Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2018. november 27. 06:46 Közélet

21 apró iroda és lakás, ahol sok tízmilliárdnyi közpénz tűnt el

A budapesti nagykörút nyolcadik kerületi szakaszán egy négy emeletes ház aljában van egy üzlethelyiségből kialakított, galériázott iroda. Mivel a ház utcafrontján három másik apró üzlettel osztozik, semmiképp nem beszélhetünk nagy irodáról. Éppen akkora, hogy a négy-öt íróasztal mellett még kényelmesen mozoghasson, aki belép. Ebben a kis helyiségben azonban a cégbírósági adatok szerint több mint 1800 vállalkozás van bejelentve. Közülük 34 ráadásul jelenleg is szerepel azon a listán, amelyen az adóhatóság a százmillió forint feletti adótartozással rendelkező cégeket összesíti.

Ilyen hatalmas adóhátralékot felhalmozó vállalatból a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) legutóbbi adatai szerint 1519 van az országban. Ezeknek a negyede, közel négyszáz cég pedig mindössze 21 címre van bejelentve, köztük erre a józsefvárosira.

Azaz a NAV kevesebb, mint két tucat lakásban és kisebb irodában keres legalább 40 milliárd, de valószínűleg ennél is sokkal több adópénzt.

Jellemzően azonban hiába.

Ahol minden huszadik cég adócsaló

Az ingatlanokban ugyanis természetesen nem működik több száz, esetenként ezer vállalkozás, csak egy, az viszont székhelyszolgáltatással foglalkozik. Tehát pont azzal, hogy azok a cégek, amelyek valamiért nem tudnak, vagy nem akarnak saját, esetleg bérelt ingatlanba bejelentkezni, az ő címüket adhatják meg székhelyüknek. Az adott lakás postaládáján, vagy irodájának ajtaján feltüntetik az oda bejelentett vállalatok nevét, átveszik és valamilyen módon továbbítják nekik a leveleiket, illetve jelzik nekik, ha egyéb megkeresés érkezik.

Magára a szolgáltatásra láthatóan van igény, hiszen csak az említett 21 címre közel 20 ezer vállalat van bejelentve, és ez csak a töredéke a teljes piacnak. Az ilyen címekre bejegyzett cégek többnyire olyan vállalkozások, amelyek valóban működnek, csak nincs ingatlanjuk vagy nem akarnak a postájuk kezelésével bajlódni. Ugyanakkor az is elég jól látszik, hogy sok csaló cég próbál meg egy időre a szektor szolgáltatásait kihasználva eltűnni a hatóságok szeme elől. 

Ez a magyarázata annak, hogy a százmillió feletti adótartozást felhalmozó cégek között ennyire sokat jelentettek be ugyanarra a helyre. Ráadásul az említett 21 iroda és lakás nem az összes adócsaló-rejtekhely. Ezek csak azok a címek, ahol (papíron) legalább tíz NAV-listán szereplő vállalat működik. Ezen kívül még nagyjából 60 olyan cím van, ahol minimum három adótartozót tartanak nyilván, és ezek többségén szintén székhelyszolgáltatók üzemelnek. Mindent összevetve az összes komolyabb adótartozást összehozó vállalkozás nagyjából akár 40 százaléka is ilyen ingatlanban lehet bejegyezve.

 

Már ez az arány is elég sokatmondó, ám legalább ennyire szemléletes, hogy miközben országos szinten az összes vállalkozás kevesebb, mint 0,3 százaléka tartozik 100 millió forintot meghaladó összeggel az adóhatóságnak, addig a 21 említett címre bejelentett vállalkozások közül minden ötvenedik ilyen. Azaz hétszer nagyobb eséllyel tűnik el komoly adóhátralékkal egy vállalat egy székhelyszolgáltatónál, mint úgy általában. Ráadásul több helyen ez az arány ennél is sokkal magasabb, van olyan cím, ahol az 5 százalékot is meghaladja.

Úgy tudjuk, a NAV-nak viszonylag pontos adatbázisa van a székhelyszolgáltatókról, illetve az ilyen címekre bejegyzett cégekről, ám az adóhatóságnak hiába küldtük meg több mint két hete a kérdéseinket, egyelőre nem kaptunk választ.

A revizor széttárja kezét

Akkor szembesültünk először a gyakorlattal, hogy az úgynevezett bukó cégek székhelye székhelyszolgáltatóknál van, amikor a borsodi adócsaló bűnyszervezet után nyomoztunk. Ezek a bukó cégek általában adófizetés nélkül, jókora tartozással tűnnek el a csalásra specializálódott céghálók legvégén.

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkG7 podcast: Minden, amit a pénzlétráztatásról tudni szeretnélMit csinált a borsodi zsákfalvakat a nemzetközi luxusélettel összekötő adócsaló bűnszervezet, hogyan működött, és hogyan bukkantunk a nyomára? Fabók Bálint és Jandó Zoltán válaszol.

 

A több száz vállalatot felölelő borsodi céghálóban ugyanis számos olyan társaság volt, amely a bűnszervezet miskolci, illetve szerencsi központjától több száz kilométerre, jellemzően Budapestre volt bejelentve, közülük több ugyanarra a címre. Abban az ügyben ezekkel a vállalkozásokkal a NAV szinte semmit nem tudott kezdeni, az ügyvezetőt nem érték el, és nem meglepő módon a helyszíni ellenőrzés sem vezetett eredményre.

Amikor ugyanis egy cég az adóhatóság látókörébe kerül, akkor jellemzően ez a menete a dolgoknak. Először megpróbálják levélben felvenni vele a kapcsolatot, majd ha ez nem vezet eredményre, akkor megjelennek a társaság székhelyén, és ott próbálnak meg adatokat gyűjteni.

Egy székhelyszolgáltató pedig ideig-óráig mind a két megkeresési formával szemben védelmet tud nyújtani. Általánosságban ugyanis, ha egy cég tulajdonosa vagy ügyvezetője huzamosabb ideig nem veszi át leveleit, akkor a hatóságok viszonylag hamar léphetnek: felfüggeszthetik a társaság adószámát és kényszertörlést indíthatnak ellene. Egy székhelyszolgáltatóhoz bejelentett vállalatnál azonban ilyen kockázat nincs, hiszen itt a szolgáltatás fő eleme épp az, hogy a cég leveleit átveszik, és valamilyen formában eljuttatják az ügyvezetőnek: vagy beszkennelik és elküldik emailben, vagy értesítik az érintettet, és bemehet érte az irodába. Lényeg, hogy ilyenkor a NAV nem azzal szembesül, hogy nem érhető el a keresett vállalat, hanem legfeljebb azzal, hogy nem reagál határidőben a megkeresésekre.

Ilyenkor a levél a szolgáltató és az ügyfél között akadhat el, aminek viszont nincsenek azonnali következményei. Bár a lapunknak nyilatkozó székhelyszolgáltatók szinte kivétel nélkül azt mondták, hogy nem tolerálják sokáig, ha egy ügyfelük nem elérhető, valójában valószínűleg hónapokig, egyes helyeken akár évekig is el lehet így lébecolni. A szolgáltatóknak ugyanis törvény szerint határozatlan idejű szerződést kell kötni a vállalatokkal, amit normál esetben nem is mondhatnak fel egy évig.

Persze rendkívüli felmondásra van lehetőség, erre azonban a leggyakrabban akkor kerül sor, ha az ügyfél nem fizet. Sokan ilyenkor szembesülnek azzal is, hogy a vállalat nem elérhető. Például azért, mert addig a leveleiért nem is kellett bejárni, hiszen szkennelve küldték el neki egy emailcímre, így ilyen esetekben egyszerűen nem bukhatott ki a dolog. Ezzel egyébként sokan élnek. Volt olyan székhelyszolgáltató, ahol azt mondták: rengeteg kapacitást köt le náluk a postai üzenetek digitalizálása, ezért is szokták azt kérni, hogy aki közel lakik, inkább személyesen jöjjön be a levelekért.

Az pedig előfordulhat, hogy a fizetési gondok sokáig nem tűnnek fel. Bár sok szolgáltatónál negyedévente kell utalni, de vannak olyan helyek, ahol akár két évre előre is ki lehet fizetni a díjakat.

Márpedig egy számlagyár ilyenkor komolyabb erőfeszítés nélkül ennyi időt nyerhet, hogy folytassa tevékenységét, vagy eltüntesse a nyomait a hatóságok elől.

Hajléktalanok, nincstelenek, szerbek, ukránok

Persze, ha a NAV az átvett levelek ellenére sokáig nem kap választ, akkor kezdeményezhet egy helyszíni ellenőrzést, de ezzel sincsenek sokkal beljebb. Több egykori és jelenlegi adóellenőrrel beszéltünk a jelenségről, és teljesen egybehangzóan állították, hogy érdemi információt ilyen ellenőrzéseknél nem tudnak meg. A megkérdezetteknek elég sok tapasztalatuk volt székhelyszolgáltatókkal: akadt, aki több év távlatából kezdte el sorolni a pontos címeket a téma említését követően, míg más azt mondta, hogy az esetek nagy részében a címből felismeri, ha egy vállalat ilyen szolgáltatóhoz van bejelentve.

Az adóhatóság folyóiratában már hét éve megjelent egy írás, aminek a szerzői részletesen leírták, hogyan fantomizálnak cégeket székhelyszolgáltatók segítségével adócsalók. Akkor a bevetett gyakorlat az volt, hogy a vállalat tulajdonjogát és ügyvezetését átvette egy „a működésében nem érdekelt személy”, majd ezt követően a céget bejelentették egy ilyen szolgáltatóhoz. A kezdő díj kifizetése után azonban több utalás már nem érkezett, ami miatt a székhelyszolgáltató bizonyos idő után kijelentette a vállalkozást, de azzal ettől kezdve már nem lehetett felvenni a kapcsolatot.

A lapunknak nyilatkozó revizorok szerint a 2010-es évek elején sokszor fővárosi nincsteleneket használtak ilyen célra.

Egyszerűen kerestek egy hajléktalant, aláírattak vele néhány papírt, aminek eredményeként a tulajdonába került egy hatalmas adótartozást felhalmozó cég, majd ezt jelentették be egy székhelyszolgáltatóhoz.

Tulajdonképpen hasonló módszert alkalmazott eleinte a lapunk által bemutatott bűnbanda is, azzal a különbséggel, hogy ők borsodi falvakban élő nincstelenek nevére íratták a bukó cégeket. Később a botcsinálta strómanok helyét inkább a külföldi, ukrán, szerb állampolgárok vették át, akiket azonban hasonló módon nem lehetett megtalálni, vagy ha mégis, behajtani lehetetlen volt rajtuk bármit is.

A fővárosi tömegben próbálnak eltűnni a csalók

Komoly gond, hogy bár a szolgáltatóknak kötelező bizonyos iratokat tárolni a helyszínen, ezek pont nem azok, amik érdemi információt árulnak el a cég működéséről, tevékenységéről. Többnyire olyan dokumentumokról van szó, amik nyilvánosan is elérhetőek. Ezeken kívül – és ezt mesélték lapunknak a székhelyszolgáltatóknál is – helyszíni ellenőrzésnél legfeljebb a szerződést tudják átadni a hatóságnak, illetve a kapcsolattartó elérhetőségét, amin azonban sok esetben ők sem érik el az ügyfelet.

Ennél sokkal több irat egyébként nem is lehetne a szolgáltatóknál, hiszen a legtöbb nagyon hasonló ingatlanban működik, mint a bevezetőben említett józsefvárosi egység. Az elmúlt hetekben a 21 nagy székhelyszolgálatói cím több mint felét felkerestük személyesen, és a legnagyobbakban is legfeljebb 6-8 ember dolgozott egy 80-100 négyzetméteres lakásban. A nagy többség viszont ennél is jóval kisebb területen, jellemzően egy vagy legfeljebb két helyiségből álló irodában működött.

Akadt köztük olyan – szintén Budapest belvárosában található – is, amely nagyjából akkora volt, mint egy pénzváltó, azzal a különbséggel, hogy a pult mögött ülő hölgyet nem választotta el üvegablak az ügyféltől. Ekkora helyiségekben pedig nem fér el több száz, esetleg több ezer cég dokumentációja, még akkor sem, ha sok iroda tényleg a plafonig be van polcozva. Így viszont nem is tárolják az iratokat, csak azokat, amiket törvényileg kötelező.

„Ha kimész egy ilyen címre, akkor jobb esetben találsz ott egy ügyintézőt, rosszabb esetben még azt sem. Ha van ott valaki, akkor felteszed neki a rutinkérdéseket, amiből megtudod, hogy igen, ide van vagy volt bejelentve az adott cég, de az ügyvezetőt már nem lehet elérni, és korábban is rejtett számról vagy vonalasról hívta a helyieket, ami már nincs meg nekik. Felveszel erről egy nyilatkozatot meg egy előjegyzőkönyvet és mehetsz isten hírével” – foglalta össze röviden tapasztalatait egy adóhatósági forrásunk.

Mások is nagyjából így írták le a folyamatot, hozzátéve, hogy a NAV vizsgálat ilyenkor csak akkor nem zárult le, ha nem egy konkrét vállalkozás, hanem egy teljes cégcsoport után nyomoztak. Utóbbi esetben, ha a megszerzett információkat nem is lehetett közvetlenül használni, közvetve nyújthattak segítséget a teljes hálózat felderítésében és mondjuk az elcsalt adó összegének megállapításában. Amennyiben viszont külön kezelték az esetet, akkor általában nem történtek további lépések.

Az sem véletlen, hogy a legnagyobb és a csaló cégek által leginkább keresett székhelyszolgáltatók a fővárosban működnek. Bár Budapestnél sokkal vonzóbb lenne néhány olyan település, mint például Tésa vagy Újlengyel, ahol az oda bejelentkező cégeknek nem kell iparűzési adót fizetniük, a legtöbben mégsem ezeket a községeket választják*(Sok székhelyszolgáltató kínál ilyen településeken is szolgáltatást, és ezeket nem ritkán komoly árbevételt elérő cégek veszik igénybe. Az iparűzési adót (IPA) ugyanis az árbevétel után kell megfizetni, mértékétől pedig a helyi önkormányzat dönt, a bevétel is az övé. Több helyhatóság épp azért határozta meg az IPA mértékét 0 százalékban, mert arra apellált, hogy sok cég települ hozzájuk, és más önkormányzati adókban komolyabb bevételre tehetne szert, mint egy átlagos IPA-val. Erre repült rá 5-10 éve sok székhelyszolgáltató, annak idején többen is foglalkoztak a témával..

A lapunknak nyilatkozó adóellenőrök egybehangzó véleménye szerint ennek egyértelműen az a magyarázata, hogy a fővárosban sokkal könnyebben el lehet tűnni. Az ország annyira Budapest-központú, a cégeknek annyira nagy hányada van Budapestre bejelentve, hogy itt jóval kisebb az esélye, hogy egy vállalkozást ellenőrizzenek, és ha ellenőrzik, akkor is sokkal később jutnak csak el hozzá. Az adóhatóságnak egyszerűen nincs elegendő kapacitása. Ráadásul az állami fizetésekkel a revizorokat sem könnyű megtartani, nagy a fluktuáció, így az ügyek is sokszor gazdát cserélnek a NAV-on belül.

A cégadatok a Bisnode cégadatbázisból származnak. 

Közélet adócsalók adóhatóság adótartozás NAV székhelyszolgáltatók Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Bucsky Péter
2019. november 13. 06:48 Közélet

Budapesti behajtási díj helyett megcsinálta a kormány a kihajtási díjat

Annyit keres a kormány a fővárosi és agglomerációs autókon, amit a főváros a dugódíjból tervezne beszedni. Utóbbitól mégis félnek.

Avatar
2019. november 12. 17:31 Közélet

A gazdaság lassulni kezdett. De miért nem látszik?

Sok család reáljövedelmében most állhat be a fordulat. Ilyenkor érdemes lenne a kormánynak óvatosságra inteni.

Jandó Zoltán
2019. november 8. 06:56 Közélet

A Liget-projekt 150 milliárdjának kétharmada kormányközeli vállalkozókat gazdagított

Az eddig elköltött pénz 40 százaléka végső soron két céghez vándorolt, és mindkettő köthető Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. november 12. 11:44 Adat

Magyar orvosok ezrei, nővérek tízezrei hagyják el a pályát vagy az országot

Az orvos és nővérhiányt bevándorlókkal sem tudjuk kezelni, és nem azért mert erre ne lenne igény, hanem mert a nővérek például szinte mindenhol jobban keresnek.

Fabók Bálint
2019. november 12. 06:51 Élet

Megnéztem két szelektív hulladékkezelőt, és alig hittem el, amit láttam

Hiába szelektálunk gondosan, a műanyaghulladék csak néhány típusa hasznosul újra. A joghurtos pohár, a zacskó vagy az ételhordó doboz sem ilyen.

Jandó Zoltán
2019. november 11. 06:54 Vállalat

A TV2 új tulajdonosa a kisrészvényesek szerint kihúzta alóluk a bankjukat

Volt egy jó 30 milliárdot érő bank, amit Mészáros Lőrinc, a TV2 új tulajdonosai és jó pár kisrészvényes birtokoltak. Aztán jött egy furcsa ügylet, és csak Mészáros Lőrinc és a TV2-es kör maradt.