Hírlevél feliratkozás
Pálos Máté
2022. október 5. 16:48 Közélet

Egy dolog, hogy elértéktelenedett a bérük, de össze is omlott az oktatás körülöttük

Október 5-én több ezres nagyságrendben tiltakoztak diákok és tanárok a magyar közoktatásban uralkodó állapotok miatt. Volt, aki fekete öltözékével, volt, aki iskolája előtt felsorakozva, volt, aki otthonmaradással, mások utcai élőlánccal, hídfoglalással, tüntetéssel hívták fel a figyelmet a diákok és tanárok helyzetére és az oktatás katasztrofális állapotára, egyúttal a pedagógusok bérének rendezését és munkaterheinek csökkentését követelve. 

A két nagy pedagógus szakszervezet hivatalosan márciusban kezdte meg – majd szüneteltette – a sztrájkot, a sztrájktárgyalások azóta sem vezettek semmiféle eredményre. Ugyanakkor mivel a kormány közben rendeleti úton, a sztrájktörvény módosításával csökkentette a sztrájk nyomásgyakorló erejét az úgynevezett elégséges szolgáltatások bővítésével, egyes pedagósusok a nyomásgyakorlást fenntartandó a polgári engedetlenség eszközéhez fordultak.

Az utóbbi napokban ennek következményeként már tanárokat bocsátottak el állásukból. Így állt elő az a helyzet, hogy egy napfényes őszi szerdán tanítás-tanulás helyett diákok és tanárok együtt szegezték a kérdést a kormányzatnak: 

ki fog holnap tanítani?

A problémák nem idén, nem is tavaly álltak elő. Bár a tanárbéreket még 2014-ben fagyasztotta be a kormány, évtizedes tendenciák jutottak el nagyjából mostanra arra a pontra, ahonnan már nincs visszaút, ahol már nincs veszítenivaló. 

Mostantól 25 év

Az elmúlt 20 évben a magyar oktatást leíró különböző mutatókból egyértelműen az rajzolódik ki, hogy a rendszert a 2010-ben indított reformcsomag úgy forgatta fel, hogy a negatív spirált egyáltalán nem törte meg, sőt minden jel szerint jelentősen erősített rajta. A diákok eredményeinek látványos romlása mellett az utóbbi pár évben a szakértők már a rendszer összeomlásáról beszélnek. A rendszer középpontjában pedig a tanár, ezen keresztül a pedagógus szakma helyzete áll.

Ahogy azt Horn Dániel, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézetének igazgatója a G7-nek mondta korábban: “Rövidtávon biztosan nem képzelhető el a magyar oktatás problémáinak megoldása, és a rövid táv a társadalmi ellátórendszerekben 10-20 év. Ha megújítjuk a tanárképzést és javítjuk a munkakörülményeket, akkor 25 év múlva elkezd változni a rendszer. Ennél rövidebb távon nincs megoldás. Hiába veszünk át elemeket más országokból, mikro szinten akár működhetnek is, de a rendszeren nem változtatnak. Maga a humán tőke hiányzik a rendszerből, és ennek pótlásával lehet csak kezdeni a reformálását.”

Az alábbi grafikonokon azt mutatjuk be, hogy 2020-ra hova jutott el a magyar pedagógusok fizetésének értéke.

Különböző mutatók érzékeltetik, hogy mindeközben a rendszerben egyre kevesebb a tanár. Egyre több a betöltetlen álláshely, de egyre több a nem szaktágyát tanító tanár is.

Közelebb a Balkánhoz

Mindebből következik az is, hogy a tanári kar öregszik. A pályakezdők száma nem tudja pótolni a nyugdíjba vonulókkal megüresedő helyeket. 2003 és 2019 között évről évre egyre nagyobb arányt képviseltek az 50 évnél idősebb tanárok, miközben a 40 évesnél fiatalabbak aránya folyamatosan csökkent.

 

Az elmúlt években a magyar diákok teljesítménye is romlott. Ahogy Radó Péter mondta korábbi interjújában a G7-nek: “Az ország a rendszerváltás óta stabilan a közép-európai mezőnyben szerepelt, és volt, amikor a legmagasabb teljesítményeket produkálta a régión belül. Mostanra viszont Szlovákiával együtt teljesen leszakadt a mezőnytől. Ez az utóbbi bő tíz év a fejleménye, a megelőző két évtizedben sem fölfelé, sem lefelé nem tértünk el ettől az átlagos közép-európai színvonaltól. A csehek, osztrákok pozíciója érdemben nem változott, viszont a lengyelek felzárkóztak egy skandináv teljesítményszintre. A magyar oktatás még ebben a mezőnyben van, de már kicsit közelebb a Balkánhoz. Egy idő után utolérhetjük gyenge teljesítményben Montenegró, Szerbia, Macedónia szintjét. Ezt látjuk a tanulók rendszerben való előrehaladására vonatkozó részvételi adatok, másrészt tanulói teljesítménymérések együttes vizsgálata alapján.”

 

További probléma a csökkenő diplomás arány és az iskolaelhagyás. Egyre több fiatalból lesz diplomás a régióban, de Magyarországon fordított a helyzet, még csökkent is az arányuk. Emellett nőtt az iskolai lemorzsolódás is.

Leépítés

A jól működő, eredményes oktatás hosszú távon biztosítja egy ország versenyképességét: a fiatal diplomások magas arányszáma korrelál a korrupció csökkenésével, a szabadalmak számának és a születéskor várható élettartam növekedésével, nem beszélve az egy főre jutó GDP és az iskolázottság erős összefüggéséről.

Ehhez képest az elmúlt 20 évben a magyar kormányok fokozatosan leépítették az oktatás finanszírozását.

 

Ugyanakkor Radó szerint a fő gond a források elköltésének alacsony hatásfoka: “a magyar közoktatás egy nagyon alacsony hatékonysággal működő rendszerből egy évtized alatt egy katasztrofálisan alacsony hatékonysággal működő rendszerré alakult át az elmúlt 12 évben.” 

A pedagógus-szakszervezetek számításai szerint a követelt tanárbérrendezés durván 300 milliárd forintba kerülne a kormánynak. A kabinet eddig minden közlése alapján kitart amellett, hogy a kérdés jelenleg nem időszerű.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA balkáni szint felé csúszik a magyar iskolák teljesítményeEgy közoktatási kasztrendszer alakult ki Magyarországon, ami hosszú távon bebetonozza a társadalmi egyenlőtlenségeket, mert nincs felfelé irányuló társadalmi mobilitás, csak lefelé tartó.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMintha lassított felvételben néznénk húsz éve, ahogy a magyar oktatás minősége romlikEgyre olcsóbban érünk el egyre középszerűbb eredményeket, ez egy olyan pálya, ami nem lehetett volna egyetlen kormány célja sem.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet oktatás sztrájk tanár Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Holtzer Péter
2024. február 24. 04:34 Közélet

Más szakmából átképzett tanárok – megoldás vagy álmegoldás a tanárhiányra?

Sokéves vegyipari múlttal vált kezdő tanárrá Fridez Dóra, aki most két határmenti kistelepülés iskolájában tanít.

Hajdu Miklós
2024. február 23. 15:42 Közélet

Az akkugyárak után erőmű is érkezik a Távol-Keletről

Kínai befektetők által telepített naperőművekkel oldódna meg az akkumulátorgyárak energiaellátása.

Torontáli Zoltán
2024. február 22. 16:37 Közélet, Vállalat

A magyar agrárium és élelmiszeripar gyengén teljesít, és a politika is dróton rángathatja

Siralmas gazdasági képet mutat a jegybank friss élelmiszeripari mélyelemzése, ha tudunk olvasni a számsorok között.

Fontos

Debreczeni Anna
2024. február 25. 04:34 Vállalat

Hogyan lehet egy ruhamárkának 8000 új terméke naponta?

A kínai Shein a világ egyik legnagyobb fast fashion ruhamárkája, amit annak köszönhet, hogy olcsó és nem akar kreatív lenni.

Nagy Zsolt
2024. február 24. 16:19 Világ

Erősíteni kellene Európát katonailag, de ez nem olyan egyszerű

Európának szembe kell néznie azzal a lehetőséggel, hogy legnagyobb katonai szövetségese, az Egyesült Államok nem lesz mindig a segítségére.

Debreczeni Anna
2024. február 24. 15:09 Világ

Csak tíz évvel később tudjuk meg, ha átléptük a 1,5 fokos küszöböt

Tavaly volt a legforróbb év a Földön a mérések kezdete óta.