Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2018. december 30. 07:49 Tech

A műanyag szemét beteríti Európát, és ezen a szelektív gyűjtés szinte semmit nem segít

A műanyag, az alumínium, vagy az üveg palack károsítja jobban a természetet? A válasz nem teljesen egyértelmű, hiszen az üveg számos előnyös tulajdonsága mellett igen nehéz, ezért a szállítása több energiát emészt fel. Utánajártunk, és az elérhető információk alapján úgy tűnik, hogy a műanyag PET (polietilén-tereftalát) palackokkal még annál is több gond van, mint amit elsőre gondolnánk, de a legrosszabb az alumínium.

Az európai kőolaj felhasználás 4-6 százalékát használják műanyag előállítására. A világ éves 335 millió tonnás műanyag termeléséből 60 milliót ad Európa. Ebből kb. 3,7 millió tonnát tesz ki a PET előállítás. Minden egyes kg PET előállítása 6 kg szén-dioxid kibocsátással jár. Becslések szerint egy 0,5 literes PET palack előállítása 82 gramm szén-dioxid kibocsátással jár, ami kb. 1 km-es autóút kibocsátásának felel meg.

Az üdítőink előállítására használt műanyagok gyártása Európában évente 22,2 millió tonna szén-dioxid kibocsátással jár. Ez nem kis mennyiség: az Európai Uniós teljes éves 3600 millió tonnás szén-dioxid kibocsátásának 0,6 százalékát teszi ki a PET palackok előállítása. Ez lehet nem tűnik elsőre soknak, de ebben a mezőgazdaság és az indirekt hatások szerepe is benne van. Ha csak az ipari folyamatokat nézzük, akkor már a 242 millió tonnás kibocsátáshoz kell hasonlítani, így már jóval nagyobb, közel tíz százalékos a PET palackok környezeti hatása, amit könnyen el is kerülhetnénk.

Az európai műanyagipari szövetség adatai szerint is nagy gond van a műanyagok újrafelhasználásával: elve a műanyagok körülbelül 45 százalékát sosem gyűjtik össze, tehát valahol eldobálják: vagy az erdőkbe, földekre kerül, vagy a vizekbe. Az újrafelhasználási arány is csupán 17 százalék körül alakul, a hulladék többi részét vagy elégetik (jellemzően a nyugati és északi országokban) vagy egyszerűen szeméttelepekre kerül (például Magyarországon, és a többi keleti és balkáni országban.)

 

Néha elhangzik érvként, hogy jobb szabályozással, például a szemétlerakóban történő elhelyezés tiltásával csökkenthető a műanyagok környezeti hatása, de ez valójában csak látszatmegoldás: a lerakás szerepét átveheti az égetés, de ez nem segít azon, hogy a műanyagok közel fele soha nem kerül bele a hulladékkezelési láncba.

Ezért amikor az alábbi ábrán is látható statisztikákat látunk, érdemes fejben tartani, hogy az újrafelhasználási arány csak a begyűjtött hulladékra vonatkozik, és a lényegi problémát, tehát a kezeletlen hulladékot elfedi. Azért az valóban látszik, hogy a nyugati és északi országok jóval előrébb járnak a szelektív gyűjtésben, másrészt viszont ott sokkal magasabb a fogyasztás, így jóval több a szennyezés is.

 

A leggyakoribb érv a PET palackok használta mellett, hogy azok jóval könnyebbek, mint az üveg, és ezért a szállítás során kevesebb energiát kell felhasználni. Az újrahasznosítás terén viszont pont a műanyaggal van gond: a valóban hasznosított műanyag szemét 37 százalékát az EU-n kívül, szinte teljes mértékben Ázsiában hasznosítják újra.

Az alumínium dobozok teljes egészében felhasználhatók, ám itt is nagyon hiányos az újra begyűjtés. Ráadásul kevés energiaigényesebb ipari folyamat van az alumínium előállításánál, így hiába jól hangzó érv a “zöld” és “környezetbarát” alumínium újrafelhasználás, ez a zöldre mosás tipikus esete.

Két újratöltéssel előz az üveg

A dán környezetvédelmi minisztérium tanulmányban megvizsgálták, hogy milyen csomagolási forma okozza a legtöbb környezeti terhet: 14-féle szennyezést vettek figyelembe, ebből 13 kategóriában az alumínium volt a legrosszabb, egyben a PET palack. A második legrosszabb választás a PET palack volt szinte minden kategóriában.

A műanyagipari szövetségek néha készítettnek erősen megkérdőjelezhető hitelességű tanulmányokat, amelyek mégis a PET palackot hozzák ki nyerőnek. Például egy 2009-es tanulmány úgy találta “zöldebbnek” a PET palackot, hogy azt feltételezték, hogy az üveget csak egyszer használják fel. Arról pedig nem is szól a hír, hogy mekkora szelektív gyűjtési arányt vettek figyelembe – jellemzően ezt erősen felülbecslik a megrendelésre készülő tanulmányok.

Brazil kutatók egy rendkívül alapos tanulmányt jelentettek meg 2017-ben a témában. Modelljük minden egyes alapanyag környezeti hatását, a szállítási lánc hatásait, az újrafelhasználás valós adatait is figyelembe vette. Ez alapján valóban az jön ki, hogy a gyártása a PET palackoknak jár a legkisebb környezeti hatással. Két-háromszor újratöltve azonban egy üveget rögtön az üveg lesz a legjobb választás. Ha az élettartama végén az üveget ismét felhasználják – márpedig erre adott a technológia -, akkor még tovább javul a helyzet.

Mint a fenti ábrán látható, sokszor kisebb környezeti károkat okoz a többször használt üveg használata, mint a PET palack. Ebben természetesen a többszöri használathoz szükséges mosás környezeti hatásait is figyelembe vették.

A Veszprémi Egyetem kutatóinak 2015-ben jelent meg a Journal of Cleaner Production tudományos folyóiratban egy cikke a témában, amely az eddigi tudományos kutatásokat összegezte. Talán az egyik legérdekesebb információ ebben, hogy

az élelmiszeripar környezetei hatásainak a 45 százalékát a csomagolások teszik ki.

A szigor segít

Attól függetlenül, hogy üveg vagy műanyag palackokról van szó, a használt termékek visszagyűjtését nagyban segíti akár egy alacsony kötelező betétdíj. Németországban 2003 óta kötelező betétdíjat fizetni a PET palackokra és az alumínium dobozokra is, ennek összege 0,25 euró. Az Egyesült Királyságban is napirenden van a bevezetése.

A dán környezetvédelmi minisztérium elemzése szerint a PET palackoknál – a dán társadalomban – kb. 50 százalékos visszagyűjtési arány érhető el, míg kötelező betétdíjjal ez 95 százaléka emelhető. Üveg esetében nagyjából 70 százalékról 95 százalékra emelhető ez az arány. Egyre több olyan üveg csomagolás van sajnos, ami egyedi, és ezért nem lehet újrafelhasználni, nem veszik vissza a boltok – ezt egyszerű szabályozással is meg lehetne oldani. Az alumínium dobozoknak Dániában a kétharmadát gyűjtik össze csak jelenleg, betétdíjjal ezt is kilencven százalék fölé lehetne emelni.

Közgazdasági szempontból összetett kérdés, hogy mennyire lehet hatékony a kötelező betétdíjak bevezetése. A német IFO kutatóintézet tanulmánya szerint bár nagyon jól hangzik a felvetés, hogy a betétdíjak miatt hatékonyan el lehet érni az úrhasznosítást, ez még mindig nem optimális. Társadalmilag ugyanis az lenne a kívánatos, hogy ne csak visszavigyék az emberek a boltokba a műanyag palackokat, hanem olyan csomagolást válasszanak, ami többször felhasználható – tehát üveget. Ahogy a német betétdíj is jól mutatja, bár több hulladékot tudnak szelektíven gyűjteni, ez nem segített abban, hogy a kevésbé szennyező üveg csomagolást válasszák a fogyasztók.

Csak azzal, ha kötelező visszavinni a boltba az üres üveget, óriási előrelépést lehet elérni. Ha ezt sikerül kiegészíteni olyan termékdíjakkal, amik kiszorítják a PET és alumínium csomagolásokat, jelentősen csökkenthető az italok fogyasztásának környezeti hatása. Magyarországon azonban ilyen elképzelések nincsenek, igaz a környezetvédelmet nem kezeli fontos területként a mostani kormány. Ezen a területen történt a legtöbb elbocsátás, nagyon meggyengült még a meglévő törvények betartásának a gyakorlata is.

Biztos recept: kevesebb fogyasztás

De akit nem igazán érdekel a fogyasztásának a környezeti hatása, annak is érdemesebb az üveg csomagolást keresnie: a PET palackokban olyan toxikus molekulák is előfordulhatnak, amik az üvegben nem. Ettől azért nem kell megijedni, mivel az elérhető adatok alapján ezek koncentrációja nagyon alacsony, nem veszélyes a szervezetre.

Spanyol kutatók például 94 gyártó ásványvizeit tesztelték 6 ezernél is több mintával. Az esetek 5,6 százalékában találtak olyan, a műanyagokból származó vegyületeket, amik toxikusak lehetnek, de mind a határérték alatt maradt.

Hódmezővásárhely,2010: gyerekek állnak egy közel hatszáz négyzetméteres, hatezer mûanyag palackból összeállított Magyarország térkép mellett. MTI Fotó: Rosta Tibor

Ennél sokkal nagyobb környezeti hatása van annak, hogy mit isznak az emberek: az üdítőknek számos kifejezetten rossz egészségügyi hatása van, elég a sok cukor miatt az elhízásra és a cukorbetegségre gondolni. Ásványvizeteket pedig – különösen Magyarországon – alapvetően teljesen felesleges fogyasztani, hiszen a csapvíz minősége is kiváló. Alapos teszteken is azt az eredményt kapták, hogy nincsen igazán különbség az ásványvíz és a csapvíz között.

A leginkább környezet- és egészségbarát megoldás tehát, ha egyszerűen nem vásárolunk és fogyasztunk üdítőket és ásványvizeket. Ha pedig mégis vennénk italt, akkor az üveg csomagolást érdemes keresni. Igaz, ez ma Magyarországon most már igen ritka.

Tech csomagolás hulladék környezetvédelem PET palack üveg Olvasson tovább a kategóriában

Tech

Jandó Zoltán
2019. május 20. 11:41 Tech, Vállalat

Gyakorlatilag kicsinálják a magyarok második kedvenc okostelefon-márkáját

A magyar okostelefon-piacot is felboríthatja a Huawei-botrány. Itthon az elmúlt hónapokban minden negyedik készüléket a kínai gyártó adta el.

Avatar Straub Ádám
2019. május 19. 16:05 Tech

Nemsokára eltűnik egy a 80-as évek óta velünk élő technológia

Hamarosan minden eszközünkből eltűnik az évtizedeken át szolgáló merevlemez, amelyet a nem felejtő memórián alapuló SSD-meghajtók váltanak le.

Váczi István
2019. május 18. 16:21 Tech

Ha támogatjuk munkahelyek megszüntetését, ne csodálkozzunk az eredményen

Bár jelenleg éppen a munkaerőhiány a magyar gazdaság legnagyobb problémája, idehaza is sokakat foglalkoztat, hogy mi lesz, ha az automatizáció elkezdi tömegével megszüntetni az állásokat.

Fontos

Váczi István
2019. május 20. 16:22 Világ

Jó időre meghatározza Európa sorsát a hétvégi választás

Hosszú időre lekerül a szorosabb integráció a napirendről, ha az euroszkeptikus pártok nagyon megerősödnek az Európai Parlamentben.

Bucsky Péter
2019. május 20. 06:54 Élet

Tételes lista a zöld rendszámos autókról – sokuk szennyezőbb egy hagyományos kocsinál

Sok tölthető hibridnél teljesen érthetetlen, miért támogatja az állam a vásárlásukat és a fenntartásukat.

Váczi István
2019. május 16. 06:53 Közélet, Vállalat

Az ország legnagyobb földesura lett Mészáros Lőrinc

Nem kell tovább számolgatni, Mészáros agrárholdingjának vezetője maga mondta el, hogy már mindenkinél nagyobb területen gazdálkodnak.