Augusztusban a korábbinál is gyengébb teljesítményt mutatott az eurózóna üzleti aktivitása. A csökkenés azért is meglepő, mert az elmúlt hetekben még több esetben optimista hangok jelentek meg, ehhez képest augusztusban a termelési indexek csökkentek, a visszaesés pedig a feldolgozóiparról átterjedt a szolgáltatóiparra is, ami elhúzódó recessziós félelmeket vetít előre.
Számokban: a HCOB német bank eurózónára vonatkozó beszerzési menedzserindexsze (bmi) augusztusban tovább csökkent, a júliusi 48,6-ról 47-re. A bmi-értékek azért árulnak el sokat arról, mi várható a jövőben, mert a nagy szektorok szereplőinek jövőre vonatkozó tervei is súlyozzák (mint például új megrendelések vagy készletek állománya). Az 50 feletti szám növekedést jelent az előző hónaphoz képest, míg az 50 alatti érték szűkülést.
- Az indexet befolyásolja többek között az inflációs várakozás, a kamatok alakulása és a lakosság vásárlóerejének visszaesése, tehát minél bizonytalanabb a helyzet, annál valószínűbb, hogy gyengébbek lesznek a számok.
- A mostani érték 2020 novembere óta nem volt ennyire alacsony, és ha kivesszük a képből a járvány alatti időszakot, akkor az derül ki, hogy egy évtizede nem volt ilyen csökkenés (sőt, a német gazdaság 2009 óta nem látott ilyet).
Magyar vonatkozás: a hazai bmi-mutatókból még nem áll rendelkezésre augusztusi adat, de júliusban többségében recessziós tartományban maradtak, és júniushoz képest is csökkentek.
- A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) barométere szintén romló vállalkozói hangulatot mutat: az első negyedév 61 pontjáról a második negyedévben 56-ra csökkent a fő indexe.
Tágabb kontextus: rossz hírekből kijut a magyar gazdaságnak, a második negyedéves GDP adat is meglepően rosszra sikerült: a negatív eredmény ugyan nem meglepetés, de a mértéke igen, az előzetes elemzői becslések átlaga -1,2 százalék körül volt, ehhez képest -2,3 százalék lett a tényleges változás éves alapon.
Mi várható? Az EKB elnöke, Christine Lagarde aggodalmát fejezte ki, hogy a gazdaságban a növekvő bérek és a csökkenő produktivitás együtt magasabb inflációhoz vezet majd, ennek pedig az lesz az eredménye, hogy szeptemberben az EKB – korábbi terveivel ellentétben – tovább szigoríthat a kamatokon.
- A recesszió felé tartó gazdaság azonban felülírhatja ezeket a terveket, hiszen ez önmagában is kedvez az infláció csökkenésének.
