Hírlevél feliratkozás
Pintér Róbert
2021. október 27. 17:48 Vállalat

Sokkhatások és állami kényszer viszi előre a magyar vállalkozások modernizációját

(A szerző a kis-és középvállalkozások digitális versenyképességét rendszeresen mérő Digiméter projekt szakmai vezetője, a Corvinus Egyetem adjunktusa. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)

Az Európai Unió Digital Economy and Society Index (DESI) rendszeres méréseinek köszönhetően évről-évre látható, hogy Magyarország hol tart a digitalizációs versenyfutásban. Az öt dimenzióban mérő DESI adatai alapján beazonosítható, hogy leginkább a digitális technológiák integráltságában maradunk el az EU átlagától, ami a vállalkozások digitális felkészültségét összegzi. Az adatokat alaposabban megnézve (lásd a 2020-as riport 12. oldalát) látszik, hogy 2018-ig a magyar vállalkozások az átlaggal megegyező mértékben fejlődtek, 2018-2020 között viszont teljesen megállt a fejlődés, ami további leszakadáshoz vezetett. A cikk írásakor elérhető legfrissebb, 2020-as DESI jelentés még a 2019-es adatokkal dolgozik, így a koronavírus hatását nem mutatja. Várható, hogy a járvány elmozdulást hozott ezen a területen, de ettől függetlenül elmondható, hogy a vállalkozások digitális versenyképességének növelése az egyik legfontosabb hazai feladat.

Nézzük meg közelebbről, hogy vajon milyen tényezők és folyamatok hajthatják előre egy vállalkozás digitálisabbá válását. A teljesség igénye nélkül az alábbiakban öt kiemelt tényezőt vizsgálok meg rövidebben (koronavírus, szabályozás, alkalmazottak és cégvezetők, vevők, verseny). Ennek során a kifejezetten a kkv-k digitális versenyképességével foglalkozó Digiméter mérési rendszer tavalyi és friss, 2021. augusztus-szeptemberi adatfelvételének eredményei lesznek a segítségemre.

1. Az „élet”: a koronavírus okozta kényszerdigitalizáció

A 2020. tavaszi korlátozások első sokkja által okozott általános üzleti elbizonytalanodás után pár héten belül érzékelhetővé vált, hogy a cégek megoldást keresnek a veszélyhelyzet jelentette lezárásokra. A koronavírus olyan (kényszer) digitalizációt hozott, ami 2-3 évvel repítette előre a vállalkozásokat ezen a téren. A Digiméter 2020. tavaszi első hulláma kifejezetten a koronavírus hatásaival foglalkozott, megállapításaink szerint

miközben a távmunka és a digitalizáció hatalmas lendületet kapott, a hazai kis- és középvállalatok gyengeségei is megmutatkoztak a koronavírus-járvány alatt. A vállalkozások többségének főleg munkaszervezési problémái akadtak, digitális felkészültségben pedig nagy a szakadék az egyes szektorok, illetve Budapest és a vidék között.

Azt azonban akkor még nem lehetett tudni, hogy az újonnan bevezetett digitális megoldások mennyire bizonyulnak tartósnak. Mivel a 2020. őszi és 2021. őszi Digiméter felmérés ugyanazzal a kérdőívvel és hasonló mintavételezés mellett történt, ma már kijelenthető, hogy az elmúlt egy évben nem történt érdemi előrelépés a kis-és középvállalkozások digitalizációja terén. A Digiméter fő indexe mindkét évben 40-es értéket mutatott (100-as skálán), látszólag nem történt érdemi elmozdulás tavalyhoz képest. Az adatok mélyére nézve azonban több apró eltérésre lehetünk figyelmesek, amik hosszabb távú változások előszelét is jelenthetik (ezekről bővebben lásd a 2021-es Digiméter kutatás eredményeit összegző rövid beszámolót).

A főindex stabilitása meglepett minket, a mérés készítőit is, arra számítottunk ugyanis, hogy ha kis mértékben is, de évről-évre érzékelhető lesz a hazai cégek fejlődése a vizsgált területeken. Az okokat keresve legvalószínűbb magyarázatnak az tűnik, hogy a mögöttünk álló másfél év különleges volt a kkv-k életében. 2020 márciusa után a legtöbb cég kényszerdigitalizáción ment keresztül, amikor több újítást is bevezettek (például új, online értékesítési megoldásokat próbáltak ki, távmunkára tértek át), ezek egy része azonban vagy nem vált be, vagy a járvány lecsengésével egyszerűbb volt visszatérni a jól megszokott régi folyamatokhoz, amik nélkülözik a legmodernebb digitális megoldásokat. Így a tavalyi, 2020. őszi felmérés egy részben „felturbózott” állapotot mutatott a cégekről –, valószínűleg nagyobb ugrást láttunk volna 2019 és 2020 között, ha egy évvel korábban kezdődött volna a kutatás. Ezt kompenzálhatja a 2021-ben tapasztalt változatlanság.

2. A szabályozás

Van egy olyan terület – a digitális pénzügyek – ami jóval az átlagos, 40-es fejlettségi szint felett van a kis-és középvállalkozások digitális versenyképességét tekintve a Digiméterben. Ennek ma egyetlen racionális magyarázata látszik, a NAV által diktált elvárások, tehát a szabályozás által kikényszerített digitalizációt méri vissza a Digiméter. Azon túl, hogy üdvözlendő a terület fejlődése, mégis sajnálatos, hogy ma Magyarországon a járvány vagy a hatóság által diktált külső kényszer motiválja leginkább a vállalkozásokat, hogy digitalizálódjanak és próbáljanak hatékonyabban működni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy belülről ne jöhetne a megújulás és fejlődés igénye, mint ahogy arra a harmadik tényező rámutat.

3. Az alkalmazottak és a cégvezetők

A 80-as évektől kezdve elmondható, hogy a munkahelyek és az iskolák indították el a világon mindenhol a mikroszámítógépek jelentette forradalmat, juttatták el először az irodai munkát végző rétegeken és az iskoláskorú gyerekeken keresztül az otthonokba a számítástechnikát. Ez idehaza sem volt másként. Mára viszont Magyarországon a lakosság jól dokumentálhatóan megelőzte az átlagos hazai kis- és középvállalkozások digitális fejlettségének szintjét. Ez már régen túlmutat a BYOD trendjén (amikor a munkavállaló a saját eszközét használja a munkavégzésben). Egy átlagos magyar kkv-alkalmazott sokkal szofisztikáltabban használja a hétköznapjaiban a digitális eszközöket és szolgáltatásokat, mint arra a munkahelyén lehetősége nyílik. A vállalkozásoknak „mindössze” követnie kellene az alkalmazottaikat (és a vásárlóikat – lásd következő pont) a digitális térbe. Ami hétköznapi egy cégvezetőnek vagy egy döntéshozónak a magánéletben, azt nem kellene elfelejtenie, amikor belép az ajtón a munkahelyén.

4. A vásárlók

A vásárlók által hajtott digitalizáció részben hasonló logikát követ, mint az alkalmazottak esetében imént bemutatott hatásmechanizmus, ugyanakkor belső lehetőség helyett a külső kényszerítő tényezők sorát szaporítja a digitalizációban. Ugyanis nemcsak az alkalmazottak, hanem a vásárlók is folyamatosan használják a digitális szolgáltatásokat és technológiát a mindennapi tevékenységeik, így a vásárlásaik során is. Ami a csavart jelenti, hogy a vevőket nem érdeklik az iparágak közötti különbségek vagy a vállalkozások fejletlenségét magyarázó egyedi történetek. A felhasználói élményről elmondható, hogy „folyékony”: az egyik iparágban tapasztalt fogyasztói élmény elvárássá formálódik egy másik iparág szolgáltatásával kapcsolatban is. Amit ma látok a távközlési szolgáltatómnál, azt másnap elvárom a benzinkúton vagy a bankomnál, így teszik egyre magasabbra a lécet a kiváló ügyfélélményt nyújtó cégek mindenki számára. Ami végső soron digitalizációs nyomást fejt ki – jól látható ez ma már az e-kereskedelem területén, ahol nem elég a tartós sikerhez jó áron, jó ajánlattal, megfelelő készlettel webshopot nyitni.

5. A transzparens verseny

A legfontosabb tényezőt hagytuk utoljára, ez pedig a verseny. De nem mindegy, hogy ki a vonatkoztatási csoport, kihez és hogyan mérik magukat a vállalkozások. Létezik egy motivációkat erősítő „hajtási lánc”, ami több lépésen keresztül előre viheti a digitalizációt. Ebben a legjobb hazai vállalkozások mérik magukat közvetlenül a nemzetközi legjobb gyakorlatokhoz, a top 20 százalék a hazai elithez, az átlag a top 20 százalékhoz és az átlag alattiak az átlaghoz. Így idővel a legjobb nemzetközi megoldások „le tudnak csorogni” a legalacsonyabb szintre.

Viszont, ha rossz a vonatkoztatási csoport, amihez egy vállalkozás mérni tudja magát, az kontraproduktív eredményhez vezethet és konzerválhatja a lemaradást. Egy hazai kkv induló webáruháza kapcsán például felesleges a Kiflivel példálózni, helyből nem tud ilyen magas lécet átugrani, elmegy a kedve az egész digitalizálástól, és hagyja az egészet a fenébe. Először a házi feladatokat kell megoldani (az elmúlt évtized digitalizációjában tapasztalt alapvető elmaradásokat kell bepótolni, hogy ne maradjon le a cég az átlaghoz képest), aztán jöhet az alacsonyan függő gyümölcsök azonosítása (mi az, amivel az átlag fölé nőhet és versenyelőnyre tehet szert a vállalkozás), majd a komplexebb feladatok megtalálása (hogyan kerülhet a legjobbak közé). Először tehát a felzárkózás lehet csak a cél (versenyhátrány ledolgozása), ezt követheti a versenyelőny keresése.

Amiben a Digiméter rendszeres mérése képes segíteni, hogy transzparens módon megmutatja a vállalkozásoknak a hazai átlagot és az egyes vállalkozásokhoz hasonló cégek digitális fejlettségét. A kutatás lezárultát és az elemzés elkészítését követően az Én Digiméterem révén bárki kitöltheti ugyanazt a kérdőívet, amit a kutatásban részt vett cégek is. Válaszai nem kerülnek be ugyan a reprezentatív mintába – így a digitális méterrúd pontossága megmarad –, viszont hozzámérheti magát az átlaghoz vagy a hozzá hasonló cégekhez (például cégméret vagy tevékenységi kör szerint). Így képes a megfelelő csoportot beazonosítani, amihez képest látszik az elmaradása, és az is, hogy hogyan tudja azt behozni, illetve ha már az átlagnál is fejlettebb, akkor hogyan érhet el a top 20 százalék szintjére.

Ami ma Magyarországon egyelőre mindenhol működni látszik a digitalizációban az átlagos kkv-k szintjén, az az állami kényszer (szabályozás), illetve az élet okozta sokkhatások (koronavírus-járvány). Amit viszont meg kellene tanulnia minden kkv-nak, hogy a transzparens verseny, az alkalmazottak tudásának felhasználása és a vásárlók elvárásainak figyelembe vétele is segíthet a gyorsabb digitalizációban. Nem a legjobbakat kell megpróbálni másolni, hanem apró lépésekben, a közvetlen versenytársakat figyelve érdemes ledolgozni az Európához képest meglévő versenyhátrányunkat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBeköszönthet-e az érintésmentes vásárlás korszaka?A felnőttek negyede, ha tehetné, kizárólag online vásárolna. Fele pedig csak olyan helyen tenné ezt, ahol készpénzmentesen fizethet.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar építőipar egy elég egyszerű megoldással elég nagyot léphet előreA vezető magyar cégek összeálltak, és egy hibrid megoldással elkezdik digitalizálni a szállítóleveleket.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzázmilliós üzletet építenek Szegeden arra, hogy jól érzik-e magukat a növényekProfi kertészeti szakemberek fiatal informatikusok segítségével vágtak bele az agráriumot világszerte digitalizáló vállalkozásba.

Vállalat digitális transzformáció digitalizáció járvány kkv-k NAV Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Bucsky Péter
2021. december 1. 06:36 Vállalat

Egyre merészebben görög a NER informatikai kis gömböce, a Digit is felfaló 4iG

Sokmilliárdos állami megrendelésekkel pumpálták fel a céget, amelyet pont az a német hadiipari óriás tőkésít fel, amelynek Magyarország az egyik rendszeres vásárlója.

Bucsky Péter
2021. november 30. 06:48 Adat, Vállalat

Túl sok magyar cég szokott rá az uniós pénzre ahelyett, hogy jobban akarna dolgozni

A számok azt mutatják, hogy a járadékvadászat a magyar üzleti élet kedvelt, de most már elég káros sportja lett.

Torontáli Zoltán
2021. november 29. 11:59 Támogatói tartalom, Vállalat

Előre a múltba, Magyarországon betiltják az online gyógyszer-kereskedelmet

Nem feltétlenül indokoltak azok a félelmek, amelyek miatt a törvénymódosítást megalkották.

Fontos

Jandó Zoltán
2021. december 2. 16:05 Közélet

Mi lesz a fővárosi közvilágítással, miután az ahhoz áramot szolgáltató cég bedőlt?

Decemberben elég sokba fog kerülni a közvilágítás Budapesten, utána azonban a rezsicsökkentett áron venné az áramot a főváros.

Orbán Krisztián
2021. december 2. 06:35 Közélet

Nincs felzárkózás érdekegyesítés nélkül

A GDP-növekedéséből a többség semmit nem érzékel. A felzárkózást a társadalom nagy része számára kifizetődővé kell tenni – írja Orbán Krisztián közgazdász.

Karsai Gábor
2021. december 1. 16:11 Közélet

A következő kormányra hagyott örökség

Úgy tűnik, a kormányt elhagyta lassan egy évtizede tartó szerencséje, választási-politikai szempontból nincs most jó megoldás a gazdasági problémákra.