Megtartja a másolatot? – kérdezi a kávézóban szokás szerint a pultos, amikor kártyával fizetek, és a kártyaleolvasó terminál szokás szerint egymás után két igazolást nyomtat ki, egyet nekem, a vásárlónak, egyet neki, az eladónak. Nem kérem a másolatot, mondom, és a pultos egy jól megszokott mozdulattal dobja a nekem járó papírt a keze ügyében lévő, külön erre a célra odatett kis szemetes edénybe. Látom, hogy nem vagyok egyedül, az edény tele van olyan cetlikkel, amelyeket kötelező kinyomtatni, de gyakorlatilag senki nem használja semmire. Aki pedig elviszi, talán máshol dobja ki.

Maga a vásárlást igazoló nyugta persze más kérdés, annál fel sem merülhet a fenti kérdés, azt nemcsak ki kell nyomtatni, de szigorúan át is kell adni. Persze dönthet a vásárló úgy, hogy azt is rögtön kidobja. Egy csésze kávénál nyilván más a nyugta fontossága, mintha nagy bevásárlást fizet ki az ember egy élelmiszerboltban, vagy fúrógépet vesz, amelynek a jótállását később esetleg érvényesítenie kell.

Például az élelmiszerboltokban körülnézve azonban régóta egyértelmű, hogy még a méteres papírnyugták élete is csak pár méterre, élettartama pedig fél percnél rövidebb időre korlátozódik. A boltok kassza utáni terébe kihelyezett szemetesek tele vannak az azonnal kidobott nyugtákkal.

Mióta legutóbb a Lidl, vagyis Magyarország jelenleg már piacvezető élelmiszerbolt hálózata is bevezette a digitális-mobiltelefonos nyugtaátvétel lehetőségét, talán a korábbinál is aktuálisabb lett a kérdés: tényleg muszáj 2021-ben is szakmányban nyomtatni az azonnali papírszemetet?

Bár mások is használnak már hasonló megoldásokat, a digitális Lidl nyugtát (pontosabban a nyugta digitális másolatát) már csak azért is érdemes szemügyre venni, mert rögtön látszik rajta, hogy száz százalékig ugyanúgy néz ki, mint a papíros eredeti. Fehér alapon pár fekete karakter, még a betűtípus is ugyanaz, a digitális tárhelyigénye gyakorlatilag nulla, vagyis raklapnyit lehet belőle tárolni az idők végezetéig, de a jogszabályokban meghatározott öt évig feltétlenül.

Ugyanezek a jogszabályok azonban egyelőre az ehhez hasonló esetekben nem engedik meg, hogy a boltos ne nyomtassa ki a saját és a vevő nyugtáját. Ahogy a Nemzeti Adó- és Vámhatóságnál (NAV) elmondták nekünk, természetesen ma már sokfajta elektronikus nyugtaadási lehetőség van (ahol tehát nem kell nyomtatni), ha azonban a nyugtát pénztárgéppel állítják ki, akkor az csak papíralapon történhet.

Ez azt jelenti, hogy ha egy vállalkozás olyan tevékenységet végez, ami alapján kötelező pénztárgépet használnia, akkor a pénztárgéppel csak papíralapú nyugtát állíthat ki.

Egy vásárlás után kapott digitális másolat a Lidlben. Fotó: G7

A NAV azzal érvel, hogy a nyugta kötelező kinyomtatása és a vásárlónak való átadása elsősorban a vásárlók védelmét, jogaik érvényesítését szolgálja.

Ez biztosítja ugyanis, hogy minden esetben a vevőnél legyen a vásárlást igazoló adóügyi bizonylat. A papíralapú nyugta átadása/átvétele a vásárlótól semmilyen többletfeltételt (például előzetes vásárlói regisztrációt, mobileszközt stb.) nem követel meg, rögtön a vásárló rendelkezésére áll, a tartalma azonnal olvasható és értelmezhető.

– írták nekünk.

A NAV érvelése logikus és érthető, de vásárlói szemszögből mintha kezdene elavulni. A Lidlhöz hasonló esetekben ugyanis a bolt természetesen nem kötelezi a vevőt a digitális nyugta elfogadására, az applikáció letöltése és használata csak egy lehetőség. Vagyis a vásárló akár dönthet(ne) úgy is, hogy neki ez a fajta megoldás kielégíti a NAV által sorolt feltételeket: rögtön a rendelkezésére áll, a tartalma olvasható és értelmezhető.

Ha pedig azt nézzük, hogy az öt éven belüli megőrzés/bemutatás iránti igényt (például jótállás érvényesítéséhez) a digitális vagy a papíralapú forma támogatja jobban, akkor egy kereshető digitális adatbázis messze felhasználóbarátabbnak tűnik, mint az íróasztalfiók.

Ráadásul, ahogy említettük, a papíros nyugta csak a pénztárgépes értékesítésnél kötelező, egyébként a jogszabály szerint egyáltalán nem.

Vagyis bizonyos esetekben – például egy internetes vásárláskor, ha nem állítanak ki számlát – már most is van lehetőség elektronikusan nyugtát kiállítani

– írta nekünk a NAV.

Az internetes vásárlások térhódításával, és a nagyobb bolti applikációk terjedésével a papíralapú nyugta általánosabb elhagyhatóságának lehetősége egyre jogosabb igénynek tűnik. Még akkor is, ha beláthatjuk, hogy a Lidl a kiskereskedelem óriásszereplője, és a sarki boltnak belátható időn belül nem lesz saját applikációja és abban digitális nyugta szolgáltatása. Az is igaz, hogy ezek az alkalmazások szigetszerűen épülnek ki, vagyis az egyik bolt adatbázisa várhatóan soha nem lesz (egykönnyen) összefésülhető egy másikéval.

Megkérdeztük a NAV-tól azt is, van-e adatuk arról, évente hány darab papíros nyugtát állítanak ki a pénztárgépekkel, mert ebből következtetni lehetne arra, körülbelül mennyi lehet az erre elhasznált papír mennyisége, ám erre a kérdésre nem válaszoltak. Mint ahogy arra sem érkezett reakció, hogy van-e tervben olyan változtatás, amely legalább választhatóvá tenné a papíralapú verzió elhagyását.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Vállalat bolt digitális e-nyugta kiskereskedelem NAV nyugta nyugtaadás pénztárgép Olvasson tovább a kategóriában