Az ingatlanárak 2014 óta kitartóan emelkednek nemcsak idehaza, de sok más országban is rekordok dőlnek meg. A lakásárak mellett a bérleti díjak is elszálltak.
2021 negyedik negyedévében az Európai Unió statisztikai központjának számítása szerint az egy évvel korábbihoz képest 10 százalékkal emelkedtek az árak az ingatlanpiacon. Az Eurostat 2005 óta figyeli és rendszerezi ezeket az adatokat, de még őket is meglepte az eredmény, mert az indulásuk óta eltelt több mint 25 évben nem volt példa arra, hogy ilyen tempóban dráguljanak az ingatlanok.
A legjobban Csehországban ugrottak meg az árak, ott tavalyhoz képest 25,8 százalékkal kell többet fizetni egy lakásért, mögöttük Észtországot találjuk 20,4 százalékkal, és Litvánia is csak kicsit maradt le a maga 19,8 százalékával. A magyar piacon a jelek szerint 2020-ban csak átmenetileg torpant meg a korábbi dinamika.
Az albérletáraknál is masszív növekedést látni, ezek a 2015-ös állapothoz képest Észtországban nőttek a leginkább, de Magyarország is befért a top 3-ba. (Az ábrára nem tettük rá az összes európai országot, az államok neveire kattintva az adataik eltüntethetők, illetve újra megjeleníthetők.)
Az áremelkedést rengeteg dolog hajtja: a koronavírus-járvány utáni keresletnövekedés egyértelműen közrejátszik benne, de az alapanyagok drágulása, az infláció általánosságban, valamint az állami ösztönzők is felnyomták az árakat. A lakástulajdonosoknak ez jó – ha időben szálltak be, a pénzüket akár meg is duplázhatták, viszont azoknak, akiknek még nincs saját otthonuk, egyre nehezebbé válik megszerezni az első lakást. Az ingatlan.com nemrég közzétett elemzésében például az áll, hogy az adatbázisukban országos szinten a 25 millió forint alatti új építésű ingatlanok száma már igen csekély, Budapesten pedig tulajdonképpen ez a belépőszint, ha valaki lakást szeretne venni.
A főváros jelentősen elhúzott a vidéki településekhez képest az árakban: 2014-ben kicsit több mint kétszeres volt a különbség egy budapesti és egy vidéki településen található ingatlan átlagára között, ez idénre több mint négyszeresre hízott. Közben a lakosság nettó átlagkeresete viszont csak a duplájára nőtt, így aki kisebb településen szeretne ingatlant venni, annak átlagosan három évig kéne félretennie a teljes fizetését, míg a fővárosban a 37 milliós átlagárral ez több mint tíz évre rúg.
Az Európai Központi Bank már figyelmeztetést adott ki több ország, köztük Magyarország számára is az ingatlanpiacon látható jelenségek miatt. Azt írják, hogy a lakásépítések lassulása tovább fűti az áremelkedést rövidtávon, a lezárásokat követő logisztikai nehézségek miatt a kivitelezések csúszni kezdtek, emiatt a befektetési kedv is lelohadt, a jelentés szerint Ausztria, Belgium, Bulgária, Csehország, Spanyolország, Franciaország, Írország, Olaszország és Málta is szembesült már ezzel.
A kelet-európai régióban a bérleti díjak növekedésének lassulása jelezheti azt, hogy elegendő ingatlan áll a bérlők rendelkezésére: a magas árakkal összevetve a lakosság inkább elhalasztja a vásárlást, és a bérlést választja hosszabb távon, ez pedig megindíthatja lefelé az árakat. Az adatok ismeretében az Európai Központi Bank mindenesetre arra jutott, hogy Csehország, Németország, Észtország, Luxemburg, Magyarország, Ausztria, Portugália, Szlovénia, Szlovákia és Svédország ingatlanpiacán játszódó folyamatok kockázatosnak minősülnek a gazdaságra nézve. Magyarországgal kapcsolatban a jelentés azt írja, az ingatlanok túlértékeltek, az árak nagyon gyorsan nőnek, a lakosság jelzáloghitelei egyre nagyobbak, és a háztartások hitelei is jelentős mértékben megnőttek.
Adat
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Lettországban él a legtöbb, Görögországban a legkevesebb gyermek állami gondozásban lakosságarányosan
Magyarországon a 20 463 állami gondozott gyermek 70 százaléka családoknál, 30 százaléka intézményekben élt a 2021-es adatok szerint.
Fontos
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
