Óvatos optimizmussal tekinthetünk 2025-re, nagyobb gazdasági lassulás nem várható, a kockázatokból pedig már sok minden be van árazva.
Az aranyévek után valószínűleg a 2020-ban kezdődött lassulásával is hozza a régiós átlagot a magyar gazdaság. A vezető helyért Románia és Lengyelország verseng.
A korábbi évtized alacsony jelzálog- és kötvénykamatai, a járvány alatti megtakarítások és az iparpolitika is ellentart.
A geopolitikai kihívások miatt ismét napirendre került az EU reformja és bővítése. Ez a magyar érdeket sérti, de Orbán hatalmi érdekeit nem feltétlenül.
Úgy tűnt, hogy van fény az alagút végén, de az augusztusi számok elkergették az optimizmust.
A horvátoknak nem sok veszítenivalójuk volt az euróbevezetéssel, Magyarország esetében azonban árnyaltabb a kép. Igaz, a magyar euró amúgy sem reális az évtized vége előtt.
Ugyan nem teljesen egyedülálló a magyar emelkedés, de egyre inkább a kivételek közé tartozik, főleg a nagy mértéke miatt.
Csak a baltikum és Hollandia rendelkezik rosszabb adatokkal, mint a magyar gazdaság.
Az infláció a közelmúltban egyszer már nagyon meglepte a jegybankárokat, és a többségi várakozás most is túl optimistának bizonyulhat.
Júliusban még 45, az év elején pedig csak 15 százalék volt ez az arány. A háztartások és a cégek is egyre inkább szenvednek az inflációtól, ami hamarosan egyre nagyobb mértékben gazdasági visszaeséssé alakulhat át.