Több mint ezer intézményben volt legalább egyvalaki, aki nyilvánosan felemelte a hangját a magyar oktatás ügyéért és a tanárok helyzetéért.
Az elbocsátások utáni sztrájknapon többen szüntették be a munkát, mint az előtte lévőn, és a polgári engedetlenséget választók száma is nőtt.
Az egyházi iskolákkal kivételezik a kormány, de ez nem látszik a tanárok bérén
A vasutasokat képviselő szakszervezet szeretné elérni, hogy a rosszabbul keresőknek ne csökkenjen a reálbére, az állami vállalat vezetője szerint viszont más iparágban nem adnak ilyen jó bérajánlatot.
A tervezettnél kevesebben vettek részt a keddi figyelmeztető munkabeszüntetésben, de a jövő évi reálbércsökkenés elkerüléséért harcoló szakszervezet így is sikeresnek látja az akciót.
Bár a tanárbéreket még 2014-ben fagyasztotta be a kormány, évtizedes tendenciák jutottak el nagyjából mostanra arra a pontra, ahonnan már nincs visszaút, ahol már nincs veszítenivaló.
A szakszervezetek szerint ha az egészségügyi dolgozók és a rendőrök bérének emeléséhez megtalálták a forrást, akkor az oktatásban dolgozókét is meg lehetne.
Tanárhiányról, túlterheltségről, méltatlanul alacsony és befagyasztott bérekről, elöregedő tanárkarról is szó volt a Pedagógusok Szakszervezetének kerekasztal-beszélgetésén.
A kormány továbbra sem mutat hajlandóságot a követelések teljesítésére, így a konfliktus egyre élesebb. Az őszi félév akár sztrájkkal is kezdődhet.
A két nagy pedagógus szakszervezet ugyanazokat a követeléseket újra beadja majd a frissen megalakult kormánynak, de jogi értelemben a március 16-án megkezdett sztrájk fog folytatódni, ha nem teljesülnek addig a tanárok követelései