Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2018. december 30. 07:49 Tech

A műanyag szemét beteríti Európát, és ezen a szelektív gyűjtés szinte semmit nem segít

A műanyag, az alumínium, vagy az üveg palack károsítja jobban a természetet? A válasz nem teljesen egyértelmű, hiszen az üveg számos előnyös tulajdonsága mellett igen nehéz, ezért a szállítása több energiát emészt fel. Utánajártunk, és az elérhető információk alapján úgy tűnik, hogy a műanyag PET (polietilén-tereftalát) palackokkal még annál is több gond van, mint amit elsőre gondolnánk, de a legrosszabb az alumínium.

Az európai kőolaj felhasználás 4-6 százalékát használják műanyag előállítására. A világ éves 335 millió tonnás műanyag termeléséből 60 milliót ad Európa. Ebből kb. 3,7 millió tonnát tesz ki a PET előállítás. Minden egyes kg PET előállítása 6 kg szén-dioxid kibocsátással jár. Becslések szerint egy 0,5 literes PET palack előállítása 82 gramm szén-dioxid kibocsátással jár, ami kb. 1 km-es autóút kibocsátásának felel meg.

Az üdítőink előállítására használt műanyagok gyártása Európában évente 22,2 millió tonna szén-dioxid kibocsátással jár. Ez nem kis mennyiség: az Európai Uniós teljes éves 3600 millió tonnás szén-dioxid kibocsátásának 0,6 százalékát teszi ki a PET palackok előállítása. Ez lehet nem tűnik elsőre soknak, de ebben a mezőgazdaság és az indirekt hatások szerepe is benne van. Ha csak az ipari folyamatokat nézzük, akkor már a 242 millió tonnás kibocsátáshoz kell hasonlítani, így már jóval nagyobb, közel tíz százalékos a PET palackok környezeti hatása, amit könnyen el is kerülhetnénk.

Az európai műanyagipari szövetség adatai szerint is nagy gond van a műanyagok újrafelhasználásával: elve a műanyagok körülbelül 45 százalékát sosem gyűjtik össze, tehát valahol eldobálják: vagy az erdőkbe, földekre kerül, vagy a vizekbe. Az újrafelhasználási arány is csupán 17 százalék körül alakul, a hulladék többi részét vagy elégetik (jellemzően a nyugati és északi országokban) vagy egyszerűen szeméttelepekre kerül (például Magyarországon, és a többi keleti és balkáni országban.)

 

Néha elhangzik érvként, hogy jobb szabályozással, például a szemétlerakóban történő elhelyezés tiltásával csökkenthető a műanyagok környezeti hatása, de ez valójában csak látszatmegoldás: a lerakás szerepét átveheti az égetés, de ez nem segít azon, hogy a műanyagok közel fele soha nem kerül bele a hulladékkezelési láncba.

Ezért amikor az alábbi ábrán is látható statisztikákat látunk, érdemes fejben tartani, hogy az újrafelhasználási arány csak a begyűjtött hulladékra vonatkozik, és a lényegi problémát, tehát a kezeletlen hulladékot elfedi. Azért az valóban látszik, hogy a nyugati és északi országok jóval előrébb járnak a szelektív gyűjtésben, másrészt viszont ott sokkal magasabb a fogyasztás, így jóval több a szennyezés is.

 

A leggyakoribb érv a PET palackok használta mellett, hogy azok jóval könnyebbek, mint az üveg, és ezért a szállítás során kevesebb energiát kell felhasználni. Az újrahasznosítás terén viszont pont a műanyaggal van gond: a valóban hasznosított műanyag szemét 37 százalékát az EU-n kívül, szinte teljes mértékben Ázsiában hasznosítják újra.

Az alumínium dobozok teljes egészében felhasználhatók, ám itt is nagyon hiányos az újra begyűjtés. Ráadásul kevés energiaigényesebb ipari folyamat van az alumínium előállításánál, így hiába jól hangzó érv a “zöld” és “környezetbarát” alumínium újrafelhasználás, ez a zöldre mosás tipikus esete.

Két újratöltéssel előz az üveg

A dán környezetvédelmi minisztérium tanulmányban megvizsgálták, hogy milyen csomagolási forma okozza a legtöbb környezeti terhet: 14-féle szennyezést vettek figyelembe, ebből 13 kategóriában az alumínium volt a legrosszabb, egyben a PET palack. A második legrosszabb választás a PET palack volt szinte minden kategóriában.

A műanyagipari szövetségek néha készítettnek erősen megkérdőjelezhető hitelességű tanulmányokat, amelyek mégis a PET palackot hozzák ki nyerőnek. Például egy 2009-es tanulmány úgy találta “zöldebbnek” a PET palackot, hogy azt feltételezték, hogy az üveget csak egyszer használják fel. Arról pedig nem is szól a hír, hogy mekkora szelektív gyűjtési arányt vettek figyelembe – jellemzően ezt erősen felülbecslik a megrendelésre készülő tanulmányok.

Brazil kutatók egy rendkívül alapos tanulmányt jelentettek meg 2017-ben a témában. Modelljük minden egyes alapanyag környezeti hatását, a szállítási lánc hatásait, az újrafelhasználás valós adatait is figyelembe vette. Ez alapján valóban az jön ki, hogy a gyártása a PET palackoknak jár a legkisebb környezeti hatással. Két-háromszor újratöltve azonban egy üveget rögtön az üveg lesz a legjobb választás. Ha az élettartama végén az üveget ismét felhasználják – márpedig erre adott a technológia -, akkor még tovább javul a helyzet.

Mint a fenti ábrán látható, sokszor kisebb környezeti károkat okoz a többször használt üveg használata, mint a PET palack. Ebben természetesen a többszöri használathoz szükséges mosás környezeti hatásait is figyelembe vették.

A Veszprémi Egyetem kutatóinak 2015-ben jelent meg a Journal of Cleaner Production tudományos folyóiratban egy cikke a témában, amely az eddigi tudományos kutatásokat összegezte. Talán az egyik legérdekesebb információ ebben, hogy

az élelmiszeripar környezetei hatásainak a 45 százalékát a csomagolások teszik ki.

A szigor segít

Attól függetlenül, hogy üveg vagy műanyag palackokról van szó, a használt termékek visszagyűjtését nagyban segíti akár egy alacsony kötelező betétdíj. Németországban 2003 óta kötelező betétdíjat fizetni a PET palackokra és az alumínium dobozokra is, ennek összege 0,25 euró. Az Egyesült Királyságban is napirenden van a bevezetése.

A dán környezetvédelmi minisztérium elemzése szerint a PET palackoknál – a dán társadalomban – kb. 50 százalékos visszagyűjtési arány érhető el, míg kötelező betétdíjjal ez 95 százaléka emelhető. Üveg esetében nagyjából 70 százalékról 95 százalékra emelhető ez az arány. Egyre több olyan üveg csomagolás van sajnos, ami egyedi, és ezért nem lehet újrafelhasználni, nem veszik vissza a boltok – ezt egyszerű szabályozással is meg lehetne oldani. Az alumínium dobozoknak Dániában a kétharmadát gyűjtik össze csak jelenleg, betétdíjjal ezt is kilencven százalék fölé lehetne emelni.

Közgazdasági szempontból összetett kérdés, hogy mennyire lehet hatékony a kötelező betétdíjak bevezetése. A német IFO kutatóintézet tanulmánya szerint bár nagyon jól hangzik a felvetés, hogy a betétdíjak miatt hatékonyan el lehet érni az úrhasznosítást, ez még mindig nem optimális. Társadalmilag ugyanis az lenne a kívánatos, hogy ne csak visszavigyék az emberek a boltokba a műanyag palackokat, hanem olyan csomagolást válasszanak, ami többször felhasználható – tehát üveget. Ahogy a német betétdíj is jól mutatja, bár több hulladékot tudnak szelektíven gyűjteni, ez nem segített abban, hogy a kevésbé szennyező üveg csomagolást válasszák a fogyasztók.

Csak azzal, ha kötelező visszavinni a boltba az üres üveget, óriási előrelépést lehet elérni. Ha ezt sikerül kiegészíteni olyan termékdíjakkal, amik kiszorítják a PET és alumínium csomagolásokat, jelentősen csökkenthető az italok fogyasztásának környezeti hatása. Magyarországon azonban ilyen elképzelések nincsenek, igaz a környezetvédelmet nem kezeli fontos területként a mostani kormány. Ezen a területen történt a legtöbb elbocsátás, nagyon meggyengült még a meglévő törvények betartásának a gyakorlata is.

Biztos recept: kevesebb fogyasztás

De akit nem igazán érdekel a fogyasztásának a környezeti hatása, annak is érdemesebb az üveg csomagolást keresnie: a PET palackokban olyan toxikus molekulák is előfordulhatnak, amik az üvegben nem. Ettől azért nem kell megijedni, mivel az elérhető adatok alapján ezek koncentrációja nagyon alacsony, nem veszélyes a szervezetre.

Spanyol kutatók például 94 gyártó ásványvizeit tesztelték 6 ezernél is több mintával. Az esetek 5,6 százalékában találtak olyan, a műanyagokból származó vegyületeket, amik toxikusak lehetnek, de mind a határérték alatt maradt.

Hódmezővásárhely,2010: gyerekek állnak egy közel hatszáz négyzetméteres, hatezer mûanyag palackból összeállított Magyarország térkép mellett. MTI Fotó: Rosta Tibor

Ennél sokkal nagyobb környezeti hatása van annak, hogy mit isznak az emberek: az üdítőknek számos kifejezetten rossz egészségügyi hatása van, elég a sok cukor miatt az elhízásra és a cukorbetegségre gondolni. Ásványvizeteket pedig – különösen Magyarországon – alapvetően teljesen felesleges fogyasztani, hiszen a csapvíz minősége is kiváló. Alapos teszteken is azt az eredményt kapták, hogy nincsen igazán különbség az ásványvíz és a csapvíz között.

A leginkább környezet- és egészségbarát megoldás tehát, ha egyszerűen nem vásárolunk és fogyasztunk üdítőket és ásványvizeket. Ha pedig mégis vennénk italt, akkor az üveg csomagolást érdemes keresni. Igaz, ez ma Magyarországon most már igen ritka.

Tech csomagolás hulladék környezetvédelem PET palack üveg Olvasson tovább a kategóriában

Tech

Avatar
2019. március 24. 17:18 Tech

Nem biztos, hogy a Facebookon kéne leverni a terrorvideó terjedését

Az új-zélandi mészárlás körüli vita lényegi kérdése lett, hogy a közösségimédia-szolgáltatók mindent megtettek-e a videó letiltásáért.

Váczi István
2019. március 21. 10:04 Tech

Filléres alkatrész hiánya miatt szorulnak a legnépszerűbb kütyük gyártói

Olyan összetetté váltak az elektronikai eszközeink, hogy nem tudnak eleget gyártani egy néhány milliméteres eszközből, amely mindenbe kell a telefonoktól az e-autókig.

Straub Ádám
2019. március 16. 15:27 Tech

A termék, ami hat év késéssel lett menő

Iszonyatos lendületben vannak a csuklón hordható apró számítógépek, azaz az okosórák. A technológia sok ideje készen van, de most már arra is rájöttek, mivel lehet eladni őket.

Fontos

Kasnyik Márton
2019. március 24. 13:15 Adat

Miért támogatják a világ kormányai az éghajlatpusztítást ezermilliárd dollárokkal?

Az ár, amit a benzinért vagy a szénből nyert áramért fizetnek az emberek, nem tükrözi ezek felhasználásának valódi költségeit. Ezért valójában elképesztő pénzekkel támogatják az államok a fosszilis energiát.

Kasnyik Márton
2019. március 23. 07:50 Podcast

Móricz Dániel: Pontosan annyit takarított meg Magyarország, mint amennyi uniós pénz bejött

Nem használta ki az ország a békeidőket, a költségvetés és a Magyar Nemzeti Bank is gázt ad, amikor éppen jól mennek a dolgok. Ennek megvannak a kockázatai a HOLD Alapkezelő befektetési vezetője szerint.

Jandó Zoltán
2019. március 22. 06:51 Közélet

Vajna halála után egyből megjelent egy rejtélyes tulajdonos a TV2-ben

A máltai bejegyzésű új részvényes igazgatója korábban letelepedési kötvényekkel is üzletelt, és ugyanúgy Bibó-kollégista volt, mint Orbán Viktor.