Az infláció a közelmúltban egyszer már nagyon meglepte a fejlett nyugati világ jegybankárait, akik arra számítottak, hogy a járvány sokkja utáni gazdasági újraindulást kísérő magas infláció csak átmeneti lesz. Miután belátták tévedésüket, elkezdték erőteljesen emelni a kamatokat, ám az egyelőre nem világos, hogy ezzel mennyire sikeresen lesznek képesek lassítani a pénzromlás ütemét.

A dolog megítélését nehezíti, hogy eléggé más a helyzet Európában és Észak-Amerikában. Kontinensünkön az infláció legjelentősebb okai az orosz-ukrán háború nyomán elszabadult energiaárak, amelyekkel szemben közvetlenül nem sokat tudnak tenni a jegybankok, ráadásul – ahogy fokozatosan beépülnek a termékek és szolgáltatások árába – még sokáig éreztethetik a hatásukat. (Hacsak nem lesz egy olyan béke Ukrajnában, amelynek nyomán az orosz energiahordozók ismét szabadon áramolhatnak az EU-ba, de erre egyelőre kicsi az esély.)

Az Egyesült Államokban jobb a helyzet, és ott az üzemanyagok ára például már jelentősen csökkent is. A tengerentúlon sokan arra számítanak, hogy a Fed a kamatemeléseivel viszonylag gyorsan célt ér, és jövőre már csökkentheti is az alapkamatot. Ezt azonban a Bloomberg cikke szerint egyre inkább megkérdőjelezik a nemzetközi kötvénypiac meghatározó szereplői, akikre érdemes figyelni, hiszen ők alapvetően akkor tudnak pénzt keresni, ha helyesen jelzik előre az inflációs folyamatokat (a kötvények ára ugyanis rendszerszinten leginkább ettől függ).

Azt ők sem vitatják, hogy a mostani inflációs csúcsok átmenetiek lesznek, ám a többséggel ellentétben úgy látják, hogy utána nem tér vissza az előző évtized alacsony inflációs környezete. Ennek szerintük három fő oka van:

1. Az Ukrajna lerohanása után szűkössé váló energiapiaci kínálat még sokáig nem áll helyre.
2. A geopolitikai kockázatok beépülnek az ellátási láncokba, a nyugati nagyvállalatok nem akarnak olyan országoknak kiszolgáltatottá válni, amellyel potenciálisan ellenséges viszonyba kerülhet az USA és az EU. Emiatt a termelés egy része magasabb munkaerőköltség mellett működik majd.
3. Ettől nem függetlenül, illetve részben a nyugati társadalmak öregedése miatt, szűkös marad a nyugati világ munkaerőpiaca, a dolgozók képesek lesznek jelentős béremeléseket kiharcolni. Ez pedig szintén beépül az árakba.

Az összesen mintegy 1800 milliárd dollárnyi vagyont kezelő PIMCO megszólaltatott szakembere szerint egy olyan többéves időszak előtt állunk, amikor az infláció hektikusan hullámzik majd, mialatt a növekvő termelési költségek fokozatosan beépülnek az árakba.

Ha ez így lesz, akkor ezt természetesen idehaza is meg fogjuk érezni. A magyar infláció általában néhány százalékponttal magasabb, mint az eurózónáé, júliusban például a két érték 13,7, illetve 8,9 százalék volt 2021 júliusához képest. Azaz ha az utóbbi a célként kijelölt 2 helyett mondjuk 4 százalék lesz a következő években, akkor nem sok esélye van a Magyar Nemzeti Banknak, hogy elérje a toleranciasávval együtt is maximum 4 százalékos inflációs célját.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzázmilliárdokat veszít a magyar lakosság az infláció miatt havontaAz államadósság finanszírozásában is egyre nagyobb szerep jut a lakosságnak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz Aldi és a Lidl középső soros termékei az infláció áldozataivá váltakAz infláció elvitte a keresletet, Németországban vissza kell fogni a kínálatot.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKamionsofőr már rég nincs elég, most már kamion sincsCsak két dolog hiányzik ahhoz, hogy a fuvarpiac működjön, a kamion és a sofőr. Hogyan fordulhat elő, hogy óriási a kereslet, van gyártókapacitás, mégis egyre nehezebb árut szállítani?

Pénz alapkamat eurózóna fed infláció kamatemelés kötvények Olvasson tovább a kategóriában