Hírlevél feliratkozás
Pálos Máté
2023. április 25. 14:04 Közélet

Orbán egykori gimnáziumából is üzentek a tanárok újabb sztrájknapján, amelyen könnygázt is bevetettek

A méltányos béreket követelő pedagógusok és a kormány elhúzódó konfliktusának újabb fejezetét hozta el a szektor tervezett átalakítása.

Mi történt tegnap? Április 24-én, a szakszerveztek által szervezett sztrájk – sokadik – napján országszerte álltak ki tanárok, diákok és szimpatizánsok a státusztörvény tervezete ellen, megerősítve korábbi követeléseiket. A budapesti szimpátiatüntetés után a tüntetők, főként diákok egy csoportja és a helyszínen lévő ellenzéki képviselők a miniszterelnök hivatala előtt feszültek egymásnak a rendőrökkel. A rendőrség könnygázt vetett be.

Miért történt ez, és miért most? A sztrájkoló és polgári engedetlenkedő pedagógusok mellett kiálló tüntetések és megmozdulások már többször zajlottak az ország különböző közterein, de azok nem vezettek kordonbontáshoz, dulakodáshoz, könnygázhasználathoz.

Az okokat két tényezőre bonthatjuk, lényegében két szál futott össze tegnap:

  1. A pedagógus szakszervezetek által vezetett sztrájk követeléseit a kormány nem teljesítette, a sztrájktárgyalásokon semmiféle eredmény nem született, a polgári engedetlenséget választó pedagógusok ellen viszont perek folynak. A kormány ebben a helyzetben hozta nyilvánosságra terveit a tanárok közalkalmazotti státusza megszüntetésének menetéről. Ez a tervezet kiszélesíti a fenntartók és munkáltatók jogköreit, hátrányosan érinti a munkavállalókat, viszont a tervekben szereplő több lépcsős béremelés csak feltételes, ugyanis az EU-s források jövőbeni beérkezésének függvénye. A tervezet kemény hangú reakciókat váltott ki a szakszervezetektől és civilektől, ezek a tervezetre bosszútörvényként vagy jobbágytörvényként hivatkoznak. Mostanra közel ötezren nyilatkoztak úgy, hogy elhagyják a tanári pályát, ha bevezetik a státusztörvényben foglaltakat.
  2. A fővárosi bejelentett tüntetés után a résztvevők egy csoportja csatlakozott a miniszterelnök hivatala előtti kordont nem először elbontó ellenzéki képviselőkhöz. A képviselők – köztük Hadházy Ákos független parlamenti képviselő – a kordon rendszeres elbontásával tiltakoznak a jogállami értékeket sértő kormányzás ellen. A tüntetőkkel kiegészült kordonbontó képviselőkkel szemben a rendőrök a korábbinál keményebben léptek fel.

Mit követelnek a sztrájkolók, tüntetők és polgári engedetlenkedők? A tanárbérek azonnali rendezését, vagyis 45 százalékos béremelést, a munkaterhek mérséklését, az iskolák és tantestületeik autonómiájának helyreállítását, a státusztörvény-tervezet egy az egyben történő elvetését. Mindezen keresztül jobb minőségű közoktatást. Álláspontjuk szerint sem a közalkalmazotti státusz elvétele, sem az EU-val folytatott tárgyalások nyugvópontra jutása nem feltétele a tanárbérek megemelésének.

Mit mond a kormány? Azt, hogy a bérrendezés követelése jogos és érthető, de csak akkor valósulhat meg – akkor is több lépcsőben, évek alatt -, ha az EU-s forrásokhoz hozzáférhet Magyarország. A státusztörvény tervezetének bevezetője szerint az intézkedések a tanárok érdekeit szolgálják, növelik a tanári pálya megbecsültségét és vonzerejét. 

Tágabb fókusz: A magyar pedagógusbérek elértéktelenedése mintegy tíz éve tart, az utóbbi években a fizetések értéke rendkívül alacsony lett, mind magyar, mind nemzetközi viszonylatban.

 

A magyar tanárkar elöregedése és a pedagógushiány egyre komolyabb kihívások elé állítja a rendszert, ami egyes szakértők szerint az összeomlás jeleit mutatja. Mindez pedig látszik a magyar iskolák és diákok oktatási teljesítményén is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkPedagógus-krízis: harmadannyi pályakezdő, nagy lemorzsolódás, idősödő tanárkarAkárhogy nézzük a nyilvánosan elérhető számokat, nem áll meg a minisztérium érvelése, amely szerint nincs baj.

Érdekes részlet: Nem biztos, hogy a meghátrálás jele, de a magabiztos nyilatkozatokhoz képest egyes kormányzati szereplők a státusztörvény várható bevezetésének elhalasztására utaltak korábban. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig azzal kommentálta a témát múlt héten a kormányinfón, hogy egyelőre csak egy tervezetről van szó, amit még be sem nyújtottak az Országgyűlésnek.

Mennyien sztrájkoltak tegnap? Ezt jelenleg nehéz megmondani, az biztos, hogy országszerte álltak ki tanárok és diákok a sztrájkolók követelései mellett – lentebb mutatunk néhány fényképet róluk. A kiállók között vannak a miniszterelnök egykori iskolája, a székesfehérvári Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskola tanárai is. 

A sztrájkoló, engedetlen és egyetértésüket nyilvánosan deklaráló tanárokról és iskolákról a Civil Közoktatási Platform (CKP) vezet térképes adatbázist (a tegnapi események egyelőre nincsenek rajta). Arról, hogy a sztrájkolók száma sok vagy kevés, itt írtunk hosszabban. Egy előző sztrájknapon, még december 8-án 4821 iskolai dolgozó lépett sztrájkba, ami több volt, mint a november 18-i 4536-os létszám. Február 4-i adatok szerint mintegy 3800 tiltakozó esemény történt 347 településen, 1200 intézményben vagy helyen 2022/23 első félévében.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„A szívem szakad meg, de erre kényszerít a rendszer” – felemészti a tanárokat az elértéktelenedő fizetésA kormány kizárta a tanárokat a magyar gazdaság és bérek fejlődéséből, jövőre emelés nélkül a magyar közoktatásban dolgozók közel ötöde kereshet a szakmunkás minimálbérnek megfelelő összeget. 

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet közoktatás pedagógusbér sztrájk tüntetés Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Török Zoltán
2023. szeptember 28. 17:50 Közélet

Németország gazdasági gyengülése egész Európának rossz hír – de mi áll mögötte?

Egyre borúsabbak a kilátások a német gazdaságban, mely a recesszióból még kilábalhat, de hosszú távon komoly kihívásokkal néz szembe.

Stubnya Bence
2023. szeptember 28. 08:24 Közélet

Egyre több ellenzéki párt próbálkozik a vendégmunkásokkal fogást találni a Fideszen

A Mi Hazánk, a Jobbik, a DK, és a Momentum után az MSZP is a vendégmunkások beengedését kritizálja, amiben még a fideszesek szűk többsége is velük van.

Avatar
2023. szeptember 27. 16:59 Közélet, Pénz

Összezárt az olló, de hogyan megy tovább az MNB?

A 13 százalékos irányadó ráta még nem jelenti az út végét, sőt a neheze még csak most jön a döntéshozók számára.

Fontos

Kolozsi Ádám
2023. október 1. 12:20 Világ

Minden Ficónak kedvez a szlovák választások után, de az ország sorsa a harmadik számú párton múlik

Hét pártcsoport jut be a pozsonyi parlamentbe, a legnagyobb meglepetés a szélsőjobbos Republika kiesése.

Stubnya Bence
2023. szeptember 30. 14:38 Pénz

A verseny hiánya miatt drágulnak túlzottan a internet- és telefondíjak a jegybank szerint

Visszatekintő átárazások helyett élénk versenyt szeretne látni a jegybank az új Infláció jelentése szerint.

Hajdu Miklós
2023. szeptember 29. 16:23 Adat

A népszámlálási adatok erősen árnyalják azt az elméletet, hogy Magyarország ipari összeszerelőüzemmé vált

Mostanra a legnagyobb arányban felsőfokú végzettséghez kötött munkát végeznek a dolgozó magyarok, az ipari és építőipari szakmák háttérbe szorultak.