Egyre összetettebb problémát jeleznek a magyarországi munkaerőköltség, bér és árfolyam adatok
Románia után Magyarországon nőtt leginkább a munkaerő költsége 2023 utolsó negyedévében az Eurostat friss adatai szerint.
Miért fontos ez? Az elég erősen két részre oszló, duális magyar gazdaságnak a jellemzően külföldi kézben lévő és exportra termelő multik adják az egyik lábát, és náluk (több más mellett) fontos elem a munkaerő költsége a beruházási döntéseknél.
Számokban: 2023 negyedik negyedévében az egy évvel korábbi hasonló időszakhoz képest Romániában 16,9, Magyarországon 16,3, Horvátországban pedig 16 százalékkal nőtt a munkaerő egy órára vetített költsége, ez az uniós rangsor teteje. A lista élén csak kelet-európai országok vannak, az első nyugatinak számító ország a 11-ik helyen álló Ausztria 7,7 százalékkal, a leghátrébb sorolt, kivételnek tekinthető keleti ország pedig Csehország, amely a 17-ik helyen áll 5,2 százalékkal.
- Ezek az adatok csak a növekedés mértékét jelzik, a keleti tagállamokban jóval alacsonyabb szintről mértek nagyobb emelkedést, mint az eleve magas munkaerő költséggel jellemezhető nyugatiakban.
Tágabb kontextus: Amint azt korábban bemutattuk, Magyarországon a bruttó átlagkereset euróban számolva 18 hónap alatt 27,5 százalékkal, a nettó medián bér pedig 34,2 százalékkal emelkedett. Ez jórészt annak a következménye, hogy a magas infláció és az általános munkaerőhiány miatt a béreket emelni kell, a forint árfolyama viszont 2022 vége óta stabilizálódott, vagyis a forintban adott béremelés euróban sem inflálódott el.
- Korábban ez nem így volt, vagyis a külföldön (nem forintért) értékesítő cégeket nem nagyon terhelte meg az emelkedés. A jegybank most kamatcsökkentési ciklusban van, és ez folyamatosan gyengítheti a forintot, ami ismét enyhítheti ezt a feszültséget (de persze más problémákhoz vezethet).
Felülnézet: Mivel a régióban Csehország kivételével mindenhol dinamikus költségemelkedés van, az ország regionális versenyképességét ez a kiugró érték egyelőre nem rontja érdemben.
Alulnézet: a multinacionális vállalatoknál jelenleg is nagy bérfeszültség jelei látszanak. Bár általában véve ma is inkább munkaerőhiány van, az állások iránti aktivitás az utóbbi időben ennek ellenére is megnőtt, mert a dolgozók sokszor úgy próbálnak fizetésemelést elérni, hogy átszerződnének egy másik vállalathoz (jellemzően nem munkanélküliek jelentkeznek az álláshirdetésekre). Emellett az erősebb szakszervezeti beágyazottsággal rendelkező multikál nagy a helyi mozgolódás is, a kecskeméti Mercedes gyárban nemrég tartottak figyelmeztető sztrájkot, de az Audiban is hetek óta tartanak a béremelési egyeztetések.
A béreket stabil forint árfolyam mellett csak akkor lehet érdemben emelni, ha az adott vállalat termelékenysége nő. Egy multinacionális cégnek, amely külföldön értékesít és így a bevétele nem forintban, hanem például euróban vagy dollárban keletkezik, ebben a valutában számolva is nagyobb értéket kell előállítania Magyarországon, hogy azért euróban számolva is nagyobb bért tudjon adni.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
