Tavaly a nem eurót használó uniós tagállamok közül helyi pénzben számolva Bulgária után Magyarországon drágult meg a legnagyobb mértékben a munkaerőköltség, tehát az az összeg, amennyibe egy alkalmazott összesen kerül a munkaadójának.
Viszont mivel itthon a munkaadók forintban fizetik a béreket, a 2022-ban euróval szemben nagyot gyengülő árfolyam ezen olyan sokat tompított, hogy euróban számolva még mindig
a magyar dolgozó volt a harmadik legolcsóbb az egész Európai Unióban a román és a bolgár után.
Amíg forintban számolva csaknem 14 százalékkal nőttek tavaly itthon a bérek és járulékok együttesen, euróban mérve csak nagyjából 4 százalék volt a növekedés mértéke (2021-ben az óránkénti munkaerőköltség 10,3 euró volt átlagosan).
Az európai statisztikai hivatal nemrég közölt friss béradatai alapján a magyar dolgozó bérköltsége tavaly átlagosan 10,7 euró volt, ami csak kicsivel haladta meg a 9,5 eurós román és a 8,2 eurós bolgár munkaerőköltséget.
A fenti ábra alapján érdekes, hogy a régióban a szlovák és cseh munkaerőköltség is jóval magasabb volt, mint a magyar (15,6 és 16,4 euró óránként), és bár kisebb mértékben, de a lengyel munkaerő is drágább volt a magyarnál (12,5 euró óránként).
Az ábra alapján szembetűnő az EU-n belüli megosztottság a keleti és nyugati tagállamok között. A nyugati tagállamokban átlagosan 35-40 euró körül alakult az egy órára eső átlagos munkaerőköltség, míg a keleti tagállamokban ennek körülbelül negyede-fele körül mozgott a munkaerő ára, nagyjából 10-15 eurós sávban.
Tavaly az Európai Unióban Luxemburgban, Dániában és Belgiumban volt a legmagasabb a munkaerőköltség (50,7; 46,8;és 43,5 euró), de például a szomszédos Ausztriában a 49 eurós óránkénti munkaerőköltség is körülbelül négyszerese volt a magyarnak.
Visszatérve Magyarország uniós pozíciójára, ezt két érdekes trend is magyarázza. Az euróban számolt bérköltségekre egyrészt hatással vannak a hazai bérszintek, amik az unión belüli árkülönbségeket kiszűrve is alacsonynak számítanak.
A vásárlóerő-paritáson számolt nettó mediánjövedelmeket összehasonlítva Magyarország 2021-ben Románia és Bulgária mellett csak Görögországot előzte meg, miközben ugyanebben a kategóriában Észtország, Lengyelország és Csehország már a középmezőny aljára zárkózott fel.
A másik fontos hatás pedig a hazai extrán laza monetáris politika. A nagyjából tavalyig hivatalosan árfolyamcélt nem követő, ugyanakkor minden jel szerint gyenge forintárfolyamot célzó Magyar Nemzeti Bank “olcsósította” az itthon jelen lévő, de bevételeiket elsősorban euróban realizáló multinacionális cégek számára a legnagyobb mértékben a magyar munkaerő költségeit.
Ez jól látszik a fenti ábrán: amíg a régióban euróban számítva a magyar bérköltségek nőttek a legkisebb mértékben 2008 és 2022 között,
messze a forint gyengült a legtöbbet az euróval szemben.
Ez a hatás ráadásul még hangsúlyosabbá is vált 2022-ben, amikor a forint gyengülése még rá is kapcsolt a többi szabadon lebegő régiós devizához, a cseh koronához és lengyel zlotyhoz képest.
Így miközben a főleg hazai piacra dolgozó, kevésbé hatékony magyar kis- és középvállalkozások munkaerőköltségei az uniós csúcs közelében nőttek, a multiknál ugyanez a folyamat ugyanilyen összehasonlításban kifejezetten visszafogott maradt.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
