Az Aldi és a Lidl középső soros termékei az infláció áldozataivá váltak
Minden 20 eurónál drágább termék iránt jelentősen visszaesett a kereslet – ezt mondta a német Lebensmittel Zeitungnak az egyik diszkont kiskereskedelmi lánc ottani menedzsere. A jelek szerint Németországban elérkezett az, amire az elmúlt hónapok fejleményei alapján már mindenki számított: az infláció elérte azt a szintet, amikor a vásárlók már nemcsak “lefelé vásárolnak”, azaz olcsóbb alternatívákat keresnek, hanem bizonyos termékeket már meg sem vesznek.
A Lidl egy német lapnak egyértelműen azzal magyarázta a jelenséget, hogy a vásárlók aggódnak a közelgő tél és a megugró energiaköltségek miatt, és a spórolás beépült a mindennapokba.
A hírek szerint a német Lidl fajlagosan a helyben sütött pékáruk eladásán éri el a legnagyobb hasznot, a nem élelmiszer termékek azonban a második helyen állnak. A Lebensmittel Zeitung szerint általános cél, hogy a lánc bevételének 15 százaléka a középső sorokról, vagyis ne élelmiszerből származzon, de ezt ma már nem érik el, mert először az ellátási láncok zavarai miatt nem volt elég áru, újabban pedig hiába van termék, már kisebb iránta a kereslet. A sajtó szerint az Aldi hasonló problémákkal küzd, náluk 20 százalék a cél, de ezt ők sem érik már el.
A visszaeső kereslet miatt a bennragadt áruk tetemes raktározási költséget okoznak, már csak árengedménnyel lehet eladni őket, ez viszont alaposan csökkenti a bevételt.
A kényszerű megoldás ezért az lesz, hogy 2023-tól a nem élelmiszer jellegű termékek körét szűkítik.
Közben a német barkácsáruházak azt tervezik, hogy a kertészeti-kertépítési részlegeiket télre teljesen bezárják, hogy csökkentsék a rezsiköltségüket. A helyi sajtó szerint a téli időszakban nincs akkora kereslet ezeken az osztályokon, hogy a várható magas energiaköltségek mellett megérje nyitva tartani őket.
Vállalat
Már a sokkok nélküli, lassított kimúlás lehet a fő cél a Dunaferr történetében
A vasmű egyre fogyó maradékába továbbra sem sikerül életet lehelni, a kormány a társadalmi-politikai veszteség minimalizálására törekedhet.
Jöhet a napelemesek ellenlépése, nem az állami közműveknek adják el az áramot
Az MVM öt forintos átvételi árral szúrja ki a napelemesek szemét, egy most induló magáncég az áramot a tőzsdén eladva jóval többet kínálhat.
Magyar cég logójával a karján írt történelmet a szlovén Tadej Pogačar
A Mol helyi leányvállalata május óta a szlovén válogatott bronzfokozatú szponzora. Bár a magyar kerékpársport is egyre sikeresebb, itthon nem tolonganak a támogatók.
Fontos
A minimálbért már euróban számolja Orbán Viktor, de mi lesz közben a forinttal?
Ha komolyan vesszük a miniszterelnök szavait és a minimálbér szintjére kitűzött célt, abból 450 forintos euróárfolyam adódik hároméves távlatban.
Kétséges a megtérülése, mégis egyre csak nő a külföldi egyetemisták ösztöndíjkerete
Évi tízmilliárdokat költ arra a kormány, hogy fejlődő országokból Magyarországra hozzon egyetemistákat, de végzés után nem ösztönzi, hogy itt is helyezkedjenek el.
A bankok azonnal elkezdték áthárítani az új adót, amit a nyakukba kaptak
A devizaváltásra vonatkozó illeték a jegybank szerint nem fogja úgy emelni az inflációt, ahogy a tranzakciós illeték emelése. Kérdés, hogy mit lép a Revolut, a Wise és a hasonló, határokon átnyúló fintech szereplők.
