) fogalmait felhasználva figyelje meg.
. Ezek a felmérések nagyságrendileg biztosan nem tévednek, hiszen egyéni vállalkozóként dolgozó külföldi munkavállalóból tényleg nagyon kevés lehet.

Ebből viszont az látható, hogy a 2014-ben még csupán 22 ezer külföldi munkavállaló száma lassan növekedett, majd a 2017-es lazítások hatására 2018-ban és 2019-ben harmadával megugrott a számuk.

A tavalyi 6 százalékos visszaesés azonban jóval magasabb, mint a munkahelyek számának csökkenése, tehát a vendégmunkások Magyarországon is az átlagosnál sokkal inkább megérezték a gazdasági visszaesést – igaz, jóval kevésbé, mint például az Ausztriában dolgozó magyarok.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMinden hetedik, eddig 13 ezer Ausztriában élő és dolgozó magyar lett munkanélküliSokkal inkább rúgtak ki külföldieket, mint hazaiakat az osztrák munkaadók.

A kiadott munkavállalási engedélyek számát is érdemes elemezni, de ehhez először érdemes a kissé összetett idegenrendészeti fogalmak között eligazodni. Magyarországon ugyanis a külföldiek több jogcímen is tartózkodhatnak és dolgozhatnak, és a legnagyobb különbséget az jelenti, hogy uniós állampolgárok, vagy nem. 

Az EU tagállamaiból bárki szabadon élhet vagy vállalhat munkát Magyarországon, azonban a 3 hónap feletti tartózkodást be kell jelenteni. Ám ha valaki ezt elmulasztja, nem várhat érdemi szankciót, így reális lehet azt is feltételezni, hogy szép számmal lehetnek olyan Magyarországon dolgozó uniós állampolgárok, akik nem is regisztráltatják magukat. A bejelentés inkább a kiküldetésben, hosszabb ideig itt dolgozók esetében reális, hiszen a közszolgáltatások igénybevételéhez fontos feltétel a magyar lakcím.

Az unión kívüliek közül az ukrán és a szerb állampolgároknak nem kell regisztrálniuk, ha 3 hónapnál rövidebb ideig a hiányszakmákban vállalnak munkát, tehát ilyen esetben semmilyen engedélyre nincs szükség, csak a munkaügyi hatóságnál kell lejelenteni a munkavállalást. Aki viszont az eddig nem említett egyéb országokból érkezik, vagy ukrán és szerb állampolgár, de 3 hónapnál hosszabb ideig vállal munkát, annak munkavállalási engedélyt kell kérnie.

Látható tehát, hogy ha csak a munkavállalási engedélyekből indulunk ki, akkor mindenképpen erősen hiányos adatokat kapunk arra, hogy ténylegesen hányan dolgoznak külföldiként Magyarországon.

Az alábbi grafikon 2020 első három negyedévének adatai alapján azt mutatja meg, hogy az Országos Idegenrendészeti Főigazgatósághoz (OIF) az egyes magyarországi tartózkodási engedély típusokra  mennyi kérelem érkezett be. 

Az unión kívüli munkavállók 53,7 ezer munkavállalási engedélykérelmet adtak be, míg az EU tagállamokból 20,6 ezren regisztráltatták magukat. Utóbbiaknak azonban nem kellett ehhez feltétlenül munkát vállalni, akár nyugdíjasok vagy diákok is lehettek, a többségük viszont biztosan dolgozni jött Magyarországra. Így közel 70 ezer új, munkavállalási céllal érkezőt regisztráltak összesen.

Látható, hogy sokkal magasabb a munkavállalási engedélyek száma, mint a KSH-adatok alapján itt dolgozók létszáma. Néhány ezren a statisztikai adatokból a módszertan miatt hiányozhatnak, de sokkal inkább arról lehet szó, hogy a legtöbb külföldi munkavállaló csak idényjelleggel, szezonálisan vállal nálunk munkát.

Mivel a közel 50 ezer munkavállalóra 70 ezernyi azonos időszakra vonatkozó új regisztráció jut, a többség egy évet sem tölthet nálunk munkavállalási céllal. Ha úgy gondolkodunk, hogy túlnyomórészt az alacsonyabban fizetett, kevesebb szakértelmet igénylő munkahelyekre jönnek a keleti országokból, ez logikusan is hangzik. A nyugati EU tagországokból nagyrészt a kiemelkedően fizetett vállalatvezetők, menedzserek jönnek, akik jellemzően egy-két évet töltenek csak Magyarországon.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz itthoni átlag közel háromszorosát keresik a németországi magyarokEddig sosem látott adatokat szereztünk arról, hogy mennyit keres a Németországban dolgozó százezer magyar.

A nagyszámú munkavállalási engedély tehát nem azt mutatja, hogy tömegesen érkeznek hozzánk a munkavállalók, hanem sokkal inkább azt, hogy csak átmenetileg, rövid távon lehet az ukrán munkavállalóknak érdekes a magyarországi munka.

A tartózkodási és munkavállalási engedélyek időtartamát nem egységesen határozzák meg, hanem egyedileg, erre vonatkozóan pedig nem érhetők el adatok.

A Magyarország iránti érdeklődés csökkenését az mutatja, hogy az új munkavállalási engedélyek száma 8 százalékkal csökkent 2019 és 2020 között*a 2019 éves adatokat időarányosan vettük figyelembe, hogy összehasonlíthassuk 2020 1-9 hónapjának adataival.. Mindeközben a nem uniós külföldi munkavállalók száma alig változott, a KSH adatok alapján inkább a többi uniós állampolgár hagyta el Magyarországot – az ő számuk 14 százalékkal csökkent.

Bár leginkább az ukrán munkavállalók száma kapcsán merül fel, hogy a munkavállalási engedélyek száma és a munkavállalók mért száma nagyon eltér egymástól, érdekes módon mégis a németeknél nagy ez az eltérés. Sokszor ugyanis akár éven belüli munkavállalás is lehetséges, illetve közel sem biztos, hogy a megkért engedély tulajdonosa végül mégis munkába áll.

Az itt tanuló diákok száma viszont közel ötödével eshetett a tartózkodási engedélyek számából kiindulva – hiszen ezek jellemzően egy-két évre vonatkoznak. Miközben dolgozni kevesebb EU állampolgár jön Magyarországra, nagyon megugrott az uniós magyarországi lakhelyet választók száma. De nem azért, mert sokan költöztek volna ide, hanem sokkal inkább a koronavírus miatti utazási korlátozások hatása miatt. A határon történő átjárást megkönnyítő regisztrációval ugyanis 8 ezer szlovák állampolgár élt – ők feltehetően eddig is Magyarországon élő, zömében szlovákiai magyarok.

Az EU-n kívüli országok közül a legnagyobb számban még mindig Ukrajnából jönnek hozzánk munkát vállalni , de az ő számuk is visszaesést mutat. A jelentős küldő országok közül Szerbia már 2019-ben is visszaesést mutatott, csak Indiából jöttek még idén is többen, mint tavaly.

Tanulni leginkább kínaiak érkeznek, de számuk az elmúlt egy ében közel harmadával csökkent. A török diákok száma is nagy visszaesést mutat, ők kikerültek az öt legnagyobb küldő országból, bekerült viszont az elmúlt években először Jordánia.

Az EU-állampolgárok hazai regisztrációs igazolásainak száma azt mutatja, hogy a jelentős magyar közösséggel rendelkező országokból is egyre kevésbé vonzó célország Magyarország: 3780 román állampolgár regisztráltatta magát Magyarországon. Igaz, a kettős állampolgárság miatt esetükben erre nincs is feltétlenül szükség.

A szlovákiai magyarok esetében azonban nem igazán elérhető és keresett a kettős állampolgárság, és évekig nagyon kevesen regisztráltatták magukat – feltehetően csak a fent említett koronavírus járvány miatti határellenőrzések változtattak ezen a gyakorlaton.

Adat Közélet bevándorlás járvány koronavírus munkavállalás szerb ukrán vendégmunkás Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Debreczeni Anna
2021. február 27. 12:39 Adat, Élet

A magyar női vezetők fele hetente legalább három alkalommal sportol

Többnyire futnak és jógáznak a magyar női menedzserek, és kiderült az is, hogy más előnyöket kaptak a sporttól, mint külföldi társaik.

Hajdu Miklós
2021. február 24. 16:40 Adat, Közélet

Az új vírusváltozatok ellen nem elegendőek az eddigi intézkedések

A visegrádi országok példái jól mutatják, hogy a brit és az egyéb változatok mennyire átírják a forgatókönyveket.

Bucsky Péter
2021. február 24. 06:03 Adat, Vállalat

A multik, és azon belül a németek igen jól jártak a kormány gazdasági akcióprogramjával

A német hátterű vállalkozások a hozzáadott érték 13,5 százalékát adják, de ehhez a támogatások 21,5 százalékát kapták meg.

Fontos

Avatar Avatar
2021. február 28. 12:17 Élet

Érdemes-e pénzt fektetni az ingyenes felsőoktatásba?

A Rajk Szakkollégium videóinterjú-sorozatában Joshua Angrist arra hozott példát, hogy milyen kutatási eredmény lehet érdekes a politikai döntéshozók számára is.

Kasnyik Márton
2021. február 28. 07:00 Pénz

Valamit mondani próbál nekünk a pénzügyi piac a járvány utáni világról

Gond van a világ pénzügyi rendszerének egyik legfontosabb alapkövével. Nem kizárt, hogy búcsút mondhatunk a 2010-es évek világának, és ez sokakat elbizonytalanít.

Stubnya Bence
2021. február 27. 07:03 Podcast

Nem a rendszerváltás, hanem a 19. század óta nem tudunk felzárkózni Nyugat-Európához

G7 Podcast! Nincs kelet-európai ország, amely felzárkózott volna a világgazdaság centrumához. Vonyó Tamás, a Bocconi Egyetem docense szerint viszont siker, hogy vissza sem csúszott a régió.