Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2019. január 14. 06:54 Pénz

Az itthoni átlag közel háromszorosát keresik a németországi magyarok

Az elmúlt évtizedben egyre többen mentek Németországba dolgozni, ma már 200 ezernél is több magyar él az országban. Eddig sosem látott adatokat szereztünk arról, hogy mennyit keresnek a magyarok az országban.

A németországi magyar munkavállalókról a német munkaügyi hivataltól (Bundesagentur für Arbeit) kaptunk adatokat. Ebből az látszik, hogy a bejelentett munkavállalók száma 2011-től évi 10-15 ezer fővel nőtt. 2016-ban azonban már csak 9 ezerrel, 2017-ben 8 ezerrel. A magyar állampolgárok 77 százalékát foglalkoztatták 2017-ben főállásban, míg az összes németországi munkavállalónál 65 százalék volt csak ez az arány.

 

2008-ban a magyar állampolgárságú munkavállalók medián*Az a munkavállaló, akihez képest ugyanannyian keresnek többet és kevesebbet. Ennek értéke általában alacsonyabb, mint az átlagbér, amelyet a kiemelkedően magas fizetések felfelé torzítanak. keresete még 89 százaléka volt az átlagos németországinak. Ez az arány folyamatosan romlott, 2013-2015 között érte el mélypontját 64 százalékkal. 2017-re enyhe javulással 67 százalékra nőtt.

A magyar állampolgárok 2156 eurós havi átlagos bruttó fizetése még így is 667 ezer forintnak felel meg.

Ez több mint duplája a 2017-es 297 ezer forintos magyar bruttó átlagkeresetnek. A nettó keresetekben ennél is nagyobb a különbség, de erről egy kicsit később.

A 2008-ban 2353 eurós bruttó medián fizetés 2017-re 2156 euróra csökkent a németországi magyarok körében, aminek a fő oka az lehetett, hogy kevésbé képzett, rosszabbul fizetett munkavállalók is többen költözhettek Németországba az utóbbi években.

Érdemes azt is megnézni, hogy az árszínvonal hatásait kiszűrve (Németországban drágább az élet) mennyit érnek a németországi fizetések a hazaiakhoz képest. Ehhez az Eurostat vásárlóerő-paritás adatait vettük figyelembe.

 

Hiába csökkent a németországi magyarok medián bére, forintban az mégis egyre többet ér, hiszen a forint folyamatosan vesztett értékéből az euróval szemben.

A magyarországi bruttó bérek pedig hiába emelkedtek, ennek nagy részét elvitte az árfolyam gyengülése, így továbbra is vonzó a külföldi munka.

A bérek csökkenése 2012-ig tartott, pont mikor jelentős mértékű kivándorlás zajlott le. Azóta a németországi magyarok bére vásárlóerő-paritáson számolva 30-70 százalékkal magasabb a hazainál, míg folyó árfolyamon 2,2-2,9-szer többet lehet megkeresni magyarként Németországban, mint Magyarországon.

A bérkülönbségek pedig főként az alacsonyabban képzett munkavállalóknak lehetnek vonzók, hiszen Németországban kisebb az alacsonyabb és magasabb képzettséget igénylő szakmák közötti bérkülönbség, mint Magyarországon.

Azt nem könnyű azonban eldönti, hogy mennyi magyar dolgozik és/vagy él Németországban: egyrészt a munkaügyi hivatal nyilvántartja a bejelentett magyar állampolgárságú munkavállalókat, akiket a német munkaügyi szabályok szerint alkalmaznak. Közülük a főállásúakra vonatkozóan tudtak jövedelmi adatokat adni. A statisztikai hivatal (Desatatis) azonban nyilvántartja a magyar állampolgárokat is, akik németországi lakcímmel rendelkeznek. Az ő számuk jóval magasabb, több mint kétszer annyian vannak. Ennek egyszerű oka van: sokan tanulnak Németországban, a család nem minden tagja dolgozik, és a gyermekek is ide számítanak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNémetországban már minden 51. bevándorló magyar, és Bajorország a kedvencükTíz év alatt több mint háromszorosára nőtt a németországi magyarok száma. A kivándorlási trend a német statisztikák alapján egyáltalán nem állt meg.

Készít a Destatis mikrocenzusos felmérést is, amikor kérdőívekkel keresik meg az embereket, és ez alapján becsülik meg az adatokat. A mikrocenzus során nem az állampolgárságot, hanem a származást kérdezik meg, tehát ebben már azok is szerepelnek, akik felvették a német állampolgárságot – erre alapesetben 8 év után van lehetőség. Nem szerepelnek viszont a magyar származásúak között, akiket – vagy akiknek a felmenőit – a második világháborút követően telepítették ki. Az alábbi ábrán mind a három felmérést feltüntettük:

 

Jól látszik, hogy minden felmérés szerint gyorsan nőtt az elmúlt évtizedben a németországi magyarok száma, és egyre többen dolgoznak is közülük. 2017-ben azonban a mikrocenzus szerint megállni látszik a kivándorlók számának növekedése.

A mikrocenzus adataiból részletesebb nettó jövedelmek is elérhetőek. Ebből az látszik, hogy 2012 után nagyon megugrott egyrészt a mindössze 900-1300 eurót keresők száma, másrészt az 1500-2000 eurót keresőké. 2014 után pedig egyre több kifejezetten jól kereső, tehát jól képzett magyar jelent meg Németországban: 2016-tól már 10 ezer, nettó egymillió forintnál is többet kereső magyar volt, ami új jelenség.

 

E szerint a részletesebb statisztika szerint a nettó fizetések is nőttek az elmúlt években: a 2017-es adatok még nem érhetők el, így azt csak becsülni tudtuk, de a részadatok ismeretében 5 százalékkal kellett nőnie a magyarok nettó fizetésének. Így a németországi átlagmagyar fizetése tartotta a tempót a magyar bérekkel, azaz nem változott érdemben a pozíciója, különösen vásárlóerő-paritáson számolva.

 

Azt is ki lehet olvasni az adatokból, hogy a 240 ezer németországi magyar származású között 79 ezren vannak, akik már a német állampolgárságot is megszerezték – miattuk nőhettek a statisztikai hivatal nettó bérei jobban, mint amit a munkaügyi hivatal adatai tartalmaznak.

Érdemes a magyar fizetéseket más migránscsoportokkal is összevetni. Jól látszik, hogy a kelet-közép-európai országokból érkezők kevesebbet keresnek, mint azok a németek, akiknek nincsen migrációs hátterük. A nyugati országokból érkezők – például svédek és osztrákok – alapvetően magasabb fizetésekért mennek Németországba, mint amit a helyiek megkapnak.

 

Magyarország azonban egyáltalán nem áll rosszul a többi keleti országhoz képest, csak a hazánknál jóval tehetősebb Csehországból és Szlovéniából érkezők keresnek többet a magyaroknál. Ez is alátámaszthatja azt a feltételezést, hogy egyre több magasan képzett magyar dolgozik Németországban.

Ami a foglalkoztatottsági rátát illeti, a németországi magyaroknál magasabb ez az arány, mint a németországi németeknél. Csak a portugálok (59 százalék) és a szlovákok (58 százalék) dolgoznak nagyobb arányban, mint a magyarok (57 százalék).

Pénz bérszínvonal fizetések kivándorlás migráció németország Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Váczi István
2019. június 24. 10:11 Pénz

A bitcoinnak is szárnyakat adott a Facebook-pénz

A félig már elfelejtett bitcoin feltámadt, és a Facebook Librára irányuló érdeklődésnek köszönhetően 11 ezer dollár fölé emelkedett az árfolyama.

Torontáli Zoltán
2019. június 21. 12:36 Adat, Pénz

Az uniós statisztikában kiveri a szemünket Matolcsy György tevékenysége

A magyar államadósságnak már 22 százaléka van a lakosságnál, és ez nagyon magas érték

Avatar
2019. június 18. 10:31 Pénz, Világ

Tengeri olajfúrók papírjait érdemes venni, csak el kell találni, hogy melyik nem megy csődbe

A Brent olaj ára olyan szintre csökkent, hogy lassan érdemes lehet befektetni, most mégis a kivárás mellett érvelünk.

Fontos

Váczi István
2019. június 23. 16:46 Közélet

Egy lesorosozott civilszervezet ellenőrzi Mészáros Lőrinc közpénzes munkáját

Egy uniós program keretében, a kormány áldásával az általa évek óta támadott Transparency International ellenőriz egy projektet, ahol Mészáros egyik cége dolgozik.

Avatar
2019. június 23. 07:48 Közélet, Tech

Zuckerberg király saját dénárt akar verni, és ennek sokan nem örülnek

A pénzügyi adatainkat összefésülik a médiafogyasztási szokásainkkal, az okoseszközök és szenzorok által biztosított adatokkal, és az egészet egybecsomagolva eladhatják bárkinek.

Kasnyik Márton Hajdu Miklós
2019. június 21. 06:43 Adat

Kettészakadt a budapesti panelmezőny, már nem a Pók utca a legdrágább lakótelep

Új adatbázist építettünk, hogy eldöntsük az örök kérdést: melyik a legdrágább és melyik a legolcsóbb panel lakótelep? Az utóbbi évek eszeveszett áremelkedése nem ugyanúgy érintette a paneleket.