A második negyedévben Németország 14 legnagyobb városából hétben megállt a lakásárak emelkedése, bizonyos helyeken az árak már elkezdtek csökkenni is. A német sajtó az Immowelt ingatlanportál felmérésére (pdf), illetve adataira támaszkodva számol be a trendfordulóról.
A piacot a magas kamatkörnyezet, a magas infláció, és az orosz-ukrán háború, a koronavírus-járvány, illetve az ellátási láncok körüli problémák okozta bizonytalanságok egyaránt komolyan befolyásolták. Az 500 ezernél nagyobb lakosú 14 német városból 13-ban most már csökken a kereslet az ingatlanok iránt.
Ennek legfőbb oka a magas kamatszint, amely mellett jelentősen szűkült a hitelképes vevők köre, vagyis egyre kevesebben engedhetik meg maguknak, hogy saját lakást vásároljanak. Az Immowelt mérései szerint a portálon meghirdetett ingatlanokra az idei második negyedévben 17 százalékkal kevesebb érdeklődő jelentkezett, mint a tavalyi hasonló időszakban.
Eladni viszont jóval többen szeretnének, a nagyvárosi kínálat egy év alatt 29 százalékkal ugrott meg.
A két jelenség azonban összefügghet, hiszen ahogy egyre nehezebbé válik az értékesítés, az ingatlanok nagyobb arányban ragadnak be hosszabb távra az ajánlatok között.
Münchenben például 2021-hez képest most 27 százalékkal több ingatlant kínálnak eladásra, de 18 százalékkal kevesebb az érdeklődő vevő. Kölnben még extrémebb a helyzet, ott egy év alatt 54 százalékkal nőtt az eladó lakások és házak száma, a potenciális vevők azonban 20 százalékkal kevesebben lettek.
Berlin és Hamburg esete különleges, ezekben a városokban az önkormányzat beavatkozott a piacba, a főváros például ársapkát akart tenni a bérleti díjakra, ami ugyan elbukott a bíróságon, de a kereslet továbbra is alacsony, és a kínálat is szűkös.
Míg a tavalyi harmadik negyedévben még mind a 14 városban emelkedtek a lakásárak, idén már három városban stagnálást, négyben pedig csökkenést mértek. Látszik, hogy a trend a legdrágább helyeken fordult meg, az öt legdrágább német város közül háromban, Münchenben, Frankfurtban és Kölnben is árcsökkenés tapasztalható.
München továbbra is a legdrágább város, az adatok szerint az átlagos négyzetméterár jelenleg 9551 euró (cikkünk írásakor ez 3,9 millió forint), de tavaly ilyenkor még 9626 euró volt. Frankfurtban 6554, Kölnben pedig 5348 eurós négyzetméterárat mért az Immowelt.
Az árak emelkedése még kitart Nürnbergben, Brémában, Drezdában és Dortmundban (ezekben a városokban átlagosan 2 százalékos a drágulás egy év alatt), és bár Hamburgban, illetve Stuttgartban is emelkedést mértek, az már csak 1 százalékos volt.
Adat
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Lettországban él a legtöbb, Görögországban a legkevesebb gyermek állami gondozásban lakosságarányosan
Magyarországon a 20 463 állami gondozott gyermek 70 százaléka családoknál, 30 százaléka intézményekben élt a 2021-es adatok szerint.
Fontos
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
