Hírlevél feliratkozás
Mészáros R. Tamás
2022. május 30. 04:34 Világ

Az amerikai jegybank, az orosz háború és a kínai lezárások elhozhatják a globális recessziót

A koronavírus-járvány okozta globális gazdasági válság utáni kilábalás ugyan idáig a korábbi recessziókhoz képest gyors és erős volt. Az elmúlt hetekben ugyanakkor egyre több olyan elemzői előrejelzés és vélemény jelent meg, amely szerint a kilábalásnak vége, sőt idén akár globális recesszió vagy stagfláció – azaz a magas infláció és alacsony növekedés párosa – alakulhat ki. 

Az okok szerteágazóak, a helyzetben szerepet játszik a

  • Magas infláció és az ezzel párhuzamos jegybanki kamatemelési ciklus a fejlett világban.
  • Az ukrajnai orosz invázió és annak járulékos kárai az energia- és az élelmiszerpiacon Európában és a fejlődő világban is sanyargatják a fogyasztókat.
  • A kínai zéró-Covid-stratégia és az ahhoz köthető lezárások okozta gazdasági károk.

Ezzel együtt a globális kibocsátás csökkenésére relatíve kevesen számítanak; azonban arra is, hogy a mostani problémák egyhamar megoldódnak. 

Zéró Covid = zéró kereslet

A pesszimizmus legfrissebb forrása, hogy az áprilisi kínai gazdasági adatok még a vártnál is rosszabbak lettek. A világ egyik fő elektronikai központja, Sencsen, majd a kínai gazdaság kirakatvárosa, Sanghaj, valamint jó néhány további kínai város lezárása negatív hatással lesz a gazdasági adatokra, de az áprilisi visszaesés még az elemzői várakozásoknál is súlyosabb lett.

A kiskereskedelmi forgalom országos szinten márciusban 3,5, áprilisban 11,1 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest (az előrejelzések átlaga áprilisra 6,6 százalékos esés volt), az ipari termelés 2,9 százalékkal. Ilyesmire legutóbb a koronavírus első, vuhani hulláma idején volt példa, amikor 800 millió ember került különböző súlyosságú karanténintézkedések hatálya alá az országban. 

A pénzügyi adatok azt jelzik, hogy a kínai pártállam számára a gazdaság megtámasztása jelenleg másodlagos a zéró Covid-politikával szemben: míg az első hullámot az államilag megtolt hitelezés megugrása kísérte, most egyelőre néhány óvatosabb monetáris lépéstől eltekintve nincs szó ilyesmiről. 

A kilátásokat rontja, hogy a tavaly az Evergrande nevű ingatlanfejlesztő cég pénzügyi megrogyása előtt és után bevezetett ingatlanpiaci szigorítások visszafogják a gazdaság egyik olyan szektorát, amely hagyományosan kulcsszerepet játszott a gazdaságélénkítésben. Az ingatlaneladások szintén a lejtőre kerültek, és a visszaesés mértéke jelentősebb volt idén áprilisban, mint 2020 elején. 

Magas infláció, alacsony fogyasztás

De a kereslet visszaesése nem csak Kínában jellemző, az eurózóna, Japán és más fejlett országok esetében is stagnálást vagy enyhe csökkenést hozott a közelmúlt, és az Egyesült Államok kivételével mindenhol a járvány előtti szint alatt van a háztartások fogyasztása az Institute of International Finance nevű bankközti érdekvédelmi szervezet adatai szerint.

A helyzeten tovább ront, hogy az alapvető fogyasztási kategóriák – élelmiszer, energia – erős inflációja eleve csökkenti a vásárlási kedvet és kiszorítja az egyéb termékeket a fogyasztók kosarából. Európában az energia- és élelmiszerárak inflációja miatt tartanak recessziótól: az eurózóna áprilisi 7,4 százalékos fogyasztóiár-emelkedése jelentősen elmarad a béremelkedés ütemétől, és ezzel a várakozások szerint súlyosan lefékezi majd a fogyasztást és a beruházásokat.

A pesszimistább elemzők szerint az év maradékában “gyakorlatilag nem lesz növekedés” Nyugat-Európában, és az Európai Bizottság is stagnálásra számít az idei második negyedévben, bár az év egészét tekintve 2,7 százalékot jósolt (az eggyel korábbi előrejelzés még 4 százalékról szólt).

Az infláció hasonló hatásokkal fenyeget a fejlődő világban, ahol szintén az élelmiszerárak elszállása okozza a legnagyobb gondot. A probléma globális jellegét szemlélteti, hogy a világ két legnagyobb exportőre, Kína és Németország, valamint a kereskedelmi folyamatok szempontjából szintén irányadó Japán és Tajvan exportmegrendelései az utóbbi hetekben erős esésnek indultak a vállalatok szondázásán alapuló felmérések alapján (beszerzésimenedzser-index), amely a globális kereslet gyengülését jelzi.

Beütött a kamatemelés Amerikában

Az Egyesült Államok adatai jobbak, mint Kína vagy Európa esetében, de az infláció és a kamatemelési ciklus itt is beütött. Sokáig az volt a fősodorbeli konszenzus az Egyesült Államokban, hogy a jelenlegi inflációs hullám múlandó, és elsősorban a járványhoz és annak utóhatásaihoz köthető egyszeri és idővel lecsengő jelenségek terméke, mint amilyen az ellátási láncok fennakadása okozta áruhiány, vagy a fogyasztási szokások súlyos kilengése a szolgáltatások felől a fogyasztási cikkek irányába a lezárások alatt, majd az ellenkező irányba a lezárások vége után. 

Ennek ellenére az infláció csak erősödik, és Ben Bernanke, az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) korábbi elnöke szerint a Fed a kelleténél később kezdte el kezelni a helyzetet. Emiatt most a Fed a korábbi évek ultralaza, nullás kamatláb és jegybanki eszközvásárlásokkal való élénkítés jellemezte monetáris környezetét hirtelen kamatemelések és a jegybanki pénzpumpa elzárása követte, ami felbolydulást okozott a pénzpiacokon. A félelmek szerint a pénzbőség vége és a hitelezési költségek gyors megugrása eltántoríthatja a vásárló- és beruházási kedvet. 

Számos amerikai kiskereskedelmi lánc – például a Walmart és a Target – a vártnál gyengébb eladásokat jelentett, amelyet a beszállítói árak emelkedésére, az ellátási láncok tartós fennakadásaira, valamint a fogyasztói szokások járvány utáni változásaira vezettek vissza: a Target profitja például részben azért csökkent 52 százalékkal, mert az amerikaiak mostanában sokkal kevesebb tévét, háztartási gépet és kerti bútort vesznek a vártnál. 

De a kamatemelési ciklus és a hullámzó gazdasági adatok hatását nem csak a kiskerekedők érezték meg.

  • Az ötszáz legnagyobb, Amerikában jegyzett cég részvényárfolyamát követő Standard and Poor’s 500 mutató 13 százalékot,
  • a technológiai vállalatok által dominált Nasdaq kompozit indexe 23 százalékot,
  • a nagy ipari vállalatok árfolyamát összegző Dow Jones Industrial Average 9 százalékot vesztett értékéből az idei naptári évben.

Maradtak még optimisták

A tőzsde mélyrepülése a jövőbeli fogyasztást is lefelé húzhatja a félelmek szerint, az emberek ugyanis jellemzően kevésbé hajlamosak szórni a pénzt, amikor megtakarításaik értéke csökken, miközben a kamatemeléssel párhuzamosan adósságuk terhe nő.

Mások azt is felhozzák, hogy az erős áprilisi fogyasztási adatokat az amerikai háztartások megtakarításainak csökkenése kísérte, a megtakarítási ráta 14 éves mélyponton állt. Emiatt a kiskereskedők mérséklődő forgalomtól tartanak.

Egyes várakozások szerint a romló kilátások és a kamatemelés következő áldozat a lakáspiac lehet: áprilisban csökkent az új lakásépítések és a másodpiaci lakástranzakciók száma is, a jelzáloghitelek iránti kereslet mérséklődik, a májusi hangulatjelentések szerint a szektor elindult a lejtőn – a lakáspiaci esés pedig hagyományosan a pénzügyi szektort is viszi magával. Az amerikai sajtónak nyilatkozó pesszimistább elemzők szerint a kérdés valójában az, hogy sikerül-e elkerülni a nagyobb visszaesést, és meg lehet-e úszni a helyzetet egy kevésbé súlyos recesszióval (soft landing).

A fenti félelmek ellen szól, hogy a világ legnagyobb gazdaságában a fogyasztás erős, a munkaerőpiac telített, az üzleti beruházások volumene erősen ível felfelé. Május utolsó hetében a jobb adatok láttán a tőzsdeindexek is felfelé indultak.

Jason Furman, a Harvard közgazdásza szerint az erős amerikai fogyasztás fényében nehéz elképzelni a recessziót, és az utóbbi hetekben az ukrajnai invázió jelentette külső kockázatok súlyossága is csökkent – az olajár stabilizálódott, a háború nem vitte el az ukrán mezőgazdaságot, stb. 

Viszont azt is hozzátette, hogy ugyanemiatt a túlfűtött gazdaság lehűlése és az infláció mérséklődése sem reális rövid távon, emellett pedig “sok ember, akit tisztelek, jobban aggódik, mint én”. A hivatalból optimista amerikai pénzügyminiszter és volt Fed-elnök, Janet Yellen szintén a jó munkaerőpiaci és fogyasztási adatokat emelte ki, bár ő is elismerte, hogy a stagfláció valós veszély. Az Economist az OECD és a Goldman Sachs adataira hivatkozva szintén azt írja, hogy a növekvő kockázatok ellenére stabil a globális gazdasági aktivitás.

Inverz hozamgörbe

Szintén recessziót valószínűsít egy hagyományosan megbízhatónak tartott, bár az utóbbi években ebből a szempontból megkopott renoméjú kötvénypiaci mutató, az úgynevezett inverz hozamgörbe. 

A hozamgörbe a rövid és hosszú lejáratú államkötvények másodpiaci hozama közti különbséget jelzi, azaz hogy a 2 vagy a 10 éves lejáratú kötvény után kérnek-e nagyobb hozamot a befektetők. A hozam a kockázat jele: minél magasabb egy adott befektetés kockázata, jellemzően annál nagyobb hozamot kér érte a racionális befektető, és békeidőben természetesen a hosszabb távú befektetésnek magasabb a kockázata, továbbá az infláció miatt hosszabb távon nagyobb értékvesztéssel kell számolni. 

Ugyanakkor ha a piaci arra számít, hogy rövid távon romlani fog a gazdasági helyzet, az értékelés megfordul: a rövid befektetéseket ítélik kockázatosabbnak, és a hosszabbakat biztosabbnak, hiszen a visszaesés után remélhetőleg jön majd a kilábalás. Ez történt most az Egyesült Államokban, ahol márciusban és áprilisban a kétéves lejáratú kötvények hozama meghaladta a tízévesekét. 

Az inverz hozamgörbe a korábbi tizenegy amerikai recesszió mindegyikét előre jelezte, bár a dolog megbízhatósága azért kétséges. Legutóbb például 2019 nyarán volt inverz a görbe, ami annyiban be is jött, hogy 2020 valóban válságosra sikerült, ám az természetesen nem reális, hogy a kötvénypiac fél évre előre látta a koronavírus-járványt.

Mint azt a Federal Reserve egy szakmai anyaga írja, a kötvények hozamkülönbsége legfeljebb a piaci szereplők várakozásait írja le, és a két és a tízéves lejárat hasonlítgatása mögött nincsen komolyabb szakmai érv. Szintén a dolog prediktív ereje ellen szól, hogy a két a görbeinverzió rövid életű volt, és azóta visszafordult, azaz ma nagyobb hozamot ígér a tízéves, mint a kétéves amerikai kötvény. 

A Financial Times által idézett elemzők többsége is úgy vélte, hogy 2022-ben nem lesz globális recesszió, és ha igen, akkor sem súlyos. Ugyanakkor hacsak az orosz csapatok nem vonulnak ki Ukrajnából, és Kína nem adja fel a zéró Covid-stratégiát (amelyek egyike sem valószínű), akkor a gazdasági döntéshozókra nehéz egyensúlyozás, a globális lakosságra pedig romló bérek és növekvő árak várnak a következő időszakban.

Világ egyesült államok eurózóna gazdasági válság infláció Kína recesszió stagfláció Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Hajdu Miklós
2022. augusztus 12. 13:03 Világ

Nem kell lemondaniuk az oroszoknak a kivonult nyugati márkák termékeiről

Valamivel macerásabb és drágább hozzájutni az országból kivonult márkák termékeihez az orosz piacon, de alapvetően elérhetők a korábban megszokott árucikkek.

Stubnya Bence
2022. augusztus 11. 16:03 Pénz, Világ

Jelentősen enyhült a drágulást okozó szállítmányozási káosz

Több mutató alapján is olcsóbban jut el a világ egyik pontjáról a másikra a konténerekben szállított áru, ami az inflációt is enyhítheti. Igaz, még lehetnek akadályok a díjak további csökkenése előtt.

Stubnya Bence
2022. augusztus 11. 14:24 Világ

Forradalmi az amerikai klímavédelmi csomag, de az 1,5 fokos célt bukjuk vele

Több amerikai elnök is nekifutott már, de ez az első alkalom, hogy egy klímacsomagot sikerült átnyomni a szenátuson. Ez nagy dolog, még ha sok baj is van a törvénnyel.

Fontos

Torontáli Zoltán
2022. augusztus 12. 04:34 Élet, Tech

Kapható a boltban, csökkenti a rezsit, de nem használhatod: káosz van az erkélynapelemek körül

Feltehetem? Mi van, ha feljelent a szomszéd? Miért nem engedik Magyarországon, ha máshol egy uniós rendeletre hivatkozva szabad használni?

Bőgel György
2022. augusztus 11. 18:03 Vállalat

Rengeteg magyar köszönheti munkahelyét a kiszervezéseknek, de megtörőben a lendület

Számos csapás érte a közelmúltban a nemzetközi gazdasági integrációt, a sokszereplős nemzetközi ellátási láncokat, felhívva a figyelmet a rendszer sebezhetőségére.

Avatar
2022. augusztus 11. 04:34 Világ

Őrültség rakétákkal lőni Európa legnagyobb atomerőművét, de lehet-e Csernobil Zaporizzsjából?

Példa nélküli, hogy egy működő atomerőmű körül harcok dúljanak, a felek egymást vádolják azzal, hogy nukleáris katasztrófát kockáztatnak.