Hírlevél feliratkozás
Pálos Máté
2023. május 10. 04:32 Közélet

Nem érik be a státusztörvény ellen tiltakozók az eddigi engedményekkel

Az elmúlt hetek egyeztetései a státusztörvény-tervezetről a pedagógus szakszervezetek és a kormány között az utóbbi részleges meghátrálását hozták el, de a tervezetet a szakszervezetek továbbra is elfogadhatatlannak tartják.

Mindeközben a sztrájkoló-engedetlenkedő tanárokkal szimpatizáló tüntető csoportok és a rendőrség többször is egymásnak feszült a miniszterelnöki iroda közelében. Egy hete a rendőrök gumibottal, könnygázzal léptek fel a kordont megbontó tüntetőkkel szemben, öt embert elő is állítottak. A tüntetők számát a tudósítások ezer alattinak becsülték.

A rendőrség közleménye szerint a tömeg „betört az építési területre”, „kövekkel dobálták és rugdosták a rendőröket.” A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) információi szerint az előállított személyek közül minimum négyet nem hivatalos személy elleni erőszakkal gyanúsítottak meg, hanem maszkviselési tilalom megszegése miatt.

A TASZ álláspontja szerint a kordonbontás megalapozhatta volna az oszlatást, de mivel nem a rendőrökre támadtak a tüntetők, a reakció aránytalan volt. A Helsinki Bizottság szerint „szigorúan egyéniesített, rendkívül alapos vizsgálatokat kell lefolytatni” az ügyben. Azt is írták, hogy a rendőri intézkedés és az előállítás során fontos lett volna figyelembe vennie a rendőrségnek, hogy a tüntetők főként diákok voltak, többen 18 év alattiak. „A gyermek mindenek felett álló érdeke az egyik legfontosabb, nemzetközi szerződésben is rögzített alapelv, amelynek az eljárás minden mozzanatát át kell hatnia”, áll a szervezet közleményében.

A diákok alapvetően a sztrájkoló tanárok követeléseit vették át a magyar oktatás és a pedagógusok helyzetének javításáról, de benyújtottak egy hétkérdéses népszavazási javaslatot is, szintén az oktatás helyzetével kapcsolatban.

Több front

A státusztörvény-tervezetről egyeztető szakszervezetek a kormány részleges visszakozása mögött az Európai Bizottság nyomásgyakorlását sejtik. Kétségtelen, hogy április végén a nagy európai parlamenti frakciók a státusztörvény-tervezet miatt az Európai Bizottság elnökéhez, Ursula von der Leyenhez fordultak levélben.

A státusztörvény jelenlegi tervezete azért került be a kormány és az EU közötti szembenállás és a visszatartott EU-források körüli vita frontvonalába, mert a megígért pedagógusi bérrendezést a kormány nagyrészt egy EU-s operatív program forrásaiból finanszírozná – addig pedig azt kommunikálhatja, hogy az emelés akadálya az EU. Ugyanakkor a kormány ezzel tulajdonképpen vállalta az EU felé, hogy vonzóbbá teszi a tanári pályát, nem vesz el szerzett jogokat a tanároktól, és nem csökkenti az autonómiát.

A szakszervezetek és civil csoportok szerint a tervezet ezekkel az elvekkel szembemegy – erről beszélt a G7-nek egy egyházi fenntartású és egy alapítványi iskola tanára is.

A kormány szerint viszont a tervezetben foglaltak igenis vonzóbbá teszik a tanári pályát és növelik az oktatás színvonalát, szervezhetőségét: a hosszú felmondási idő a diákok érdeke, a tanárok áthelyezésére pedig eddig is lehetőség volt, csak nem ilyen hosszú időre. Rétvári Bence belügyminisztériumi államtitkár április végén a következőképp indokolta például a tantestületi autonómia csorbítását: a tankerület ezáltal elősegítheti a területi oktatási sokszínűséget, vagyis azt, hogy egy adott térségben ne hasonló profilú iskolák működjenek. A kormány szerint minden „brüsszeli megállapodásnak” megfelel a tervezet, következésképp a támogatások megérkezése az EU-n múlik.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNéhány ábra arról, hogy miért sztrájkolnak a tanárokA tanárhiány más országokban is probléma, de a magyar pedagógusok helyzete kiugróan rossz, mert egyszerre magas a leterheltségük és alacsony a bérük.

Szűkmarkúan mért engedmények

Nézzük, hogy a kormány egyelőre szóban jelzett változtatásai, engedményei változtatnak-e érdemben a tervezeten.

A státusztörvény lényege, hogy az állami oktatási szektorban dolgozóktól elveszi a közalkalmazotti státuszt, az egyházi és magánszektorban dolgozó, eddig a munka törvénykönyve alapján alkalmazott tanárokra pedig kiterjeszti az egységes új jogállást. Ez az új alkalmazási forma mindkét eddiginél szigorúbb feltételeket rögzít a munkavállalók szempontjából, ezért írtuk róla, hogy ha bevezetik, minden tanárnak ront a helyzetén, de nem ugyanannyival.

A szakszervezetek és civil csoportok két legfontosabb problémája a tervezettel, hogy a közalkalmazotti  jogviszony megszüntetése mindenképpen szerzett jogot vesz el, az ezzel járó többlépcsős bérrendezés pedig nem megfelelő mértékű és hosszú távon nem garantált. A szakszervezetek a sztrájk első napjától azonnali 45 százalékos általános béremelést követelnek. 

A kormány a következő részletszabályozásokban engedett, hangsúlyozzuk, hogy a szakszervezetek közlése szerint, és szóban:

  • Szigorított az adatvédelmi előírásokon, aminek következtében a tanárok személyes technikai eszközei kikerültek a munkáltató ellenőrzési köréből.
  • A felmondási idő előírható maximumát hat hónapról levitték három hónapra, és a próbaidő is ugyanígy változott. Ez a három hónap még mindig több, mint a munka törvénykönyvében és a közalkalmazotti törvényben rögzített időkeretek.
  • A felmentési időt két hónapról csökkenti a közalkamazotti felmentési időre. 
  • Enyhítettek valamelyest a most visszahozott fegyelmi eljárás szigorán: továbbra is fel lehet függeszteni az eljárás idejére a tanárokat a munkavégzés alól, ami az illetmény felének visszatartásával is jár, de maga az eljárás maximum 30 nap lehet.
  • Azok, akik nem szeretnének az új jogállásban dolgozni, az eddig tervezettnél jobb körülmények között, a jelenlegi közalkalmazotti törvény szabályai szerint távozhatnak. 

Státusztörvény, cselédtörvény

Szakszervezeti információk szerint a kormány nem engedne abból, hogy az állami szektorban dolgozó tanárokat a munkáltatói jogokat gyakorló fenntartó, vagyis a tankerület áthelyezheti, tehát kijelölhet más munkavégzési helyszínt ugyanannál a tankerületnél. A tárgyalásokon felmerült, hogy ezt az áthelyezhetőséget járási szintre korlátozná a kormány, de a szakszervezeteknek ez is ugyanannyira elfogadhatatlan, ragaszkodnak ahhoz, hogy a munkavégzés helye közös megegyezés alapján módosulhasson csak.

A törvénytervezet a versenyszféráénál jobban korlátozza az oktatási területen működő szakszervezeteket, amelyeknél előírna kötelező reprezentativitást. Állítólag ezzel kapcsolatban már kevésbé magabiztos a kormány, de új javaslat nem fogalmazódott eddig meg.

Továbbra sincs a törvénytervezetben kötelező, teljes körű béremelés, garantált előmeneteli rendszer, miközben a munkaterhelés nő, mert a munkaidő-beosztásban például jogosítványokat kap a munkáltató.

A szakszervezetek így továbbra is indokoltnak tartják a sztrájkot, és kiálltak a diákok által benyújtott népszavazási kezdeményezés mellett is.

Mindeközben a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete közösségi médiás fiókját április végén feltörték, az üzleti fiókon keresztül pénzt is megszereztek, a szervezet valószínűleg feljelentést fog tenni az ügyben.

A következő egyeztetés a szakszervezetek és a kormány között a tervezettek szerint május 16-án lesz.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz elmúlt évek adatsorai egyértelműen a magyar oktatás lassú összeomlását jelzikAz oktatási rendszer komoly problémája a tanárhiány, ráadásul egyre nagyobb a különbség a pályakezdők és nyugdíjba vonulók száma között.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA státusztörvény inkább cselédtörvény, minden tanárnak rosszabb lesz, de nem ugyanannyivalHogyan érinti a státusztörvény a nem állami szférában dolgozó tanárokat? Szakszervezeteket, egyházi és alapítványi iskolákban tanító tanárokat kérdeztünk.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet oktatás szakszervezetek sztrájk tanárhiány Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Hajdu Miklós
2024. május 23. 10:43 Közélet, Vállalat

Sokmilliárdos pénzhegyen ülő állami cég került Lázár János alapítványának tulajdonába

Évről évre több milliárd forintos nyereséget ér el az a vállalat, amit most adott át ingyen az állam a Lázár János által kezelt alapítványnak.

Váczi István
2024. május 22. 17:06 Közélet, Pénz

Jó üzlet Magyarországnak a kínai hitel? Nagyot lódított Lázár János

Lehet, hogy az autópályák szépen termelik a bevételeket, de attól még nem lesz jobb üzlet a vasúti fuvarozás - márpedig kínai kölcsönből idehaza vasút épül.

Torontáli Zoltán
2024. május 21. 13:03 Közélet, Pénz

Megint romolhat az életszínvonal, ha háttérbe szorul az infláció féken tartása

Egy friss elemzés szerint átmeneti javulásban lehetünk, a választások után középtávon könnyen visszatérhet a mostaninál magasabb infláció.

Fontos

Török Zoltán
2024. május 25. 05:07 Adat

Nagyot ugrott a pannon puma, de mire mentünk vele?

A régión belül különösen Magyarország és Szlovákia vált külföldi multik alacsony hozzáadott értékű termelőegységeinek lerakatává az uniós tagság 20 éve alatt.

Hajdu Miklós
2024. május 24. 13:41 Adat, Világ

Kolozsváron metrót építenek annyi pénzből, amennyiért a Déli Körvasutat fejlesztik Budapesten

Sőt, ha figyelembe vesszük, hogy a budapesti vasútfelújítás nem is érinti a vonal teljes hosszát, akkor olcsóbbra jön ki a kolozsvári metróépítés kilométerenkénti költsége.

Stubnya Bence
2024. május 24. 10:23 Adat, Élet

A fiatalok több mint fele legszívesebben elköltözne Magyarországról

Csak a ciprusi fiatalok között vannak vannak többen a magyaroknál a külföldre költözést tervezők az Európai Unió tagországainak mezőnyében.