Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2022. augusztus 20. 04:34 Pénz

Százmilliárdokat veszít a magyar lakosság az infláció miatt havonta

Az infláció nagyon jól jön a kormányzatnak, de nagyon rosszul a magánembereknek. Míg az adóbevételek automatikusan növekednek az árak emelkedésével, az éves költségvetésben rögzített kiadások java nem, vagy csak legalább egy éves késéssel követi a pénzromlást. Ez igen rosszul érinti az állampolgárokat, hiszen az olyan szociális juttatások, mint a családi pótlék, vagy éppen az otthonteremtési támogatások folyamatosan vesztenek az értékükből.

A kormányzat számára ezért az infláció nem feltétlenül problémás, de komoly kockázatot jelent, ha nem sikerül féken tartani. 

Csábító lehet az infláció folyamatos alábecslése a kormányzatoknak, hiszen így a kiadásaikat az alacsonyabb premisszák alapján tudják megtervezni és kifizetni, a bevételeik azonban a valós, magasabb áremelkedésnek megfelelően folynak be. Ezt a magyar kormányok a rendszerváltás óta rendszerszerűen alkalmazták is – Mellár Tamás tanulmányában részletesen elemezte az 1990 és 2004 közti időszakra vonatkozóan.

A megugró áremelkedés az államnak segítség lehet, a magánemberek vagyonát azonban csökkenti. Nem véletlenül hívják inflációs adónak is a pénzromlást, hiszen végső soron a pénzeszközök ára és értéke folyamatosan csökken. Ezért kiemelkedően fontos, hogy a pénzeszközök hozama ne legyen kisebb, mint az infláció mértéke.

A kormányok a hatósági árakkal jelentősen befolyásolják a fogyasztói árak emelkedésének mértékét, ebben pedig a Fidesz új szintre lépett, amikor korábban piacgazdasági keretek között itthon nem ismert módon, néhány piaci termék árát is maximalizálta. De nem csak az árakon keresztül növekednek a lakosság és a vállalatok költségei:

a készpénz értéke magas inflációs környezetben gyorsan csökken, de az inflációnál alacsonyabb látra szóló folyószámla kamatok és lekötött betét-kamatok is jelentősen csökkentik a lakossági és vállalati vagyont.

Igen jelentős vagyont tartanak a vállalatok és a lakosság készpénzben: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb, júniusi adatai szerint ennek állománya elérte a 8344 milliárd forintot, ami a GDP 13 százalékának felel meg. 

Mivel a készpénzre nem jár kamat, a megugró infláció hatására ez napról napra elértéktelenedik, ez az összefüggés jól ismert. Magyarországon azonban a bankszámlájukon látra szóló, tehát nem lekötött folyószámlapénz értéke még magasabb, 9782 milliárd forintot volt június végén. Ez olyan jelentős érték, hogy a GDP 15 százalékának felel meg.

Bár ez nem készpénz, és elvileg kamatot fizetnek erre a bankok, az MNB adataiból látható, hogy a júniusban a KSH adatai szerint

10,7 százalékos infláció mellett alig 0,15 százalék volt a látra szóló betétek évesített átlagos kamata.

Ez a kamatszint érdemben alig tér el a készpénz nulla kamatától, és finoman szólva sem ösztönöz a banki megtakarításra. Hiszen ha szükség lesz a pénzre, a banki készpénzfelvétel vagy átutalás költsége akár több éves kamat értékével érhet fel. A legtöbb bankban ugyanis egy százalék körül alakul a készpénzfelvétel díja, de egy átutalás költsége is jellemzően 0,1 százalék.

Míg a látra szóló betéteknél pontosan tudhatjuk, mekkora összeget tart magánál a lakosság, a készpénz esetében ezt sokkal nehezebb megmondani. A teljes állomány alig négy százaléka van a bankoknál, a többi a lakosságnál és a vállalatoknál – azt azonban nem lehet tudni, hogy milyen arányban. Mivel a vállalatok jellemzően nagyon alacsony készpénzállománnyal dolgoznak, feltehetően az állomány nagyobb része a lakosságnál pihen.

A 10 milliárd forint feletti árbevételű, ezer legnagyobb magyarországi vállalat összes pénzeszköze 4300 milliárd forint volt 2021-ben a CrefoPort Scholar szolgáltatásában elérhető adatok szerint. Ezek a nagyvállalatok adták az összes vállalati bevétel felét, így a vállalati szektor teljes pénzállománya ennek duplája lehet.

A pénzeszközök a mérlegben a készpénzt és a bankbetéteket is magukba foglaltkák, korábbi tanulmányok szerint a pénzállomány 7,6 százalékát tarották a vállalatok készpénzben. Ebből kiindulva körülbelül 650 milliárd forint volt a vállalati készpénzállomány, a lakossági pedig megközelítőleg 7350 milliárd forint, tehát a teljes készpénzállomány közel 90 százaléka lehet a lakosságnál.

A lekötött betéteknél is igen rossz a helyzet: bár összesen 786 milliárd forintnyi lekötött bankbetéttel rendelkezett a lakosság júniusban, ezek átlagos hozama csupán 4,6 százalék volt, ami még az infláció felét sem érte el. 

Ha lassan és elég nagy különbséggel is, de a bankbetétek kamata követte az infláció felfutását,

a látra szóló kamatokat nem emelték a bankok, hiába nőtt meg sokszorosára az infláció az elmúlt években.

A készpénz állománya forintban kifejezve ugyan folyamatosan és dinamikusan növekedett, a negyedéves GDP statisztikákból kiindulva azonban az látható, hogy mégis csökkent a gazdasági kibocsátáshoz mérten. Hasonló volt a helyzet az alacsony kamatok miatt gyakorlatilag készpénzként viselkedő látra szóló betéteteknél. A lekötött betétek állománya azonban növekedésnek indult, ha csak kis mértékben is.

Ha lassan is, de a lakosság reagált az inflációs helyzetre, és csökkenteni igyekszik az infláció miatti veszteségeit azzal, hogy a nem kamatozó pénz helyett lekötött betétekbe helyezi át a vagyonát, de még így is csak a pénzük elenyésző részét védik meg az emberek az inflációtól.

Jelentős veszteség éri így is hónapról hónapra a lakosságot, hiszen elértéktelenedik a vagyona. A 2021-es felpörgő infláció előtt havonta még csak havi 30-40 milliárdos volt a veszteség, ez a GDP 0,2-0,3 százaléka volt.

2021 nyarára már 70 milliárdosra nőtt a havi infláció miatt pénzügyi vagyon elértéktelenedés, ami már az akkori GDP 0,4 százaléka volt. 2022. júniusában azonban már 189 milliárdosra nő az elértéktelenődése, ami a GDP 1 százalékát teszi ki.

A lakosság vagyoni szerkezetében azonban így sem volt jelentős átalakulás. Az értékpapírok aránya a készpénz, bankbetét és értékpapír állományán belül a 2018 eleji 48 százalékról 2022 nyaráig még enyhén csökkent is 46 sázalékra.

Az értékpapírokon belül az államkötvény egyre nagyobb szerephez jut. Így még a rossz reálhozamokon a kormányzat is nyer, hiszen az államadósság finanszírozásában is egyre nagyobb szerep jut a lakosságnak.

Pénz infláció megtakarítás pénzügy Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Debreczeni Anna
2022. szeptember 27. 11:16 Pénz, Támogatói tartalom

Ezért jó, ha a sajátmárkás termékeket választjuk – ennyibe kerülnek most öt áruházláncnál

Ha spórolni akarunk az alapvető élelmiszereknél, kézenfekvő a minden nagyobb áruházláncnál kapható, jó ár-érték arányt képviselő sajátmárkás termékekhez nyúlni.

Kiss Péter
2022. szeptember 25. 16:44 Közélet, Pénz

Alaposan betárazva indul harcba az MNB az infláció ellen

De vajon elegendő lesz-e a muníció a forint árfolyamának stabiliziálásra, és a pénzromlás megfékezésére?

Avatar
2022. szeptember 24. 15:27 Pénz, Világ

Fontos részleteket takar el a nyilvánosság elől a brit udvartartás, a közvélemény ennek ellenére kitart mellettük

III. Károly népszerűsége sokat javult, mióta király lett, bár vannak, akik szerint túl sokba kerül a királyi intézmény fenntartása.

Fontos

Torontáli Zoltán
2022. szeptember 27. 04:34 Adat, Vállalat

Mennyivel olcsóbbak az árstopos magyar termékek, mint a szabadpiaci szlovák áruk?

Megnéztünk a szlovák és a magyar Lidl árait, látszik-e rajtuk, hogy az árstop miatti veszteséget hogyan kompenzálják.

Avatar
2022. szeptember 26. 16:23 Világ

Nem a jobboldal nyert nagyot, a baloldal bukott hatalmasat Olaszországban

A három jobboldali párt stabil parlamenti többsége a néhány százalékos javításuk mellett elsősorban a baloldal megosztottságának köszönhető.

Fenyő D. György
2022. szeptember 26. 14:27 Élet, Közélet

Nagyságrendekkel kevesebb tananyagot kellene megtanítani az iskolában

Sok idő szabadulhat így fel, amit képességfejlesztésre lehet fordítani. Ha valaki nem képes szöveget értelmezni, akkor nemcsak egy új tudományt, hanem szakmát sem tud elsajátítani.

Ne hagyd ki