2020 novembere óta nem volt olyan magas az eurózónában gazdasági recesszióra számító gazdasági elemzők aránya, mint idén augusztusban: a Bloomberg által megkérdezett közgazdászok 65 százaléka számított arra, hogy a gazdasági kibocsátás a következő két egymást követő negyedévben csökkenni fog.
Ez az arány idén januárban még csak 15 százalék volt, majd az ukrajnai háború február végi kitörése után fokozatosan – bár nem egyenletesen – 45 százalékra emelkedett júliusra. Az eurózóna legnagyobb gazdasága, Németország – egyben az földgázszállítások visszafogásának egyik legjelentősebben kitett uniós tagállam – valószínűleg már ebben a negyedévben stagnálni fog a várakozások alapján.
A megélhetési költségek emelkedése az euróövezet vállalatait és háztartásait sújtja. Németországban hétfőn jelentették be, hogy a gázimport többletköltségeinek szétosztása érdekében minden lakossági földgázfogyasztóra extraadót vetnek ki, ami a becslések alapján egy átlagos háztartásnak havi 500 eurós pluszkiadást jelent majd. Németországban emiatt az infláció az év végéig 9 százalék fölé emelkedhet.
Hétfőn Németországban a lakossági és vállalati szereplők számára is meghatározónak számító, jövő évre vonatkozó határidős villamosenergia-díjak 3,7 százakkal 477,50 euróra emelkedtek megawattóránként az European Energy Exchange AG adatai szerint. Ez majdnem hatszorosa a tavaly ilyenkor mért árnak, és duplája a két hónappal ezelőtt árszintnek. Az árat alapvetően az arra vonatkozó aggodalom hajtja, hogy nem biztos, hogy Európa szűkös gázkészletei mellett elegendő áramot tud majd termelni ezen a télen.
Az eurózóna egészében az elemzői várakozások alapján az infláció 2022-ben átlagosan csaknem 8, jövőre pedig 4 százalék lesz.
A közgazdászok úgy látják, hogy az Európai Központi Bank szeptemberben fél százalékponttal emeli az alapkamatot, ahogyan azt a júliusi első lépésben is tette. Ezzel a kamatláb az év végére 1 százalékra emelkedne, jövő márciusban pedig még egy negyedpontos emelés várható.
