Sztrájkkal, polgári engedetlenséggel készülnek tanárok és a szakszervezetek a tanévkezdésre

A két legnagyobb tanárszakszervezet korábbi ígéretéhez híven megkezdte a szeptemberi munkabeszüntetések megszervezését, a diákok tüntetést szerveznek a második tanítási napra, egyes iskolákban a tanárok polgári engedetlenségi akciókkal szakíthatják meg a tanévet már a második héten.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) az előző tanév vége felé, áprilisban az országgyűlési választások, majd a kormány megalakulása idején kezdte meg a januárban indított sztrájkjuk szüneteltetését. A sztrájkot a két szervezet a tanév elején folytatja, mivel a tanévkezdés előtti utolsó kötelező sztrájktárgyaláson sem történt előlepés. A szakszervezetek szerint szándék sincs a kormányban a béremelésre.

Az, hogy kormány részben vagy egészben teljesíti a lassan egy éve megfogalmazott követeléseket az augusztus 30-i sztrájktárgyaláson, kisebb fajta csodával ért volna fel, hiszen erre az ajánlatok és a kommunikáció szintjén sem mutatott eddig hajlandóságot.

A legutóbbi tárgyaláson, augusztus 10-én, csak tovább távolodtak az álláspontok, a kormány még korábban belengetett kisebb engedményeket is visszavont. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár azt kommunikálta, hogy az Európai Bizottságtól függ a tanárok jövőbeli béremelése, vagyis lényegében a magyar kormány és az EU közötti vita kimenetelétől tette függővé a béremelést.

Ezt már csak azért sem fogadják el a szakszervezetek, mert úgy látják: ha az egészségügyi dolgozók és a rendőrök bérének emeléséhez megtalálták a forrást a központi költségvetésben, akkor az oktatásban dolgozókét is meg lehetne.

Figyelemre méltó, hogy az Európai Unióhoz benyújtott dokumentumban a magyar kormány lényegében megismételte a tanárok érvelését, amikor a forrásigényét a magyar pedagógusok túlterheltségével és alulfizetettségével indokolta.

45 százalék helyett 14 százalék

A miniszterelnökséget vezető miniszter a tanévkezdés előtt pár nappal egy rendezvényen ugyanezt az ígéretet ismételte meg: a kormány 2027-re feltornássza a pedagógus átlagbért a diplomás átlagbér 80 százalékáig. Ez a következő 5 évben évi mintegy 14 százalékos béremelést jelentene – és még ez is az EU válaszától függ a kormányzati közlés szerint, igaz, legalább már nem csak az alapilletményből, hanem a pótlékokkal számolt fizetésből számítanák az emelés százalékát.

Ezzel szemben a szakszervezetek követelése:

45 százalékos azonnali béremelés a tanároknak és az oktatási ágazatban dolgozóknak.
A pedagógusok neveléssel lekötött munkaidejének heti 22 órára csökkentését a 22-26-ról.
A pedagógiai és gyógypedagógia asszisztensek heti maximum gyermekfelügyelői munkájának 35 órában maximalizálása.

A szakszervezetek álláspontja szerint a hosszú távú ígéretek nem oldják meg a jelenlegi krízishelyzetet, és a kormány előfinanszírozhatná az idei emeléshez szükséges durván 300-400 milliárdos összeget, “hogy elejét vegye a még súlyosabb tragédiának.” Mindeközben a nyáron felgyorsult a pályaelhagyás is, ami tovább mélyíti a krízist: számos tantestületből érkeztek hírek a szakszervezetekhez nagyobb számban felmondó tanárokról.

A szakszervezetek akár már a tanév első heteiben folytathatják sztrájkjukat, ehhez új sztrájkbizottságokat sem kell alakítani az intézményekben, a szakszervezeteknél pedig hónapok óta működik az adományokból összegyűjtött sztrájkalap, amiből kompenzálják a sztrájkoló tanárok anyagi hátrányait. Ugyanis a sztrájkolónak a sztrájk alatt nem jár fizetés.

Mindeközben a tankerületek igyekeznek megfélemlíteni a polgári engedetlenségre készülő tanárokat.

Letétbe helyezett felmondó levelek

A szakszervezetek adatai szerint tavasszal, március 16-án, 17-én, és 18-án mintegy 40 ezren vettek részt a sztrájkban, a legalább egy napig tiltakozó kollégák száma pedig meghaladta a 29 ezret. Ezzel szemben a kormány azt közölte, hogy a tanárok 87 százaléka nem sztrájkolt.

A sztrájk nyomásgyakorló erejét gyengíti az a kormányrendelet, ami bővíti a kötelezően biztosítandó elégséges szolgáltatások körét. Ugyanakkor a sztrájktörvény módosítása radikalizálta is a tanárokat, és utat nyitott a polgári engedetlenségi akciók előtt.

Nyár eleje óta gyűlnek a szakszervezeteknél jegyző jelenlétében letétbe helyezett felmondólevelek, amelyeket akkor hoznak nyilvánosságra, ha elég összegyűlt a nyomásgyakorláshoz. Júniusban 100 ilyen felmondó levélről érkeztek hírek.

Nyáron egy fővárosi pedagógus a közösségi médiában kérte a hozzá hasonlóan a tanári pálya elhagyását fontolgató kollégáit, hogy egy időben tegyék meg a kilépést, hátha ezzel változást tudnak kényszeríteni. Emellett elhagyta a pályát az a tanár is, akinek kiállása lökést adott a polgári engedetlenségi mozgalomnak a pedagógusok között.

Mindeközben az egyházi iskolák pedagógusai körében tartott nem reprezentatív, körülbelül 100 főt elérő körkérdés alapján szerintük is drámai a helyzet a magyar oktatásban. Túlnyomó többségük szerint a kormányzat részéről legfeljebb csak igen csekély megbecsültség érezhető a pedagógusok felé, írta meg a Szemlélek.

Engedetlenségi hullámra készülnek

A szakszervezetek nem biztatnak polgári engedetlenségre, de szolidárisak az engedetlenkedőkkel.

A Tanítanék Mozgalom viszont igen. A szervezet augusztusban követelte a sztrájktörvény-módosítás visszavonását és a fizetések emelését, majd a belügyminisztérium “semmitmondó és sértő” válasza után a tanév második hetétől polgári engedetlenségi hullámot helyezett kilátásba.

Persze azt jelenleg nehéz megmondani, hogy mennyire lesznek ezek és a munkabeszüntetések országos és tömeges akciók. A szándék mindenesetre az, hogy a tavaszinál erőteljesebb, látványosabb legyen a nyomásgyakorlás.

A PDSZ-nél levélben érdeklődtünk a sztrájkhajlandóságot felmérő online kérdőíveik eredményeiről, de nem kaptunk választ.

Viszont a Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium közel 60, és a budapesti VI. Kerületi Kölcsey Ferenc Gimnázium 24 tanára még június közepén közölte, hogy ha nem történik érdemi változás, szeptemberben polgári engedetlenséggel állnak ki szakmájukért.

Az Illyés tanárai a következő lehetőségeket említették felhívásukban:

a tanórák megtartásának megtagadása,
minden iskolán kívüli, eddig tanárok vezette programoktól való távolmaradás,
az érettségiztetés megtagadása,
minden adminisztratív teendőn (naplóvezetés, bizonyítvány hitelesítés) felfüggesztése.

Mindezzel párhuzamos tüntetést szerveznek a tanulók. A Diákok a Tanárokért csoport szeptember 2-ára hirdetett meg egy belvárosi vonulást, hogy ezzel vállaljanak szolidaritást a tanárokkal és így álljanak ki követeléseik mellett. Ugyanez a csoport a pedagógussztrájk első napján több ezres diáktüntetést szervezett meg a Kossuth téren.

Hogyan lett ilyen alacsony a tanárok bére?

A pedagógusbéreket a kormány 2014-ben fagyasztotta be. A 2013-ban bevezetett pedagógus-előmeneteli rendszerben a béreket a minimálbérhez viszonyítva határozták meg: alapfokú végzettségű pályakezdő pedagógusoknál 120, főiskolainál 180, egyetemi végzettséggel pedig 200 százalékot tűztek ki, bár még ezt sem kapták meg azonnal, a béreket csak évek alatt fejlesztették fel ezekre a százalékokra, miközben adminisztratív pluszfeladatokkal és pluszórákkal is nőtt a pedagógusok leterheltsége. Aztán 2015-ben átírták a bérszámítási rendszert, és bevezették a vetítési alapot: a mindenkori minimálbér helyett a számítást innentől a 2014-es, 101 500 forintos minimálbér alapján végezték el. Ezzel rögzítették a pedagógusbéreket, és lemetszették azokat az általános bérfejlődésről, vagyis a tanárokat egyszerűen kivonták a gazdasági fejlődés haszonélvezői közül.

Ma is a 101 500 forintos vetítési alapból számolják a béreket, a szakszervezetek követelése évek óta ennek a „kiolvasztása”, vagyis az, hogy a rendszer automatikusan a mindenkori minimálbérből számolja a bértábla különböző összegeit. Így állt elő az a helyzet, hogy egy főiskolai végzettségű kezdő tanár alapbére jóformán megegyezik a garantált bérminimummal, vagyis a szakmunkásoknak adható legalacsonyabb fizetéssel.

Ezekhez az alapbérekhez a 2020-ban történt bevezetésétől kezdve hozzáadódott az alapjuttatás 10 százalakában meghatározott ágazati szakmai pótlék – ezt emelték meg idén januártól 20 százalékra. Ebből következik az is, hogy a fizetés valójában nem 10 százalékkal, hanem kevesebbel emelkedett. Noha egy adott pótlék emelése nem azonos a béremeléssel – a pótlék nem számít bele a közalkalmazottak jubileumi jutalmába –, a pedagógusok február elején valóban valamivel több pénzt kaptak kézhez.

Bruttó 292 ezerben reménykedni

Egy korábbi cikkünkben bemutatott pályakezdő tanító eddigi mintegy 241 ezer forintos bruttó fizetése nagyjából 263 ezer forintosra nőtt, bére így körülbelül ezer forinttal lett több, mint az idén 261 700 forintra emelt garantált bérminimum.

A gyerekkori álmát megvalósító, szüleivel élő, egy ösztöndíj miatt még évekig az állami oktatási szférához kötött ifjú pedagógus három-négy év múlva, minősítő vizsga után léphet szintet és válhat „igazi“ pedagógussá a bértábla szerint: akkor az ágazati pótlékkal együtt az eddigi 258 ezer forint helyett 292 ezer forintot fog keresni bruttóban. A fizetése ekkor lesz először több, mint a 2022-es garantált bérminimum, bő 30 ezer forinttal.

A tavaly év végi 320 ezer forintos átlagos magyar bruttó diplomás kezdőfizetéstől azonban még mindig elég messze jár majd, azt még a következő kategóriában, hat-nyolc pályán töltött év után sem éri el, akkor ugyanis 317 ezer forintot fog keresni bruttóban.

A két lépcsőben megemelt ágazati pótlékkal együtt számolva.

Emellett azt is érdemes figyelembe venni, hogy a magas infláció és inflációs várakozások miatt ez a pótlékemelés nem sokkal több, mint a pedagógusjövedelmek reálértékének megőrzése, ugyanis más béremelést tavaly nem kaptak a tanárok.

A tanári pályán eltöltött első 6-7 évéről korábban így beszélt egy fővárosi pedagógus a G7-nek:

Néha tudtam a munka mellett magántanítványt vállalni, de alapvetően ebből éltem évekig. Fél évig a szüleimnél laktam, aztán kedvezményesen egy ismerőstől béreltem egy 26 négyzetméteres albérletet. Végül szülői támogatással és lakáshitellel jutottam lakáshoz, amit még 17 évig fogok törleszteni. Nyaralás és megtakarítás nem jön szóba, régebben a rezsi kifizetése sem volt mindig zökkenőmentes, egyszer kikapcsolták az áramot is, életem egyik legmegalázóbb élménye volt.

A fogsoromat majd kifizetik a gyerekeim

Nyáron a PSZ által szervezett kerekasztal-beszélgetésen több pedagógus beszélt szabadon a közoktatásban uralkodó állapotokról. Az eseményre a meghívott miniszterek nem mentek el.

„Most minősültem gyakornokból pedagógus 1-es kategóriájú tanárrá, de így is 16 ezerrel forinttal egészíti ki az állam a fizetésemet azért, hogy a bérem diplomásként elérje legalább a garantált bérminimumot. Nem tudom, hogy ez melyik fiatal számára teszi vonzóvá a pályát, de én egyre kevesebb ilyenről hallok”, mondta Tóth Tünde, a Kőbányai Harmat Általános Iskola pályakezdő pedagógusa.

„Én lebeszélem a tanítványaimat arról, hogy ezt a pályát válasszák. Tizennégy éve pályán lévő kolléganő mondott fel, mert nem tudja törleszteni a lakáshitelt. Másik kolléga azért, mert három gyereket nem tud eltartani. Énektanárnőnk azért, mert a torka nem bírja a terhelést. De nemcsak a bérek miatt beszélem le őket, hanem a pedagógusképzés legutóbbi átszervezése miatt is”, mondta Baranyai Klára, a Berzsenyi Dániel Gimnázium tanára. „Mindent meg fogok tenni azért, hogy ilyen körülmények között a diákjaim ne menjenek erre a képzésre. (…) Mi már nem fogunk elmenni a pályáról, mi már felneveltük a gyerekeinket, lakáshitelünk lejárt, a fogsorunkat a nyugdíjas éveinkben a gyerekeink valahogy kifizetik. De a gyereknevelés előtt állók nem engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy ennyit keressenek” – tette hozzá.

„Egy főiskolai végzettségű tanár Ped. I-es kategóriában 14 évig ugyanazon a bérszinten marad a tábla szerint. Április 1-én állt fel egy kolléganőnk, mert nem bírják tovább a férjével. Ő hat órában egy multihoz ment, kétszer annyi fizetésért”, mondta Braxátor Marianna a Kőrösi Csoma Általános Iskola és Gimnáziumból.

Sereghajtó az EU-ban

A szakszervezetek szerint a fokozódó tanárhiány nem fenyeget egy jövőbeni válsággal – az oktatási rendszer már most mély válságban van, amin a nyugdíjas tanárok visszafoglalkoztatása sem segít érdemben.

A szakma elöregedését szemléltetendő, nyáron sorban közölte különböző tantestületek korösszetételét, alább például a Pomázi Mátyás Király Általános Iskola tanárainak korösszetétele.

Forrás: PDSZ Facebook-oldala

Tény, hogy a rendszerből nagyjából 15 000 pedagógus hiányzik, a betöltetlen álláshelyek aránya mintegy 11 százalék. 12 év múlva a pedagóguskorfa miatt a tanárok majdnem fele nyugdíjba megy, és messze nem elég az utánpótlás a létszám fenntartásához.

A Közgazdaság-tudományi Intézet Közgazdaság- és Regionális Kutatóközpontja a magyar közoktatásra vonatkozó adatokat feldolgozó, A közoktatás indikátorrendszere 2021 című kiadványa mindezt az adatok szintjén is összefoglalta:

2015 óta megduplázódtak az óvodai betöltetlen pedagógus-álláshelyek, 2 százalék körüli arányról 4,3 százalékra emelkedtek.
Jelentősen nőttek az általános iskolákban, a szakképzést nyújtó középfokú intézményekben, vagyis a szakiskolákban is, 4 százalékról 6 százalékra.
Ott a legnagyobb a tanárhiány, ahol a legnagyobb a halmozottan hátrányos helyzetűek aránya.
Minden képzési típusban megnőtt a munkaerő-forgalom, az óvodákban több mint háromszorosára, általános iskolákban négyszeresére.
Mindenhol emelkedik a tárgyakat megfelelő képesítés nélkül tanítók aránya. Nem megfelelő képesítésnek számít az is, ha az adott tanárnak pedagógus képesítése van, de más szaktárgyból. Az ilyen tanárok aránya minden képzéstípusban két-háromszorosára nőtt az elmúlt években.
A tanári kar öregszik, a pályakezdők messze nem pótolják a nyugdíjba vonulókat: 2003 és 2019 között évről évre egyre nagyobb arányt képviseltek az 50 évnél idősebb tanárok, miközben a 40 évesnél fiatalabbak aránya folyamatosan csökkent.
Az európai országok közül a magyar pályakezdő pedagógusok fizetése a legalacsonyabb.