A magyarországi átlagkeresetek növekedése évek óta hónapról-hónapra visszatérő téma, a Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi jelentése szerint a bruttó érték 2023 novemberére már 621 ezer forint fölé emelkedett, a hétköznapi értelemben vett átlagot sokkal inkább jelentő középérték (medián) pedig 338,5 ezer forinton állt.
A bérek emelkedése közvetlenül is fontos tényező azoknál a cégeknél, amelyek jellemzően itthon értékesítik a termékeiket vagy szolgáltatásaikat, hiszen ezek a társaságok forintban szerzik a bevételeiket, és ebből kell kigazdálkodniuk a forintban kifizetett, egyre magasabb béreket. Az erősen duális magyar gazdaság másik fő ágában, a főként exportra termelő, jellemzően külföldi tulajdonban lévő nagyvállalatoknál azonban ezt a jelenséget általában másképp érdemes kezelni.
Bár ezek a cégek is döntően forintban fizetnek béreket, de a bevételük euróban vagy dollárban keletkezik. Mivel a forint a hosszabb időszakokat nézve alapvetően gyengülni szokott, ez azt jelenti, hogy az euróban szerzett bevétel mellett jóval könnyebb kigazdálkodni a forintos béreket. Egy ilyen cég szemszögéből nézve a magyar munkaerő tényleges költsége csak mérsékeltebben emelkedik, amennyiben a járulékok és adók nem változnak.
Ez a paradigma azonban csak 2022 őszéig volt érvényes. Akkor októberben a jegybank több fontos intézkedést is hozott – legfőképpen 18 százalékra emelte az irányadó kamatot -, amelyek erősítették, majd stabilizálták a forintot. A beavatkozásra egyébként épp azért volt szükség, mert akkoriban már több mint 420 forintot kellett adni egy euróért, és a helyzet (ebből a szempontból) egyre romlott. A beavatkozás óta azonban kényelmesen 400 forint alatt alakul az árfolyam, és egyelőre stabil is, 380 forint közelében. (Bár pont a napokban 385 fölé szaladt.)
Csakhogy időközben a magyar bérek (forintban számolt) emelkedése nem állt meg, ami így szükségszerűen azt eredményezte, hogy euróban számolva is emelkednie kellett az értékeknek.
A KSH a bruttó béreket régóta közli, de a nettó mediánt csak 2022 májusa óta, ezért most mi is innen indulunk ki a számolásoknál. Az akkori MNB-középárfolyamon átszámolva a nettó medián éppen 700 eurónak felelt meg, a bruttó átlagkereset pedig 1222 euró volt. Ám ha most ránézünk ugyanezekre a számokra, akkor azt látjuk, hogy a nettó medián tavaly novemberben, azaz másfél évvel később már 893 euró, a bruttó átlag pedig közel 1640 euró volt. Ez 27,5, illetve 34,2 százalékos növekedés, mindössze 18 hónap alatt.
A vállalatok bérköltségét persze nem ezek mutatnák, hanem a munkaadói járulékokat is tartalmazó szuperbruttó, de ezt egyrészt nem tartalmazza a KSH bérstatisztikája, másrészt a vizsgált időszakban nem változtak a járulékkulcsok, így valószínűleg ez is a fentiekhez hasonló tendenciát mutatna. További kérdés, hogy a grafikonon szereplő kétfajta mutató (medián és átlag) közül melyik lehet közelebb egy tipikusnak mondható külföldi tulajdonú iparvállalat bérszintjéhez – valószínűleg inkább a medián, legalábbis tavaly májusban erre jutottunk egy Suzuki-álláshirdetés összegei és az akkori bérek összevetése alapján.
A fenti tendencia egyáltalán nincs összhangban az eurózóna átlagos inflációjával, hiszen az 2023 novemberében éves szinten (vagyis a forint stabilizációja óta eltelt időszakra vonatkozóan) csak 2,4 százalék volt. Márpedig ha egy Magyarországon termelő, de az eurózónában értékesítő vállalatról van szó, akkor ennyi lehetett*Valójában még ennél is kevesebb, mert az eurózónában a szolgáltatások inflációjának csökkenése indult meg utoljára, a (potenciális részben Magyarországról származó) iparcikkek és egyéb termékek áremelkedése már korábban fékeződni kezdett. a potenciális átlagos áremelés mértéke, és ez jóval alacsonyabb, mint a munkaerővel kapcsolatos költségemelkedés.
Erre azért is érdemes figyelni, mert a Magyarországon jelen lévő multinacionális, exportáló nagyvállalatok jelentős részére az is jellemző, hogy az itteni tevékenységükben a hozzáadott érték alacsony, ennek a jelentős része pedig az itt kifizetett bér. Ez pedig egyre többe kerül, ha a forint nem kerül ismét gyengülő pályára.
Az ország versenyképessége persze sok tényezőből áll össze, de a munkaerő költségét nézve ilyen helyzetben csak akkor nem romlik, ha a jelenség regionális, azaz a körülöttünk lévő országokban is hasonló folyamatok játszódnak le, vagy más költségelemek csökkennek.
Adat
Az első Orbán-kormány alatt épült annyi lakás, mint ami most ambiciózus cél lett
A Fidesz legelső kormányzása alatt évente átlagosan 24 ezer lakás épült, 2010 óta viszont már csak 15,5 ezer.
Épp Kínával indul az e-autók miatt háború, pedig onnan jön a legtöbb high-tech termék
Kínából importálnak az uniós országok a legnagyobb értékben fejlett technológiájú termékeket.
Kettészakította az országot a minimálbér-emelés és a bevásárlóturizmus
Durván 70 milliárd forinttal többet hagytak a vásárlók a boltokban, mint egy éve, de a növekedés keleten volt jóval nagyobb ütemű.
Fontos
Ha a kormány kelet felé néz, ott is azt látja, hogy küzdeni kell a növekedésért
Kínában a 2008-as válság óta nem látott módszerekkel próbálnak élénkíteni, de szerkezeti átalakításokról hallani sem akarnak.
Valódi pénzgyárat indíthatott volna be a magyar vállalkozó hamis brazil kötvénye
Alkalmas lehet a hamis kötvény kvázi tisztára mosására, ha valaki úgy viszi be egy cégbe, ahogy azt a papíron ezermilliárdokat érő brazil állampapírral tették.
Van már akkora bajban Európa, hogy Egyesült Államok legyen belőle?
A Draghi-jelentés jó látleletet nyújt az EU gazdasági kihívásairól, de erősen kérdéses, hogy érdemes és lehetséges-e a központosítás felé elmozdulni.
