Furcsa kérdőív borzolja az Államkincstár állampapír-vásárló felületein a lakosság idegeit.
A 13 százalékos irányadó ráta még nem jelenti az út végét, sőt a neheze még csak most jön a döntéshozók számára.
Az előző időszak masszív kamatemelései után a fejlett gazdaságokban tetőzött vagy hamarosan tetőzik a szigorítási ciklus, a piacok már a várható kamatcsökkentésekre fókuszálnak.
A pénz és a hitel első ismert megjelenése, valamint a jelentős mértékben központilag szervezett gazdasági rendszer felépítése miatt Mezopotámia messze nem csak a folyamközre specializálódott szaktörténészeknek érdekes
A rosszabbul gazdálkodó kkv-k kaptak érdemi segítséget a kamatplafonnal, viszont a bankok szorult helyzete miatt apadó hitelforrások a gazdaság egészére nézve lesznek károsak.
Tíz év után újra itt vannak a két számjegyű lekötött betétkamatok, de közben az állampapíroké is nőtt. Kié lesz végül a befektetők pénze?
A vállalatok is kezdik érzékelni a szigorodó monetáris politika következményeit, növekszik az érdeklődés a devizakölcsönök iránt, a kkv-k kevesebb beruházással terveznek.
Nem bírják már a vevők a magas kamatokat és az inflációt, visszaesett a kereslet.
A háború újabb durva pofont adott volna a frankhiteleseknek. Lemodelleztük, hogy állna most egy ilyen tartozás: a forintosítással sokat spóroltak a devizahitelesek, de a legjobb döntés a forinthitel volt.
Nagyon nehéz ma közép- és hosszútávra megjósolni az átlagos kamatszintet, az elemző azonban mégsem mondhatja, hogy „a fene sem tudja”.