A magyar építőipar egy elég egyszerű megoldással elég nagyot léphet előre
A hazai építőipar számos nagy kivitelezője (Market, KÉSZ, Futureal, Magyar Építő, Metrodom, Biggeorge’s) levelet küldött a 200 legnagyobb magyar építőanyag beszállítónak, amelyben arra kérik őket, hogy csatlakozzanak a kezdeményezésükhöz. Ennek lényege, hogy a szállításoknál használt kísérő dokumentumot, vagyis a szállítólevelet (nem szabályozói nyomásra, hanem saját üzleti érdekükben) elkezdik digitális formába terelni.
Az építőiparban a szállítólevél a digitalizáció megakasztója, az építőanyagok szállításakor ugyanis a fuvarozók még ma is papír alapon dolgoznak: a sofőr az áruval együtt viszi magával a szállítólevelet és az átvételt azon kell igazolni. Mivel csak Magyarországon körülbelül 15 ezer fuvarozó működik, Európában pedig összességében több százezer, önkéntes piaci kezdeményezéssel gyakorlatilag lehetetlen ennyi szereplő gyakorlatát egy digitális szabványban összehangolni.
A magyarok által kitalált megoldás ezért hibrid: fejlesztettek egy olyan egységes informatikai rendszert, amelyhez a szállítólevélre nyomtatott QR-kóddal lehet csatlakozni. Az említett levélben pedig azt kérik a nagy kivitelezők, hogy az építőanyag kereskedők kezdjék el használni ezt a közös rendszert.
A levélben úgy fogalmaznak a cégek, hogy jövő márciustól “versenyelőnynek tekintik”, ha egy partner a QR-kódos megoldást használja. Ők ugyanis így egy pillanat alatt le tudják majd könyvelni az árukat a saját informatikai rendszereikben. Rögtön látják, hogy ki, mikor és hol vette át az árut, esetleg milyen megjegyzést fűzött az átvételhez, és erről a termék gyártója és/vagy a kereskedő is azonnal értesítést kap. Ezzel minimálisra lehet csökkenteni a problémás esetek időigényét, ma papír alapon egy-egy szállítólevél hetekig utazhat oda-vissza a felek között, mire rendeződik az ügye.
A rendszert tehát a nagyobb gyártóknál és kereskedőknél márciustól szeretnék általánossá tenni a kivitelezők, jövő augusztustól viszont az alvállalkozóiknál is kérni fogják.
Vállalat
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
Magyar olajellátás: „ha Al Caponéval üzletelsz, legyen B-terved”
Nagyobb a füstje, mint a lángja a Lukoil-ügynek: nem valószínű, hogy az orosz olajipari cég ukrajnai szankcionálása komoly gondokat okozna a hazai energiaellátásban.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
