A pedagógusok mindenféle összehasonlításban alacsony bérei és magas munkaterhei körülbelül egy éve állnak a közbeszéd homlokterében, december 8-án pedig pedagógus szakszervezetek és civilszervezetek szervezésben már az ötödik sztrájknapot hirdették meg, hogy ígéretek helyett mielőbbi intézkedésekre kényszerítsék a kormányt – azok után, hogy az állami iskolákat fenntartó tankerületek már tanárokat bocsátottak el azért, mert polgári engedetlenségben vettek részt.
Honnan tudhatjuk, hányan sztrájkolnak?
Egyrészről országos demonstrációkról és szrájkról szólnak a szakszervezetek és a független média hírei, másrészről a kormányzat kommunikációja úgy tesz, mintha nem történne semmi rendkívüli a magyar oktatásban. Az egyre élesebb szembenállásban és a lassan, de biztosan eszkalálódó konfliktusban egyre nehezebb megítélni, mekkora méreteket öltött a sztrájk. Hány intézményben volt valamiféle tiltakozás? És mihez képest? Egyre többen vagy egyre kevesebben sztrájkolnak?
Mielőtt megpróbálunk a fenti kérdésekre a lehető legpontosabban válaszolni, egyértelművé kell tenni, hogy a hivatalos részletes adatok a sztrájkolók létszámáról – a polgári engedetlenséget választók nélkül – és intézményéről a kormánynál, vagyis az állami iskolákat fenntartó tankerületekben, a Klebelsberg Központban, esetleg a Belügyminisztériumban vannak. És nem közlik. Ugyanakkor az adatokat a kormány előbb-utóbb továbbadja a Központi Statisztikai Hivatalnak, ahol majd valamilyen formában megismerhetővé válnak, de akkor sem túl részletes bontásban. Az is könnyen elképzelhető, hogy csak hónapok múlva, és külön adatkérések után.
A sztrájkokat szervező szakszervezeteknek és civileknek saját kommunikációs csatornái és adatgyűjtési útvonalai vannak, mindegyik szervezetnek külön-külön. Az adataikat nyilvánvalóan megosztják egymással, ezek azonban csak részben kompatibilisek. Arról nem is beszélve, hogy az adott szervezet fenntartja a jogot magának arra, hogy az adatait akkor és olyan formában közölje a nyilvánossággal, ahogy szeretné. Például az egyik tanárszakszervezet közlése szerint december 8-án becslésük szerint tízezer tanár sztrájkolt, de amikor arról érdeklődtem náluk, hogy hogyan jött ki ez a szám és fenntartják-e, nem válaszoltak.
A Civil Közoktatási Platformon (CKP) viszont térképek formájában épül egy nyilvános összesített adatbázis a megmozdulásokról, összesítve és sztrájknapokra bontva is. Ezek nem hivatalos adatok, ugyanúgy a szakszervezetek és civilszervezetek által külön-külön, de közvetlenül a CKP-nek adott jelentésekre épül az adatbázis. A CKP viszont nemcsak összefésüli az információcsomagokat, és például kiegészíti a sajtóból az adathiányokat, hanem hozzáférhetővé is teszi azokat egy interaktív térképen.
Ezeknek a térképeknek az elsődleges célja, hogy első blikkre láthatóak legyenek azok a helyek, ahol valamilyen demonstráció zajlott. De mivel az érintett intézményeket és a demonstrációs események jellegét is gyűjtik, a felsorolásokból visszaszámolható az is, hogy például december 8–án országszerte
- hány intézményben volt legalább egy polgári engedetlen tanár;
- hányan léptek összesen a polgári engedetlenség útjára;
- hány iskolában zajlott sztrájk, és összesen hány iskolai dolgozó sztrájkolt;
- és hány intézményben tartottak ülősztrájkot a diákok szervezésében.
Sok vagy kevés?
Először is alább a térkép, amelyen minden december 8-i demonstrációs esemény látható, polgári engedetlenségtől szolidaritási akcióig. Ilyenből összesen 450 volt. (A térkép ezen a linken interaktív és nagyítható.)
- Összesen 366 köznevelési intézményben történt valamilyen akció, például 96 intézményben zajlott ülősztrájk.
- Összesen 335 intézményben volt sztrájk vagy polgári engedetlenségi akció.
- Legalább 595 dolgozó polgári engedetlenkedett, és 4821 dolgozó lépett sztrájkba.
Magyarországon megközelítőleg mintegy 5800 köznevelési intézmény működik, ha innen nézzük, akkor az összes intézmény közel 6 százalékában zajlott sztrájk vagy engedetlenség. Bonyolítja ezt, hogy ebben az összesítésben benne vannak az egyházi és alapítványi/magánfenntartású intézmények is, és az ott dolgozó pedagógusok státusza, helyzete, esetenként bére és munkaterhe más, mint az állami iskolában közalkalmazotti státuszban dolgozóké. Más kérdés, hogy a közelmúltban egyházi iskolák tanárai is demonstráltak, és december 8-án is 23 egyházi iskolában sztrájkoltak.
Ha csak az állami szektor intézményeit nézzük, akkor is 10 százalék alatti az arány. Ez ez adat azonban csalóka, ugyanis eltünteti az intézmények közötti különbségeket: ha az ország összes gimnáziumában leállna az oktatás, akkor is azt látnánk, hogy csak az összes közoktatási intézmény mintegy 15 százaléka lenne érintett.
Érdemes megnézni ezért az adatokat gimnáziumokra szűkítve is. Mintegy 60 állami gimnáziumban sztrájkoltak vagy engedetlenkedtek dolgozók december 8-án az országban, ami jelentős, ugyanis – 2019-es adatok szerint – 324 állami gimnázium működik az országban. Tehát az ilyen gimnáziumok durván közel egyötödében történt munkabeszüntetés vagy engedetlenségi akció.
Nézzük a dolgozók számát! December 8-án összesen több mint 6400 iskolai dolgozó tiltakozott valamilyen formában, ezek közül 595 polgári engedetlenséget választva – ez több, mint a kirúgások előtti sztrájknapon, november 18-án engedetlenkedő dolgozók 543-as létszáma.
December 8-án 4821 iskolai dolgozó lépett sztrájkba, ami szintén több, mint a november 18-i 4536-os létszám.
Az országban a 2021/22-es tanévben főmunkaviszony keretében összesen 147 814 pedagógus dolgozott, ha ezt nézzük, a sztrájkoló vagy engedetlen pedagógusok aránya nem éri el a négy százalékot. Csakhogy ebben a közel 150 ezres számban ugyanúgy benne vannak a nem állami iskolák, ahogy az önkormányzathoz tartozó óvodák alkalmazottai, vagy éppen a gyesen-gyeden lévő tanárok is.
Továbbá, ahogy a fenti példánál, itt is igaz: ha az összes gimnáziumi tanár sztrájkolna, az is csak az országban dolgozó összes pedagógus 13 százaléka lenne. Ráadásul a sztrájk során az intézménynek a törvény szerint biztosítania kell az elégséges feladatellátást, ezért ha el akarják kerülni a polgári engedetlenséget a dolgozók, akkor a potenciális sztrájkolók száma már csak emiatt is kisebb, mint az összes pedagógusé.
Ezer intézményben mondta legalább egy ember, hogy ne tovább
Ha időben kitágítjuk a fókuszt (ahogy azt ez a térkép is teszi), azt látjuk, hogy a tanévkezdéstől a december 8-i sztrájknapig bezárólag összesen 310 településen és 1050 intézményben – ez tehát az összes intézmény közel egyötöde – zajlott valamilyen akció: vagy sztrájk, vagy polgári engedetlenség, kiállás, szolidaritási akció, vagy ülősztrájk.
1050 intézményben volt legalább egyvalaki, aki nyilvánosan felemelte a hangját a magyar oktatás ügyéért és a tanárok helyzetéért.
Mindezeken alapján kijelenthető, hogy a sztrájkhullám országos – nem korlátozódik a fővárosra, csütörtökön 121 településen zajlott valamilyen akció –, és jelentős, amennyiben például a magyar állami gimnáziumi hálózat közel egyötöde érintett. Ugyanakkor nem állítható, hogy a sztrájk kiterjedt a teljes magyar közoktatási rendszerben. Például az állami általános iskolai szektorban december 8-án mintegy 170 általános iskolában volt sztrájk vagy polgári engedetlenség, ami az ország összes általános iskolájának mintegy 6 százaléka.
Közélet
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Ezentúl csak akkor lesz napelem a magyar háztartásokban, ha a hozzá tartozó akkumulátorra nagy támogatás jár
A jelenleg zajló háztartási napelempályázat egy dolgot már a lezárása előtt bizonyított: akkumulátorok nélkül többé nem kerülnek napelemek a háztetőkre.
Zsákutcába fut az elektromos autózás, ha nem lesznek jóval hatékonyabbak az akkumulátorok
Olyan lett az akkumulátor, mint a napelem, a gyártás mennyiségének növelésével már nem lehet érdemi költségcsökkentést elérni, az alapanyagok ára pedig emelkedni fog.
Fontos
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Idén minden család megkapja a támogatott árú gáz teljes mennyiségét? – észrevételek az MVM tájékoztatásához
Az átalányt fizető gázfogyasztók számlái mostantól nem ugranak meg, de szakértő szerzőnk levezetése szerint ennek eddig sem lett volna szabad megtörténnie.
