Az idei tanévben eddig – a december 8-i sztrájknappal együtt – 312 településen mintegy ezer oktatási intézményben jelent meg a tiltakozás hangja. Pénteken iskolaigazgatókkal egyeztet a kormány, de a szakszervezetek nem kaptak meghívót.
Előzmények: Nem fulladt ki az ellenállás, december 8-án, a tanár-szakszervezetek és civil csoportok által szervezett sztrájknapon az elérhető legteljesebb, nem hivatalos adatok szerint több iskolai dolgozó lépett sztrájkba és döntött a polgári elégedetlenség mellett, mint a tanárkirúgások előtti sztrájknapon.
Egy fontos részlet: Miután az egyházi fenntartású iskolák korábban külön demonstrációt szerveztek, a budapesti Piarista Gimnázium 18 tanára a katekizmusra hivatkozva buzdított polgári engedetlenségre. (Arról, hogy az egyházi iskolák kiállása miért különösen fontos, és hogy a magyar oktatási rendszerben miért van kitüntetett pozíciója az egyházi szektornak, itt írtunk részletesen.)
Következmények: A szombati kormányülésen jelen volt a köznevelési államtitkár mellett a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke is, aki később a Népszavának megerősítette, hogy pénteken szakmai egyeztetés lesz a kormány képviselő szereplők és iskolaigazgatók között. Az egyeztetésről többet nem tudni, de sajtóértesülések szerint tankerületenként tíz pedagógust várnak az igazgatók mellett – viszont a két nagy pedagógus szakszervezetet nem hívták meg.
December 12-én hétfőn megszületett az elvi megállapodás az EU és a magyar kormány között, ez pedig, a kormány korábbi közlései alapján, megnyitja a lehetőséget egy 21 százalékos tanári béremelésre. A miniszterelnökséget vezető miniszter erről azt mondta: ha január 1-étől hozzáfér Magyarország a kohéziós pénzekhez, akkor január 1-től megvalósul ez a béremelés.
Konfliktus: A szakszervezetek eddig legalább 45 százalékos béremelést követeltek. A 21 százalékos béremelést pedig nevetséges ajánlatnak nevezte a PDSZ korábban.
Összesítés: hol tart most a tanárok tiltakozási hulláma? December 8-án 366 köznevelési intézményben volt valamilyen akció – az országban összesen mintegy 5800 oktatási intézmény van –, és legalább
- 595 dolgozó polgári elégedetlenségi akcióba, és
- 4821 dolgozó sztrájkba lépett.
- Az állami oktatási szektor intézményeit nézve is 10 százalék alatti az érintett intézmények száma.
Ez ez adat azonban csalóka, ugyanis eltünteti az intézmények közötti különbségeket: ha az ország összes gimnáziumában leállna az oktatás, akkor is azt látnánk, hogy csak az összes közoktatási intézmény mintegy 15 százaléka lenne érintett.
Érdemes megnézni ezért az adatokat gimnáziumokra szűkítve is: mintegy 60 állami gimnáziumban sztrájkoltak vagy engedetlenkedtek dolgozók december 8-án az országban, tehát az ilyen gimnáziumok durván közel egyötödében történt munkabeszüntetés vagy engedetlenségi akció. (Részletesebben elemeztük az adatokat itt.)
Térképen minden egyes intézmény, ahol megjelent az ellenállás hangja: a tanévkezdéstől a december 8-i sztrájknapig bezárólag összesen 310 településen és több mint 1080 intézményben – az összes intézmény közel egyötöde – zajlott valamilyen akció: vagy sztrájk, vagy polgári engedetlenség, kiállás, szolidaritási akció, vagy ülősztrájk.
Több mint ezer intézményben volt legalább egyvalaki, aki nyilvánosan felemelte a hangját a magyar oktatás ügyéért és a tanárok helyzetéért.
A Civil Közoktatási Platform adatösszesítő térképén látható az összes magyar oktatási intézmény, ahol történt valamilyen tiltakozás a magyar oktatás ügyéért a tanévkezdés óta. Az adatok nem hivatalosak, a CKP viszont közvetlenül a szakszervezetektől és civil csoportoktól kapja az információt, és összesítve teszi közzé azokat: a térkép kapcsolódó adatai egyenként felsorolják az összes magyar oktatási intézményt, ahol sztrájkoltak vagy engedetlenkedtek a dolgozók. (A térképen a szám azt jelzi, hogy hány akcióval van fent a rendszerben az adott intézmény. Ezen a linken a térkép alatt is felsorolják magukat az intézményeket.)
