Órási kirúgási hullámmal járt a koronavírus megjelenése Ausztriában. Egyetlen hónap 170 ezren veszítették el a munkájukat. Ezzel 4,4 százalékról 6,7 százalékra fog növekedni a munkanélküliségi ráta.
A leépítés nem egyformán érintette a helyi és a külföldi munkavállalókat – utóbbiak az ausztriai munkavállalók közel negyedét adják. Ahogy az alábbi ábrán látható, az osztrákok a dolgozók 79 százalékát adják, a most a munkájukat elvesztőknek viszont csak a 61 százalékát, tehát lényegesen kevésbé érintette rosszul őket a fordulat (ennek köze lehet ahhoz is, hogy a külföldiek gyakran a most különösen súlyos helyzetbe került iparágakban dolgoznak, például a turizmusban).
Fontos kiemelni, hogy munkanélküliként csak az Ausztriában lakó munkavállalókat regisztrálják. A 100 ezernyi osztrák munkát vállaló magyar közül viszont 41 ezer ingázó volt, ők csak Magyarországon kaphatnak munkanélküli ellátást, és nem is szerepelnek a kinti statisztikában munkanélküliként.
Az osztrák állandó lakcímmel rendelkező új munkanélkülieket megvizsgáltuk állampolgárság szerint is. A 20 legtöbb munkavállalót adó ország közül
Csak a vendéglátásban közel ötezer kint lakó magyar vesztette el az állását.
Míg az osztrákok közül csak minden 29. veszítette el a munkáját, a magyaroknál ez a szám egészen súlyos, minden 7. Ausztriában élő magyar munkanélküli lett.
A magyarokat azért érintette ennyire durván a koronavírus miatt beütő gazdasági leállás, mert harmaduk a vendéglátásban dolgozik. Mivel a turizmus gyakorlatilag teljesen megállt, nem csoda, hogy itt volt a legtöbb elbocsátás.
Az is látható, hogy más iparágakban jóval kisebb volt a visszaesés. A feldolgozóiparban 4 százalékkal nőtt a munkanélküliség. A magasabban képzettséget igénylő iparágakban, mint a pénzügy és biztosítás, vagy az IT, gyakorlatilag nem is volt hatása a koronavírusban a magyarok munkanélküliségére.
A már Ausztriában állandó lakcímmel rendelkező magyarok többsége nagy valószínűséggel hosszabb távon telepedett le az országban. Mivel ők a magyarnál sokkal bőkezűbb osztrák munkanélküli ellátást kapják, nem valószínű, hogy tömegesen visszatérnének Magyarországra.
Esetükben valamivel alacsonyabb a vendéglátásban dolgozók aránya, februárban 21 százalék volt. Viszont az ingázók feltehetően kevésbé integrálódtak a helyi közösségekbe, így elbocsátásuk is valamivel valószínűbbnek tűnik.
Kiszámoltuk azt is, hogy az ingázók közül mennyien veszthették el állásukat. Ha ugyanolyan aránnyal számolunk iparáganként, mint a már Ausztriában élők esetében megfigyelt arányok, akkor közülük még 4800-an lettek munkanélküliek.
