Hírlevél feliratkozás
Nagy Zsolt
2022. április 24. 16:03 Adat, Élet

Egyre több lakáspiacon veszélyesen magasak az árak, a magyar sem kivétel

Az ingatlanárak 2014 óta kitartóan emelkednek nemcsak idehaza, de sok más országban is rekordok dőlnek meg. A lakásárak mellett a bérleti díjak is elszálltak.

2021 negyedik negyedévében az Európai Unió statisztikai központjának számítása szerint az egy évvel korábbihoz képest 10 százalékkal emelkedtek az árak az ingatlanpiacon. Az Eurostat 2005 óta figyeli és rendszerezi ezeket az adatokat, de még őket is meglepte az eredmény, mert az indulásuk óta eltelt több mint 25 évben nem volt példa arra, hogy ilyen tempóban dráguljanak az ingatlanok.

A legjobban Csehországban ugrottak meg az árak, ott tavalyhoz képest 25,8 százalékkal kell többet fizetni egy lakásért, mögöttük Észtországot találjuk 20,4 százalékkal, és Litvánia is csak kicsit maradt le a maga 19,8 százalékával. A magyar piacon a jelek szerint 2020-ban csak átmenetileg torpant meg a korábbi dinamika.

Az albérletáraknál is masszív növekedést látni, ezek a 2015-ös állapothoz képest Észtországban nőttek a leginkább, de Magyarország is befért a top 3-ba. (Az ábrára nem tettük rá az összes európai országot, az államok neveire kattintva az adataik eltüntethetők, illetve újra megjeleníthetők.)

Az áremelkedést rengeteg dolog hajtja: a koronavírus-járvány utáni keresletnövekedés egyértelműen közrejátszik benne, de az alapanyagok drágulása, az infláció általánosságban, valamint az állami ösztönzők is felnyomták az árakat. A lakástulajdonosoknak ez jó – ha időben szálltak be, a pénzüket akár meg is duplázhatták, viszont azoknak, akiknek még nincs saját otthonuk, egyre nehezebbé válik megszerezni az első lakást. Az ingatlan.com nemrég közzétett elemzésében például az áll, hogy az adatbázisukban országos szinten a 25 millió forint alatti új építésű ingatlanok száma már igen csekély, Budapesten pedig tulajdonképpen ez a belépőszint, ha valaki lakást szeretne venni.

A főváros jelentősen elhúzott a vidéki településekhez képest az árakban: 2014-ben kicsit több mint kétszeres volt a különbség egy budapesti és egy vidéki településen található ingatlan átlagára között, ez idénre több mint négyszeresre hízott. Közben a lakosság nettó átlagkeresete viszont csak a duplájára nőtt, így aki kisebb településen szeretne ingatlant venni, annak átlagosan három évig kéne félretennie a teljes fizetését, míg a fővárosban a 37 milliós átlagárral ez több mint tíz évre rúg.

Az Európai Központi Bank már figyelmeztetést adott ki több ország, köztük Magyarország számára is az ingatlanpiacon látható jelenségek miatt. Azt írják, hogy a lakásépítések lassulása tovább fűti az áremelkedést rövidtávon, a lezárásokat követő logisztikai nehézségek miatt a kivitelezések csúszni kezdtek, emiatt a befektetési kedv is lelohadt, a jelentés szerint Ausztria, Belgium, Bulgária, Csehország, Spanyolország, Franciaország, Írország, Olaszország és Málta is szembesült már ezzel.

A kelet-európai régióban a bérleti díjak növekedésének lassulása jelezheti azt, hogy elegendő ingatlan áll a bérlők rendelkezésére: a magas árakkal összevetve a lakosság inkább elhalasztja a vásárlást, és a bérlést választja hosszabb távon, ez pedig megindíthatja lefelé az árakat. Az adatok ismeretében az Európai Központi Bank mindenesetre arra jutott, hogy Csehország, Németország, Észtország, Luxemburg, Magyarország, Ausztria, Portugália, Szlovénia, Szlovákia és Svédország ingatlanpiacán játszódó folyamatok kockázatosnak minősülnek a gazdaságra nézve. Magyarországgal kapcsolatban a jelentés azt írja, az ingatlanok túlértékeltek, az árak nagyon gyorsan nőnek, a lakosság jelzáloghitelei egyre nagyobbak, és a háztartások hitelei is jelentős mértékben megnőttek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA budapesti lakásár-robbanás, ahogy még sosem láttadTérképre raktuk az utcák átlagos négyzetméterárait, és elég látványos lett. De egy érdekes történet is kirajzolódik a város ingatlanpiacáról.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA népszavazást támogatók jól látják, hogy a Fudan-ügy mögött lakhatási válság vanA kollégiumi férőhelyek száma messze nem bővül olyan tempóban, hogy enyhítse az egyetemisták lakhatási problémáit.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTízezrek hagyják el Budapestet, és egyre messzebb mennekA fővárostól 40-50 kilométerre található települések ingatlanpiacán is árrobbanást hozott a pandémia. A home office kitolta a budapesti agglomeráció határait.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Élet albérlet bérleti díj ingatlan ingatlanpiac lakás lakásár Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Jandó Zoltán
2024. június 18. 10:38 Adat

Jó eséllyel újabb csúcsot dönt a héten a hazai napelemes áramtermelés

Hétfőn nagyon közel voltunk hozzá, hogy az idén hatodszor is megdőljön a hazai napelemes villamosenergia-termelés rekordja.

Jandó Zoltán
2024. június 17. 10:11 Adat, Közélet

Iskolázottabb szavazóit veszíthette el az ellenzék

Nagyobbat esett az ellenzéki pártok szavazataránya azokon a településeken, ahol a lakosságon belül magasabb a legalább érettségivel rendelkezők aránya.

Jandó Zoltán
2024. június 15. 13:33 Adat

Egy százalék a magyar Európa-bajnoki cím esélye, és ez nagy előrelépés

Anglia a legesélyesebb az Európa-bajnokság megnyerésére, a magyar válogatottnak 1 százalék esélyt adnak a fogadóirodák.

Fontos

Stubnya Bence
2024. június 17. 05:45 Közélet

A gazdasági helyzet eddig Magyar Pétert segítette, 2026-ig viszont már inkább a Fideszt fogja

A gazdaság gyengélkedése rontotta a kormánypárt mostani eredményét, a Tisza párt eredményét pedig javíthatta. 2026-ig ez a hatás fokozatosan átfordul majd.

Mit hoz az Európai Parlament jobbra tolódása a gazdaság számára?

Ha ellenállás bontakozik ki az EU-s költségvetési szabályokkal szemben, akkor a költségvetési lazítás irányába mozdulhatnak el a tagországok.

Hidi János Kovács Márton
2024. június 16. 05:42 Tech, Világ

Felgyorsítható a zöld átmenet, vagy bukni fogjuk a klímacélokat?

A jó trend már kialakult, de nincs elég beruházás ahhoz, hogy elérjük a párizsi klímakonferencián kitűzött klímacélt. Miben lehet mégis bízni?